Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.
Ülésnapok - 1872-248
248. országos ülés május 30. 1874. 3151 lélekzettel siet menekülni e helyről. Tessék meghinni, az igen komoly dolog, midőn a biróság előtt áll az ember, és követeli az igazságot, a megsértett törvénynek helyreállítását: akkor bizonyos emberek szabadalommal vélnek birni arra, hogy ott kövessék el a törvénysértést, hogy ott becstelenitsék meg az ellenfél ügyvédét, vagy az ellenfelet magát vagy rokonát, s oly dolgokat hoznak föl, melyek semmi összefüggésben nem állanak a perrel, melyek annak tárgyát nem képezik; és csupán csak azért hozatnak föl, hogy megkínozzák az ellenfélt, hogy aláássák becsületét, hogy lealacsonyítsák, családi viszonyait is belevonják ügyetlen vagy illetlen kezekkel a perbe. Ez igen nagy baja perlekedési rendszerünknek, roppant visszaélés, melylyé az ügyvédség fajult ; ezt korlátozni a lehető legnagyobb erélylyel szükséges. Sőt én azt mondom, hogy nem is elég az, a mi a törvényjavaslatban foglaltatik; van egy része még a megtorlásnak, mely annak idejében a bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslatban okvetlenül kell, hogy belefoglaltassék; ilyen az, midőn az ügyvéd szóval a közönség előtt nyilvánosan megsértve a biróság tekintélyét, meggyalázta a feleket, vagy egyátalában oly nyilatkozatokat tesz, melyek egyéb szempontok alá is kerülnek, mint csupán a disciplinaris szempont alá. Kérem a tisztelt házat, méltóztassék ez intézkedést, mint lényegesen szükségeset, mint összefüggésben állót azzal, a mi az egész törvényjavaslat czélját képezi: elfogadni. (Helyeslés.) Deáky Lajos: Tisztelt ház! Én Lázár képviselő indítványához járulok. Megvallom, hogy ha e §. e szerint marad: akkor a biró önkényére tág tér fog nyilni. Ha nem szabatik meg, mikor büntettethetik az ügyvéd, és ha csak igy átalánosságban lesz kimondva, hogy például rendetlenségért, továbbá illedelmetlen kifejezésért megbüntethető : ártatlanul is büntethetik; mert nem tudni, hogy a biró szótárában arra nézve, hogy melyek a sértő kifejezések, mily értelmezések találhatók. íme a minister ur az előbb Lázár azon kifejezését, hogy ez drákói törvény, kárhoztatta; nagyitott állitásnak mondta; pedig ha veszszük, hogy egy járásbiró, ki önmagának birája sem lehet, ezen szakasz szerint kimondhatja a 100 forint bírságot, és jogában áll, hogy appellálhatás előtt végrehajthassa, most pedig az ügyvédet 100 forintért ki lehet exequálni fele vagyonából. Ez igenis drákói törvény, mely kitörlendő. Ajánlom az indítvány elfogadását. Elnök: A 69-ik §-ra nézve Lázár képviselő ur azon indítványt teszi, hogy e §. hagyassák ki. Az első kérdés az, hogy elfogadja-e a ház e §-t a központi bizottság szövegezése szerint. A kik elfogadják, méltóztassanak fólállani. (Megtörténik.) A ház többsége a 69-ik szakaszt elfogadja. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 70., 71., 72., 73., 74. §§-t és a IX-ik fejeset csimét, melyek változatlanul elfogadtatnak. Olvassa továbbá a 75-ik szakaszt.) Deáky Lajos: Ezen szakasz intézkedését nagyon súlyosnak tartom, mert az juris axióma, hogy audiatur et altéra pars. Én sem a kormánynak, sem az itélő-széknek azon jogot, hogy valaki kihallgattatlanul s föllebbezhetlenül büntethessen: megadandónak nem tartom, s ily szerkezetben e §-t el nem fogadhatom. Matuska Péter előadó: Igaza van a tisztelt képviselő urnák abban, hogy kell, hogy kihallgattassék; de igy van ez a szakaszban is, mely azt mondja, hogy nyilatkozatának bekivánása után. (Helyeslés.) Elnök: A 75-ik szakasz tehát változatlanul elfogadtatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 76-ik szakaszt.) Matuska Péter előadó: A szövegezésre nézve van észrevételem, miután a mostani szövegezés azon félremagyarázásra adhatna alkalmat, hogy az ügyvéd a maga panaszát igazolja, holott az értelem szerint ugy kellene lennie, hogy az ügyvéd a panaszok ellenében magát igazolja. Ennélfogva azt ajánlom, hogy a szakasz 4-dik sorában az „egyes" szó töröltessék és „a panaszok" szó után ,ellenében a maga" szavak tűzessenek be. Hangzanék tehát a szöveg ekképen: „ ügyvédet a panaszok ellenében a maga igazolására." stb. (Helyeslés.) Elnök: Nem lévén ellenészrevétel, a 76-ik szakasz az előadó ur által indítványozott módosítással elfogadtatik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 77-ik szakaszt.) Schmausz Endre: Tisztelt ház! Az ügyvédi kar szellemi képzettségének biztosítása és erkölcsi súlyának megerősítése képezi azon sarkpontokat, melyeken ezen törvényjavaslat nyugszik. Az elsőt a tisztelt ház tegnap az 5. §. elfogadásával biztosította. Nagyon félek azonban, hogy ha az igen tisztelt központi bizottságnak a 77-ik §-ra nézve megállapított szövegezése elfogadtatik: hogy a másodikat nem fogjuk elérni, vagy legalább semmi esetre sem azon mértékben, a mint azt valamennyien óhajtjuk akkor, mikor az ügyvédségnek végleges rendezéséről van szó. A központi bizottság ugyanis, eltérőleg a ministerium által beterjesztett javaslattól és a jogügyi bizottságnak azzal egyező véleményétől, jónak látta javaslatba hozni, hogy épen ugy, mint a közjegyzőségnél, szintén vegyes biróság ítéljen első-biróságilag az ügvvédek fegyelmi ügyeiben, és e tekintetben 42*
