Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.
Ülésnapok - 1872-246
246. országos ülés május 28. 1874. 285 Én e tekintetben nem akarnám az illetőket ilyen vagyoni állásuknál fogva nagyon terhes teendők teljesítésére kötelezni és nem is tartanám a gyakorlattal össze férhetőnek, hogy az illető ügyvédjelölt joggyakorlatának egyik évét a tudorság után töltse be ; és azt hiszem, hogy az nagyon keveset nyom ; mert ha a két évi gyakorlatot a tudorság előtt teljesiti: épen ugy kell neki készülni s folytonosan az elmélettel is foglalkozni; még másrészről meg kell neki adni azon lehetőséget is, hogy minél rövidebb idő alatt elkészülhessen és az ügyvédségtől ne maradjon el. Ez indokból bátor vagyok módositványomat az 5-ik §-hoz a következőkben terjeszteni elő: (Olvassa:) „Az 5-ik §. 4-ik kikezdésének szövegezéséből hagyassanak ki a következő szavak: „Legalább egy év a jogtudorság elnyerése után." Elnök : A módositvány föl fog olvastatni. Szeniczey Ödön jegyző (újra olvassa a módositványt.)^ Lázár Ádám: Tisztelt képviselőház! Megvallom, hogy ha Hoffman Pál képviselőtársunk előbbi terjedelmes beszédét nem hallottam volna: szintén hajlandó lettem volna azon álláspont mellett megmaradni, melyet a központi bizottság elfoglalt, tudniillik a tudorság mellett a két évi joggyakorlatot fogadván el; vagy a jelen törvényjavaslat szerint talán hajlandó lettem volna elfogadni a jogtudorság nélkül a három évi joggyakorlatot. Minthogy azonban Hoffmann Pál, ki tagadhatatlan szakértő, terjedelmes beszédében kimutatta, hogy a jogtudorság maga ez időszerint nem egyéb egy czimnél és dignitásnál a nélkül, hogy ez által • valami különös szakképzettség elnyerése biztosit- I tatnék. Minthogy az ügyvédi minösitvény kimuta- j tásánál és ezen kellékek meghatározásánál a főczél a szakképzettség, mely részint elméleti, részint gyakorlati utón nyerhető el: azt, hogy e részben addig várjunk, a mint ő mondotta, hogy öszhangzásba hozzuk e §-t a jogegyetemek és jogakadémiák rendezéséről szóló törvényjavaslattal, nem tekinthetem egyébnek, mint az ügyvédi rendtartás elodázásának. Ha az ügyvédi kamarának a fegyelmi hatóság nem biztosíttatnék: hajlandó volnék ezen rendezést kedvezőbb időkig elhalasztani. Hoffmann képviselő tir beszéde által arról győzött meg, hogy azok, a kik a jogtudorság behozatala mellett küzdenek: ezen érvelésnek bővebb indokolására vajmi keveset tudtak fölhozni és nem hihetem, hogy azoknak a gyakorlati életből fölhozott érveléseit, kik a jogtudorság behozatala ellen küzdenek, meg tudnák ezáfolni. Előre kijelentem, hogy én Solymossy Bálint tisztelt kéjDviselötársam indítványát pártolom és jogtudorság nélkül a két évi gyakorlatot elegendőnek tartom, föltéve, hogy az azt megelőző minösitvény, mely a törvényjavaslatban ki van mondva: kimutatható és föltéve azt, hogy a két évi gyakorlat folytonos, valódi és becsületes volt; mert ellenkező esetben nem látom módját annak, hogy az ügyvédi minösitvény korlátozása által egy jobb ügyvédi kar nyeressék. Mindazok, a kik a jogtudorság mellett és mindazok, kik a jogtudorság ellen har ez ólnak egyformán beismerik azt, hogy jogtudorság nélkül eddig ugy a birói, mint az ügyvédi kar igen sok szakképzett és kitűnő férfiakat képes fölmutatni. Ha a jogtudorság behozatalánál abból indulunk ki, hogy Magyarország hét év alatt oly beteg sorsra jutott, hogy csakis doctori czimekkel — ha nem is orvosival, hanem ügyvédivel — lehet segíteni: ezt jó panaceanak tartom; de én részemről ezt az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat keretében ily szerkezetben el nem fogadhatom. Miután eíőrebocsátottam, hogy Solymossy Bálint képviselő ur módositványát pártolom: csakis az 5. §-nak 8-dik bekezdésére nézve vagyok bátor egy módositványt beterjeszteni és azt hiszem, hogy ezen bekezdés mindenki előtt első tekintetre föltűnt a ki azt elolvasta. E bekezdés a következőképen szól: Ezen szakaszban meghatározott kellékek alól fölmentésnek nincs helye. A bizottság megtagadó határozata föllebbezhető hét tagú bizottsághoz, mely a 4. §. értelmében alakul, és melyből az első határozat hozatalánál jelenvolt tagok kizáratnak. E bekezdésnek első tétele azt mondja, hogy fölmentésnek nincs helye a meghatározott kellékek alól; míg a második része kimondja, hogy a bizottság megtagadó határozata ellen föllebbezhetni. Ha a négy tagú bizottság nem menthet föl senkit, hogy miként menthessen föl a hét tagú: ezt nem értein. Egyébiránt ezen intézkedés összefüggésben van egy hasonló intézkedéssel, hol sokkal szabatosabban van kifejezve: miért minden félreértés kikerülése végett a következő módosítást vagyok bátor a tisztelt háznak elfogadásra ajánlani. A 8-dik bekezdés két első sorai helyett „ezen* szótól kezdve „helye" igy következő uj tétel beiktatandó : „A vizsgára bocsátás megtagadandó, ha a meghatározott kellékek valamelyike nincs kimutatva", a többi marad. Beöthy Algernon jegyző (újra fölolvassa Lázár Ádám módositványát.) Elnök: Az ülést néhány perezre fölfüggesztem. (Szünet után.) Schwarz Gyula.: Igen tisztelt képviselőház ! Némely megjegyzést akarok tenni azokra, miket különböző oldalról, egyrészt Hoffmann képviselőtársunktól, másrészt a 48-as párt szónokaitól hallottam. Megvallom őszintén, hogy ha nekem oly sok ellenérvem volna az illető szakasz ellen, mint
