Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-224

224. országos ülés april 22. 1874. 15 hogy ne olyan folyamodjék és neveztessék ki, ki a vidék nyelvét nem tudja: az olyan közjegyző, ki a lakosság többségének nyelvével nem bir, a többi mögött hátrányban lévén, állása idővel tökéletesen tarthatlanná válnék. Nekem nincs is az iránt aggodalmam, a mit Debreczen város képviselője mondott a nyelvre nézve azért, mert a törvényjavaslat többi részei és szövegeiben ez iránt oly intézkedések foglaltatnak, melyek minden kétséget kizárnak. Különösen a 79. §. végén világosan mondatik, hogy minden közjegyzői okirat bevezetése és záradéka magyar nyelven szerkesztendő; és a 158. §-ban: „az ügyviteli nyelv a magyar." És igy más nyelveknek használata csakis oly okiratokra értendő és érthető, a melyek a magánfelek érdekében általok azon nyelven kéretnek kiadatni, a mely nyelven ők azon nyilatkozatot tették a közjegyző előtt; és ezt nemcsak az országos nyelvekre értem, hanem a külföldi nyelvekre is, mert ha valaki például franczia vagy olasz nyelven a közjegyző által végrendeletet, fölhatalmazást vagy más valamit akar saját nyelvén fölvétetni: kell, hogy arra föl legyen jogosítva a közjegyző, hogy azon nyelven szerkeszthessen okiratokat; föl fog pedig jogosíttatni, ha abbeli jártasságát kimutatja. Ezt az internationalis viszonyok természete és azon szoros összeköttetés kiváüja, a melyben mi a külfölddel vagyunk. Engem tehát nem aggaszt az, a mi itt a magyar nyelvre nézve mondatott, hogy tudniillik lehet-e ezt az oly kifejezéssel — a minő itt használtatik, — praesalválni. De tökéletesen helyeslem azon nézetet, hogy az oly kérdés, mely több §-al összefüggésben áll, és ennélfogva igen fontos, a miért is elfogadom Tisza Kálmán tisztelt képviselő urnák azon indítványát, hogy ez utasittassék a központi bizottsághoz azzal, hogy ez iránt, összefüggésben a többi §-okkal adja be véleményét. (Helyeslés jobb felől.) Toszt Gyula előadó: A központi bizottság részéről nincs kifogásom az ellen, hogy a 2. §. az annál fölmerült módositványokkal együtt, azoknak esetleges figyelembevétele végett, visszautasittassék a bizottsághoz. Én azonban nem gondolnám czélravezetőuek, hogy ha a 7-ik §. visszautasittatnék a nélkül, hogy előbb hallanók azon módosításokat, a melyek e tekintetben talán fölmerülnének vagy beadatnának. Én tehát arra kérném a tisztelt házat, ha már el méltóztatik fogadni Tisza Kálmán képviselő urnák indítványát : méltóztassék azt is megengedni, hogy a 7. §-nál azok, a kiknek e §. ellen észrevételük van, azt megtehessék, és netáni módositványukat benyújthassák, mert azok hiányában a központban nem tehetünk semmit, és ismét azon szempontból indulnánk, a melyből eddig is kiindultunk, és igy nélkülözhetlenül szüksége? az esetleges módosításoknak a házban leendő előterjesztésére. Ily értelemben én is hozzájárulnék Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársam módositványához. Vargics Imre: Én azt hiszem, hogy a 2-dik szakasznak a központi bizottsághoz való visszautasítása nem vezetne czélhoz s nem is szükségesj; mert a 2. §-ban a közjegyzőknek qualificatiója tárgyaltatik, főleg állami tekintetek szempontjából; már pedig az, hogy a közjegyző az államnak nyelvét tudja : azt magától érthető föltételnek tartom. A 7. és a többi szakaszok, a melyekre itt hivatkozás történt, nem vonatkoznak a közjegyzőtől ily értelemben megkívánt qualificatióra ; hanem azok egyszerűen az eljárás, a kezelés és működés módozatait tartalmazzák. Ha tehát az illető szakasz tárgyalásánál szüksége mutatkozik annak, hogy a központi bizottsághoz visszautasítandó : ott talán elfogadható lenne ; de itt ezen §-nak visszautasítását ezen alkalommal nem tarthatom szükségesnek. A mi a szóban lévő két módositványt illeti, én az egyiket sem fogadom el. Kapp Gusztáv tisztelt képviselő ur módositványára vonatkozólag azok után, a miket e részben már elmondattak, csupán arra kívánok szorítkozni, és valóban csodálkozom, hogy ily — mondhatnám tendentiosus — módositvány vagy indítvány ezen képviselőházban beadathatik. {Helyeslés jobb felől.) Meglehet, hogy az illető képviselő ur az országnak határait és viszonyait választó-kerületeinek határaival és viszonyaival azonosítja. Már pedig Magyarországnak határai és viszonyai amazokkal nem azonosak. Azonkívül, ha még hozzá kellene szólani ezen módositványhoz : azt kívánom megjegyezni, hogy azon nem is képzelhető esetben, hogy ha ez elfogadtatnék, a közjegyzőkre oly teher rovatnék, mely épen említett szempontból sem jogos sem méltányos nem volna. Bésán képviselő ur módositványát én is egyrészt fölöslegesnek tartom; de ha elfogadtatnék: hiányosnak ; ha pedig ezen hiányok pótoltatnának, kivihetetlennek tartom; az ő módosítása szerint tudniillik az illető közjegyzőnek az illető kerület nyelvét is kellene hogy birja. Már pedig, tisztelt ház, vannak oly kerületek is, melyekben nem egy, hanem 4—5 nyelv is divatozik. Igy azon kerületben, melyet nekem van szerencsém képviselni, a magyar, német, szerb és román és ezenkívül ezen polyglott boldogság betetőzéséül még a cseh nyelv is divatozik. Már pedig azt hiszem, fölötte nehéz lenne, hogy az illető közjegyző 4—5 nyelvet is bírjon és ezen nyelvekbeni ismeretét beigazolja. Én szintén a dolog természetéből folyónak tartom, hogy az illető közjegyző csakis oly kerületre fog vállalkozni, melynek egyik vagy másik nyel-