Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.
Ülésnapok - 1872-224
\ 20 224. országos ülés april 22. 1S74. menyben vagyok mindezeknél fogva, hogy minden félreértések kikerülésé végett ma-holnap be fog következni a Királyföldre nézve is a rendezés, s annak folytán földerül ott is az alkotmányos élet hajnala. Tavaszy Endre: Én a 2-ik §-t szükségtelennek tartom a központi bizottsághoz visszautasítani, mert egy nézeten vagyok Vargics képviselőtársammal, kinek nézete az, hogy a közjegyzőnek itt csak átalános qualificatiójáról van szó, és ott, hol a nyelvről lesz szó: azon §§-okban szívesen járulok Bésán képviselőtársam módosításához. De nem ez késztet szólásra, hanem Trauschenfels képviselőtársam fölszólalása, melyet hallgatással nem mellőzhetek. Igaz ugyan, hogy ő 'Debreczen város képviselője szavait másként magyarázta, melyekre nézve Debreczen város képviselője őt föl is világosította; de én azt mondom, hogy ha csakugyan ugy mondta volna is Debreczen város képviselője, mint Trauschenfels értelmezte: Trauschenfels tökéletesen bebizonyította nyilatkozatával, hogy azt mondani teljes jogunk van. Én nem foghatom föl, hogyan hozhatta föl ő Horvátországot példaképen, melyre nézve külön országos törvényeink vannak. Ő hivatkozott a lajthántuli tartományokra is ; de ott nem egyes képviselőkről, hanem külön országokról van szó. Ha AlsóAustriában megválasztanának egy cseh nyelvű képviselőt, és az a reichsrathban elkezdene cseh nyelven beszélni, (Több hang: Szabad is!) szeretném látni, hogy fogadnák és hogy néznék el ott. (Zaj.) Miképen kívánhatja azután az, ki a magyar állam nagyságát óhajtja, hogy szabad legyen itten mindenkinek mindenféle nyelven, tehát körülbelül 10 nyelven beszélni ? Tisztelt ház! Méltán meg lehet követelni azoktól a jeles férfiaktól, a kik részt kivannak venni az országos dolgoknak elintézésében, hogy azon fáradságot vegyék maguknak, hogy az állam nyelvét megtanulván, azt értsék és tudják is. Ezt, azt hiszem, méltán meglehet viszont követelni azoktól, a kik azt kívánják, hogy itt e házban 10 nyelven is lehessen beszélni, nehogy azután valamelyikük azzal mentegethesse itt magát, hogy, miután nem érti a nyelvet, nem tudta magát kifejezni, és hogy ne erőszakolják az iparra azt, hogy diplomatiai nyelv csak a magyar, és nem az iparé és nem a kereskedelemé. Azokra nézve pedig, miket itt a tisztelt képviselő ur elmondott, hogy átalában a kereskedelmi intézeteknél németül könyveznek, leveleznek és beszélnek: bátor vagyok azt mondani, hogy ez sok helyütt igy van, de nem mindenütt. (Zaj.) Én el tudnám vezetni a tisztelt képviselő urat Budapesten lakó igen sok és tekintélyes iparos és kereskedő irodájába, hol a tisztelt képviselő ur épen az ellenkezőről győződnék meg. Ha a képviselő ur elmegy a Budapesten lévő nagyobb pénzintézetekhez, meggyőződhetik arról, hogy ott a könyvezés nem németül történik, hanem magyarul. Igy van ez a magyar átalános hitelbank-, a pesti átalános biztosító-intézetnél, igy a magyar földhitel intézetnél és valamennyi ipar és kereskedelmi banknál, valamint a takarék-pénztáraknál. (Egy hang: Ez csali három!) Ez pedig nem három intézet, mert csak takarék pénztár is 8 van Pesten. (Derültség.) Azonban tegyük föl, hogy ugy van : akkor elég roszul van és kötelességünk odahatni, hogy ez ezentúl ne legyen igy és iparkodjunk a magyar nyelvet oly fokra emelni, hogy arról ne azt lehessen elmondani, hogy ez a kereskedelem és ipar diplomatiai nyelve, a mi nem létezik; hanem azt, hogy az állam diplomatiai nyelve a kereskedelemnek és iparnak is nyelve. Igaz, hogy történtek visszaélések és a tisztelt képviselő ur hivatkozott a kormányra, hogy a kormány is köt szerződéseket nem magyar nyelven. Ha ezt a kormány tette: nagyon roszul tette, (Helyeslés.) a mit én a legnagyobb mérvben kárhoztatok, és óhajtom, hogy ezt többé ne tegye. Igaz és ezt nem lehet tagadni, hogy történnek botrányok, és történt egy ily botrány a legközelebbi napokban, hogy a tiszai vasut-társulat, mely tudomásommal magyarul könyvez és levelez: nem átalott a közgyűlésen németül tárgyaltatni. Ezt az illető társulat elég helytelenül tette. (Ügy van!) Ép ezen visszaélések, tisztelt ház, késztetnek minket arra, hogy a magyar nyelvnek mindenütt érvényt szerezzünk, és szerintem az az igazi hazafi és magyar állam-polgár, tartozzék is az bármely nemzetiséghez, a ki e czélnak elérésére törekszik. Máday Sándor: Én a tárgyhoz fogok szólani, miután nem teszem föl, hogy nemzetiségi ügy közepette vagyunk; éppen azért fölteszem, és meggyőződésem, hogy azon fölszólalások, melyéket az egyes tisztelt képviselő urak a nyelvbeli qualificatió tekintetében a 2-ik §. tárgyalása alkalmával megtettek: egyenesen azon aggályból eredtek, melyet talán méltányos okokból is az iránt táplálnak, hogy a kerületekben lévő nem-magyar-ajkú nemzetiségek talán a közjegyzői kinevezés hiányos volta folytán nem volnának képesek a közjegyzővel saját nyelvükön érthetően érintkezni, — mondom, ezen aggályt tételezem föl azon fölszólalásoknál, és azon részben tett indítványoknál is, melyek itt szőnyegre kerültek. De magam részéről ezen aggályokban, habár méltányolhatom, nem osztozom; nem azért, mivel a nyelvbeli qualificatióra nézve meg van a viszonyokban magukban a garantia az iránt, hogy a nem-magyar ajkú nemzetiségek a közjegyzővel érintkezhessenek, meg van az igazságügyministeri kinevezésben, meg van másrészt azon czélszerüségi okokban, melyek
