Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-248

328 248. országos ülés május 30. 1874. pert át kellene olvasni; (Igaz!) mert csak is a pernek áttanulmányozása után mondható meg az, hogy az ügyvéd megérdemli-e munkadijainak fejében ezen vagy amazon összeget: ha csak nem akarják tisztelt képviselőtársaim az ügyvédi munkadijat iv számra megállapittatni, mire eset, tudomásom szerint, már Pesten is fordult elő. Én ezen eljárást nem tartanám méltányosnak és igazságosnak. Ha pedig ezt mellőzni akarják: akkor mint mondám lehetetlen, hogy az ügyvédi kamara tagjai azon pereket, a melyekben az ügyvédek dijukat megállapittatni kérik, egészen át ne tanulmányozzák. Ez oly fontos és annyi munkát igénylő teendő, melyet az ügyvédi kamara tagjaitól a nélkül, hogy a magok ügyvédi teendőit el ne hanyagolják, lehetetlen követelni. Ennélfogva alázatos véleményem az, miszerint a peres ügyekben, a hol az ügyvédnek módjában van akár szerződésileg megegyezni, akár a per költségeit fölszámittatni ily esetekben az ügyvédi kamarához ne fordulhasson ; hanem tartozzék vagy szerződésileg megegyezni; vagy ha ez nem tetszik neki: az eljáró biró által számittassa föl a költségeket ugy a saját, mint az ellenfél irányában. (Helyeslés jobb felől.) Ez által egyrészről biztosítjuk a feleket, hogy utólagosan olyan nem várt költségvetéssel, minő például az osztrák kormány alatt volt divatban, meg nem fognak lépetni; másodszor nem adunk módot az ügyvédnek mindeu alkalommal költségeik miatt pert akasztani a félnek nyakába, és az ezen perben kiérdemlett munkadijakat ismét fölszámittatni, ezt ujabb per tárgyává tenni, és igy a pert mintegy befejezhetetlenné tenni. Ennélfogva én a munka-költségekre vonatkozó szakaszait ezen törvényjavaslatnak vissza szeretném küldetni a központi bizottsághoz, hogy a központi bizottság szigorúan határozza meg azon peren kívüli eseteket, a hol tudniillik az ügyvéd előre nem láthatta a költségeket, és a biró által meg nem állapíttathatott: legyen joga és alkalma az ügyvédi kamarának, ha az illető ügyvéd a féllel nem tud egyezkedni, mintegy véleményt adni, hogy mennyi lehet azon költség vagy munkadíj, melyet az ügyvéd teljesített munkája által kiérdemelt. Ha ezen §. összefoglal tátik a másikkal és viszszautasittatik a központi bizottsághoz, a mint ezt tegnap is kívántam az ügyvédi kamara hatáskörének meghatározásánál a 7. pontot fölfüggeszteni kérvén, mert, nézetem szermt, az ügyvédi kamarának és az ügyvédek tekintélyének fölemelésére nézve ezen intézkedést czélszerünek nem tartottam; ha mondom, ezen §-ai a törvénynek visszautasittatnának ujabbi szövegezés végett a központi bizottsághoz oly értelemben, hogy szigorúan határozza meg azon eseteket, a melyekben az ügyvédnek joga van a kamarához folyamodni és munkadijainak megállapítását kérni: akkor cselekednénk a leghelyesebben. Ennélfogva én ezen §§-kat újbóli szövegezés végett a központi bizottsághoz kérem visszautasittatni. Vécsey József b.: Én részemről a Várady Gábor által benyújtott indítványt pártolom, azon okból, mert előttem ismeretes számos oly eset, midőn bizonyos vidéki ügyvédek az ügyekben kevésbé jártas osztály tudatlanságát fölhasználva, kétes ügyeket karolnak föl, és előlegek utján kimerítik sokszor a feleket; midőn pedig végre látják, hogy többet abból ki nem hozhatnak: Dizonyos stádiumában az ügyet elejtik, s a felek költekezés után semmi eredményre sem jutottak. Ezen Várady képviselő ur által benyújtott módositvány, szerintem azon jótéteménynyel fog járni, a nélkül hogy épen visszahatna, hogy legalább a folyamatban lévő ilyféle ügyekre nézve bizonyos garantiát fog a járatlan osztály számára tartalmazni. Igaz, hogy a jelen törvényjavaslat igen sok garantiát tartalmaz a jövendőre nézve; de ezt az egyet szerintem, miután nem praejudicál más törvénynek : részemről még fölveendőnek tartom. Ha az ügyvédekre nézve ez talán tulszigort is látszik tartalmazni : szerintem abból más nem következik, mint az, hogy kétes ügyek fölkarolásával az ügyvédek igen óvatosak lesznek, és ez a közönségre nézve nem hátrányos, de előnyös lesz. Azért bátor vagyok a módositványt ajánlani. Matuska Péter előadó: A vita folyamában két elv merüt föl; névszerint az egyikre nézve módosító indítványt tett Várady képviselő ur, tudniillik elfogadta az előleges egyezkedés eszméjét, azonban az 55 §-t azzal kéri megtoldatni, hogy ha Kitűnik, hogy az ügyvéd zsarolást követett el: az egyezkedés alapján okiratilag megállapított jutalomdíjra nézve, ennek leszállítását is kérhesse a fél. Tisztelt ház! Én azt hiszem, ha tisztában vagyunk az iránt, hogy szabad az egyezkedés a jutalomdijra nézve, miután már a törvénybe bevettük azon intézkedést, hogy ez csak okirat alapján történhetik : azon intézkedésnek a törvénybe való befogadása által, a mit az igen tisztelt képviselő ur fölhozott az ügyvéd és felek közt a bizalom megingathatnék és a perlekedésre adnánk alkalmat, mely, merem állítani, hogy régi gyakorlat szerint 100 eset közt 99-ben elő fog fordulni; mindég azt fogná állítani a fél, hogy rajta zsarolás történt, nagy dijt kötött ki az ügyvéd; ez pedig nem fogna engedni dijából. Annál inkább tartom fölöslegesnek ezen intézkedésnek behozatalát, mert ha zsarolás esete forog fön, ott van az ügyvédi kamara; az illető félnek okadatolt panaszával a kamarához lehet fordulni, s ezen zsarolási esetet, mint fegyelmi esetet, az ügyvéd ellen érvényesíteni. Ennélfogva én azon módo-