Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-247

310 247. országos ülés május 29. 1874. resetmód, mely az élet föntartására szükséges, minden embernek megengedtetik : ez az ügyvédnek is megengedendő; ha Amerikában a mészáros, a tímár, a szabó a legfőbb állami méltóságra is meg­választható: ugy hiszem, a magyar tudor-ügyvédnek sem lesz szégyenére fakereskedést vagy bocskor­bőrkereskedést űzni mellékesen. Azt tartom, hogy miután ezen szakasz értelmetlen és magában véve minden embernek a jogtudorság mellett kenyeret is kell ennie : a kenyérkereset becsülete nevében nem tartanám szükségesnek a megkülönböztetést, s azért a §. kihagyása mellett szavazok. Matuska Péter előadó: Nagyon is szükségesnek tartom ezen §. meghagyását; mert a tapasztalat igazolta, hogy az ügyvédi tekintély igen gyakran csökkent azon oknál fogva, mivel az ügy­véd bizonyos esetekben oly foglalkozásokhoz nyúlt, melyek különben az ő méltóságával, állásával nem egyeztethetők össze. Ezen foglalkozásnemeket rész­letesen fölsorolnunk lehetetlen; de az ügyvédi ka­marának, illetőleg fegyelmi hatóságnak fönmarad azon joga, hogy ezen foglalkozás minőségét meg­bírálja és meghatározza, hogy azok az ügyvédi ál­lással összeférhetők-e vagy sem. Én tehát az ügy­védi tekintély érdekében kérném a szakaszt meg­tartatni. Horváth Gyula: Nem értem azon in­dokolást, melyet a központi bizottság előadója hoz föl ezen §. megtartására. Az ügyvédi kamara arra való, hogy az olynemü eljárás fölött, mely csak­ugyan a becsület és a kényes erkölcsi fogalmak­kal nem fér össze, s melynek megbüntetése iránt a törvény nem rendelkezik: bíráskodjék; de azt nem helyeselhetem, hogy az ügyvéd el legyen zárva ezen §. rendelkezése által attól, hogy egy kereset­módot űzzön, mely talán néhány ügyvéd fogalma szerint nem fér össze a méltósággal, nem tisztes­séges, melyet azonban a törvény megenged. Azt tartom, mindenkinek jogában áll, mint magán-ember, s az ügyvédet nem tekintem állam­hivatalnoknak, tehetségeit, eszét és vagyonát föl­használni arra, hogy jövedelmeit szaporítsa. Ha nem jár el a tisztességes módon: az ügyvédi kama­rának jogában áll igenis a fölött Ítélni. Minthogy különben a törvényben oly utasítást adni az ügyvédi kamarának, hogy egyes esetekben beleakad­hasson, nem akarnék: pártolom azon indítványt, hogy e §. hagyassék ki. Csemeghy Károly: Tisztelt ház! Azon ellenvetésre, hogy nincsenek taxatíve fölsorolva azon esetek, melyek az ügyvédi állással összeférhetlenek: szabad legyen egyszerűen azt válaszolnom, hogy ugyanezen eset van a birói hatalomról szóló tör­vényben a bírákra vonatkozólag. Ennek oka igen egyszerű, tudniillik az: mert nem lehet taxatíve elősorolni mindazon eseteket, melyek vagy a repu­tatio, vagy a tekintély, vagy a foglalkozás szem­pontjából akár az ügyvédi, akár a birói állással ellentétben állanak. Hogy vannak ily vállalatok, melyeknek üzése okvetlen az ügyvéd tekintélye, tehát a törvényja­vaslat egyik czélja ellen irányulna: azt tagadni alig lehet. Én legalább a magam részéről nem tartanám valami különösen összeegyeztethetőnek és az ügyvéd tekintélyét emelőnek azt, hogy ha valamelyik ügy­véd egy falusi piczi kis korcsmában bort mérne. (Fölkiáltások a szélső bal felől: Miért nem ?) Bocsánatot kérek, én megengedem, ez szabad foglalkozás, becsületes ipar, s jövedelem-szerzésre alkalmas; nincs benne semmi, a mi egyátalán becs­telenitő volna; de hogy az ügyvéd tekintélyével ösz­szeegyeztethető volna; azt határozottan merem ta­gadni. Ily foglalkozás van még más is. Például igen becsületes foglalkozás a sensálság. Ki támadhatja meg azt becsületesség szempontjából? De vajon mit fognának mondani azon ügyvédről, a ki mint hajhász egyik vagy másik fél comissioit végezi, és másoknak pénzt szerezne? Miként fogna az ilyen ügyvéd a törvényszék előtt az igazság, jog, becsü­let és magasabb műveltség szempontjának megfe­lelni : annak megítélését bátran bizhatom azokra, kik ezen functionak nem mindig látható nyilvános, hanem egyszersmind azon finomabb nuance-u alap­föltételeit ismerik, a mik ezen hivatásnak kellő és méltóságteljes betöltésétől függenek. Én tehát ké­rem a házat, méltóztassék ezen §-t elfogadni. Deáky Lajos : Tisztelt ház! Azt hiszem, hogy abból, mert a birói hatalomról szóló törvénybe hiba csúszott be: teljességgel nem következik, hogy azt ismételjük. Csemeghy urnák csak azt mondom, hogy ha valaki bort nem árulhat: akkor gabnát sem árulhat; a vidékről nem hozhatja be gabonáját, hogy eladja, mert azt fognák mondani, hogy ügy­véd gabonakereskedő nem lehet, s ha egyszer egy terméketlen esztendőben gabonáját oly helyre vinné eladásra, hol épen ezért jobban fizetnék : állítólagos üzérkedéséért még el is mozdítanák. Ha egy bírót elmozdítanak, a függetlenségen oly csorbát nem ejte­nek, mintha ügyvédet mozdítanak el; mert az ügy­véd sok tekintetben ellenőrző szerepet visz a bíró­val szemben; néha mulasztás miatt, a minister ellen is panaszt emelni az országgyűlés előtt néha kény­telen kell fölfolyamodnia; tehát mindenesetre az ügy­védi függetlenség épen olyan, sőt nagyobb figyelmet ér­demel, mint a birói függetlenség. Ennélfogva, mint­hogy a §. nem tiszta és nem határozott, s magya­rázata csak önkényre szolgáltat alkalmat: ezen §-nak ellene szavazok, s kihagyatását kérem. Elnök: Elfogadja-e a ház a 10-dik §-t a központi bizottság szövegezése szerint? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott.

Next

/
Thumbnails
Contents