Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-246

278 246. országos ülés május 28. 1874. és lefoglaltatni kérik a nála letéteményezett pénzt. Ennek eredménye ez, hogy a legtiszteségesebb hitelező sohasem juthat a pénzéhez, akkor a mikor kellene; hanem mindig igény-keresetet kell intéznie a birósághoz, és igazolni azt, hogy az a pénz valósággal az ő számára tétetett le az ügyvédnél, és hogy az az ügyvéd adósságának törlesztésére nem fordittathatik. Ilyen eljárásnak a tisztességes jólelkű perlekedőt sem lehet kitenni; vigyázzon magára az ügyvéd, hogy csőd alá ne kerüljön. De ha ki is hagyjuk e szót: „csőd"; mihelyt benne marad a: ,gondnokság", az ügyvéd eo ipso nem folytathatja működését: mert, magyar törvényeink szerint, a gondnokság nem a személyre, hanem a vagyonra vonatkozik; ennélfogva még inkább nem lehet ügyvéd az, a ki csőd alá jutott. De tovább menve, ha csőd alá jut valaki, mikor megindittatik a csőd, még nem lehet tudni: vajon csőd alá könnyelműség, roszlelkü eljárás következtében jutott-e valaki. Mihelyt valaki csőd alá jut: a dolog természeténél fogva más embernek vagyonát nem kezelheti, és csakugyan, ha tökéletes biztonságot akarunk nyújtani a perlekedőknek: a csőd alá került ügyvéd más embernek a vagyonát nem kezelheti. Ne tessék az ügyvédnek adósságot csinálni, hogy csőd alá ne kerüljön. De továbbá, ha az ügyvéd odáig halad az adósságcsináláíban, hogy csőd rendeltetik el ellene: ki biztosítja azon feleket, a kik ezt nem tudják, és ügyeiket rábízzák, hogy az ő vagyonukat is nem fogja elkölteni'? Ezek mind olyan körülmények, a melyeknél fogva én senkire olyanra nem bíznám a más vagyonát, ki a magáét sem tudja kezelni. (Helyeslés.) És miután ezen törvény egyik főföladata, hogy az ügyvédi tekintély ismét helyreállittassék : méltóztassanak megfontolni, ha mi mindjárt a 3. szakaszban meghagyjuk, hogy a csőd alá került lehet ügyvéd; nem fogjuk-e ez által magát a törvényt illusoriussá tenni, és rendezni ugyan az ügyvédséget, de az ügyvédi tekintélyt nem fogjuk emelni, hanem még inkább sülyeszteni. Eddig a törvény ki nem mondta, hogy a csőd alatt lévő lehet ügyvéd; én az eddig elmondottaknál fogva szükségesnek tartom határozottan kimondani, hogy a csőd alatt lévő ügyvéd nem lehet. Ezeknél fogva én a szerkezetet pártolom, és a beadott módositványt elvetendőnek tartom. (Helyeslés jobb felől.) Lázár Ádám : Tisztelt ház! Én az előttem szólóval nem érthetek egyet a csődre vonatkozó intézkedéseknek ezen §-ban lévő benhagyása iránt. Méltóztatnak tudni, hogy épen most áll a tisztelt ház előtt a hamis bukás iránti intézkedésekről szóló törvényjavaslat, hogy t. i. azok a rendes bíróságtól a büntető-birósaghoz tétessenek át. Miután a jelen törvényjavaslatban a csőd kifejezés alatt még nem lehet azt érteni, hogy valaki ellen hamis vagy vétkes bukás miatt rendeltetik el a vizsgálat, sőt ha elrendeltetett volna is, még az nem vonja maga után azon következtetést, hogy meg is fenyíttetett: én elég gondoskodást látnék abban, ha csak az mondatnék ki, hogy az záratik ki az ügyvédség gyakorlatából, a ki bűntett vagy vétség miatt fenyíttetett meg; mert a hamis bukásból eredő bizonyos bűntett vagy vétség szintén fenyítve lesz. Ennélfogva azon kifejezést: „csőd alatt áll", ok nélkülinek találom. Továbbá ok nélkülinek találom a vizsgálat alatt állóknak ügyvédségre nem bocsáttatását. Méltóztatnak tudni, hogy a vizsgálat mily könnyen szokott elrendeltetni, s gyakorta az az eredménye, hogy azillető a vizsgálat folytán fölmentetik. E tág kifejezés csak a személyes tekintély ledöntésére lenne hivatva. Készemről tehát azt, mit Matolay képviselő társam fölhozott, t. i. „csőd alatt áll" kihagyandónak tartom. Kihagyandók továbbá: „ fenyíttetett meg vagy" úgyszintén: .vizsgálat alatt áll" szavak. Ezek helyett tekintettel a jelenleg fönálló 48-iki V. t.-cz.-re, mely csak a fenyíték alatt állókat fosztja meg a választási jogtól, e szavak helyett a „fenyíték alatt áll* szókat tartom beteendőknek. Továbbá a 4-ik sorban ezen szótól kezdve. „mely miatt őt a 67. és 70. §§. értelmében" stb. a többit szintén kihagyandónak tartom már csak azért is, mert szükség nélküli intézkedés, s a későbbi czikkekben határozott szabályok foglaltatnak az iránt, mely esetekben vonja ez maga után az ügyvédségtőli eltiltást. E szerint nézetem szerint a 3. §. következőleg hangzanék: Megtagadandó a fölvétel, ha a jelentkező gondnokság alatt áll, ha bűntett vagy vétség miatt fenyíték alatt áll, vagy ha már az eddig fönálló törvényes szabályok szerint az ügyvédségtől bizonyos időre vagy örökre eltiltatott, és ha ideiglenesen tiltatott el, azon időre, melyre a tilalom terjed. Ajánlom módositványomat a tisztelt ház becses figyelmébe. Hoffmann Pál: Tisztelt ház! Azon véleményben vagyok, hogy, a mennyiben a tisztelt Matolay képviselőtársam által beterjesztett indítványban rejlik valami figyelemre méltó és talán módosításra okul szolgálható: az semmi esetre sem ezen helyen volna érvényesitendő; mert, mint érveléséből látom, az nem annyira az ellen fordul, hogy a fölvétel megtagadandó oly egyéntől, ki jelenleg áll csőd alatt, mint inkább ő azon szempontot emelte ki, hogy ha valaki a múltban csőd alá került. E §. szerkezete csakis a fölvétel idejéről szól, s a jelen időben van szerkesztve ; ha tudniillik a jelentkező csőd alatt áll; de nem dönti el ezen helyen azon kérdést, hogy ha állott, vagy ha ügyvédi mű-