Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-246

246. országos ülés május 28. 1874. 279 ködése közben jő csőd alá, mart ha erre kivánt I volna kiterjeszkedni, hatalmában állott volna épen ngy, mint a bűntettre nézve perfectumot használni. Az oly egyént, ki jelenleg is csőd alatt áll: az ügyvédség tekintetében való garantiákkal összeegyeztethetőnek nem tartom. A mennyiben tehát a módositvány talán azon figyelemre méltó körülményre akar kiterjeszkedni: nem volna-e czélszerü a már régibb idő óta csőd alatt álló egyének tekintetében valami provisiot tenni? ugy méltóztassék azt másutt megtenni, s nem itt, hol a fölvételről van szó; hanem talán ott, hol a fegyelmi vétségekről intézkedik a törvényjavaslat. Ez okból nem pártolhatom a módositványt; hanem az eredeti szerkezet mellett szólok, melyet a dolog természetében lévőnek találok. A mi Lázár Ádám képviselő urnák módositványát illeti, azt sem pártolhatom. Ő analógiát keresett ezen képesitvény és a választási képesség között; de azt hiszem, ő is be fogja látni, hogy óriási különbség van a választási képesség, a polgári jogok gyakorlata, és az ügyvédi képesség között, és a mint az elsőt a lehető legtágabb körre kell kiterjeszteni: ugy az ügyvédségnél mindaddig mig az nem lesz szabad üzlet; az országban, a lehető legnagyobb garantiákat kell keresni. Ugyanazért elfogadom a szerkezetet, és nem pártolom a beadott módositványokat. Elnök: A módositványok föl fognak olvastatni. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a •módositványt.) Elnök: Tisztelt ház! A központi bizottság előadója részéről a hivatkozott 2-ik §-nak kiigazítása hozatván javaslatba: azt hiszem, hogy a tisztelt, ház azt elfogadja. {Elfogadjuk!) Ez tehát elfogadtatik. A második kérdés, hogy a 3-dik §-t el méltóztatnak-e fogadni a központi bizottság szövegezése szerint: igen vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Kérem most .azokat, a kik nem fogadják el. (Megtörténik.) A többség elfogadja a szerkezetet, és nem fogadja el a módositványokat. Következik a 4-ik §. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 4-dik §-t.) Elnök; Nincs észrevétel? (Nincs!) A 4-dik §. tehát elfogadtatik. Következik az 5-dik §. Beöthy Algernon jegyző (olvassa az 5-dik §-t.) Hoffmann Pál: Tisztelt ház! Én azon sajátszerű helyzetben vagyok, hogy noha, mint szerencsém lesz előterjeszteni ezen §. szerkezetére vonatkozólag — nézetem szerint — igen nyomatékos észrevételeim lesznek; mégis kénytelen vagyok ugy, a mint az ügy jelenleg áll — nem akarván az ügyvédi gyakorlatra vonatkozó törvény létesítését azoktól föltételezni, miket, nézetem szerint, már előbb szerettem volna megváltoztatni, — a jelen §. szerkezetét elfogadni és arra szavazni. Mindamellett épen azért, mert elfogadom, holott sok tekintetben egészen másféle szempontokból indulok ki, mint a melyek következtében e §. szövegeztetett: szükségesnek tartom jelezni e tekintetben eltérő fölfogásomat. Mindenekelőtt sajnálatomat fejezem ki a fölött, hogy midőn az ügyvédi képesítés tekintetében az elméleti képzettség meg lett állapítva: ennek megállapításánál a jelenleg fönálló tanulmányi rendszer vétetett egyedül tekintetbe. Igaz ugyan, hogy valamely törvény hozatalánál, a melynek körébe egy bizonyos más intézmény szorosan véve nem tartozik: rendszerint nem lehet egyebet tekintetbe venni, mint a kivüle álló intézményt ugy, a mint az jelenleg fönáll, és ahoz alkalmazni a szabályzatokat. De tudjuk, hogy nálunk az elméleti jogoktatás nemcsak gyökeres átalakítást igényel; hanem ezen átalakulásnak stádiuma már annyiban bekövetkezett, a mennyiben a felső oktatás rendezésével kapcsolatban a jog-, tehát az elméleti jogtanulmány is újból lészen szabályozandó; sőt e tekintetben már egy javaslat is fekszik a képviselőház előtt. Én óhajtottam volna tehát, hogy az, a mi e §-ban megállapíttatik: az elméleti képességre nézve legalább öszhangban állana azon tervezetekkel, a melyek a kormány részéről, habár annak egy másik tagja, tudniillik a vallásés közoktatási minister ur részéről nyújtattak is be a felsőbb oktatásra nézve; már csak azért is, mert ha netalán a tanulmányi renden oly változtatás tétetnék később, mely a mostanitól eltér: akkor ezen most hozott ügyvédi rendtartás odavágó szabályai alkalmazhatatlanokká válnának, illetőleg átalakítást igényelnének. Már pedig, tisztelt ház, nézetem szerint, ha a felsőbb oktatáson oly átalakításokat teszünk, a minőket én óhajtanék: akkor ezen átalakításokkal ezen 5-dik §. aligha fog öszhangzásban állani. Mindjárt a dolognak velejére térek át. E §. az ügyvédi képzettségre nézve a jogtudorságot követeli. Ez oly jelentékeny változtatás a mostani szabályokon, a melynek talán már e helyütt, mondhatom, czélzata nem annyira az ügyvédi képzettségnek biztositására, mint sem inkább az ügyvédi pályára való lépésnek bizonyos tekintetben megnehezítésére irányul. Én részemről kijelentem, hogy minden oly intézkedést, mely az ügyvédi képzettség fokozását követeli: szívesen elfogadok még akkor is, ha az netalán egyesekre nézve a mostani képzettség tekintetében terhesnek mutatkoznék, habár e tekintetben a mostani fiatal nemzedékkel, a tanulmányi stádiumban lévő ifjúságnak óhajtásai-