Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-238

Ezen, tisztelt ház, igen könnyen lehetne segíteni. Ezen törvényjavaslat különben is sok retortán ment már keresztül, s valóban nem fog ártani, ha újra átnézetik, és némely, a figyelmet elkerült dolgok kiigazittatnak. Csak egyet emlitek. Ezen törvényjavaslatban még most is benne van az. — nem jut eszembe melyik §-ban, — hogy ha az ügyvéd kitöröltetik, és azért töröltetik ki, mert meghal: a végzés neki kézbesítendő 15 nap múlva. (Derültség.) Hogy ezt hogyan lehet végrehajtani : mondja meg az igazságügyminister ar. Ez csekély dolog ugyan, de magában jele annak, hogy mennyire nem gondosan van szerkesztve a törvényjavaslat. Én tehát csatlakozva azokhoz, melyek a jogtudorságra és a gyakorlati évekre nézve elmondattak, s annyival inkább óhajtom a törvényjavaslat visszautasítását uj szövegezés végett: mert azonkívül, hogy óhajtom, hogy az a szabad egyesülés elvére íektettessék; másfelől szükségesnek tartom, hogy az ez alkalommal kifejtett elvekkel combinative alaposan átdolgoztassék. Csemeghy Károly s Tisztelt ház! Azokra nézve, melyek az előttem szóló képviselő urak által elmondattak, beszédem fonalán visszatérni fogok; most azonban méltóztassanak megengedni, hogy egyelőre néhány átalánosabb, ezen törvényjavaslatnak, úgyszólván, szellemét, alapeszméjét képező szempontjait kiemeljem ; mindenekelőtt nem hiszem, hogy ellenmondásra akadjon azon állitásom, hogy ezen törvényjavaslatnak tárgya, t. i. az ügyvédség végleges törvény általi szervezésének czélbavétele az egész ország által megelégedéssel fogadtatott. Nem hiszem, hogy ellemnondásra akadjon azon nézetem is, hogy azon idő óta, midőn az ezen törvényjavaslatra vonatkozó első szövegezés a közönség elé bocsáttatott: egyetlenegy hang sem emelkedett, mely azt mellőzni, vagy csak elhalasztatni kívánta volna. E jelenségnek, nézetem szerint, nem lehet más oka. mint azon átalánossá vált meggyőződés, hogy az ügyvédség tekintetében fönálló más társadalmi és más jogéleti viszonyokból átszármazott helyzet ma már nem felel meg a követelményeknek, hogy átalakításra, szervezésre, intézkedésre van szükség, melyek által ezen intézmény azon tekintélyes állást megszerezze, mely nélkül tagjainak üdvös működése elérhetetlen. Tisztelt ház! Az ügyvédség szoros és elválhatatlan kapcsolatban van a jogélettel. Jogállam nem jöhet létre, vagy legalább nem szilárdulhat meg, ha hiányzik a föntartására és fejlesztésére szükséges organismus, ha az eszme nem testesülhet meg a neki szükséges intézményekben, ha nem találja meg a kellő erőt az általa áthatott közegekben. A jogállamnak, — elismerem, — nem egyedüli, de május 1^. 1874. egyik leglényegesebb orgánuma az igazságügy. Orgánum és organismus egyszersmind, mely nem lehet erős, nem lehet egészséges: ha egyik tagja hiányzik, vagy ha egyik hiányos, vagy ha az megromlott. A beteg rész visszahatása mindig meg fog éreztetni az egész testen; az egész fejlődését meg fogja akadályozni, ha az egyik rész sorvadt, vagy ha azon egészségtelen daganatok duzzadnak. Tiszteit ház! A mint a jogállamnak orgánuma és organismusa az igazságügy, ugy ez utóbbinak is lényeges és föltétlenül szükséges orgánuma az ügyvédség. A judicialis törvények nem teljesek, hogy ha a törvényhozó szervezte a bíróságokat; ha megállapította azok számát, azok attribútumát, hatáskörét; ha, bár mind kitűnő, és az erkölcsiség magas pontján álló bíráink volnának : a mint elismerem, hogy azoknak túlnyomó része tiszteletreméltó, (Derültség bal felől.) — engedelmet kérek, ha meg volnának alkotva anyagi és alaki törvényeink, és ha azok mind tökéletesek volnának, még akkor sem volna elérve a jó eredmény, hogy ha lelkes, hivatásától áthatott és tudományosan művelt ügyvédség nem képviseli a feleknek jogait. {Helyeslés.) A tapasztalás, mely erősehb minden elméletnél, azt mutatja, hogy nyomoralt és sülyedt volt az igazságügy mindenütt: hol egy elvetemült ügyvédi testület bérért hazudott a bíróság előtt bérlője érdekében ; emelkedett és tisztelt volt mindenütt : a hol egy magasztos szellemű és tudományosan képzett ügyvédség, — hol szükség volt, önfeláldozással állott a sikra a jog és igazság érdekéhen. Ez ténye a tapasztalásnak, és egy nagyon kitűnő és nevezetes franczia iró mondja: „Mi haszna, hogy magas, tiszta légkörbe helyeztetik az Akropolis, hogy ha az ahoz vezető utakat és bejárást tisztátalan csőcselék veszi körül, a mely kifosztja, a mely megszenynyezi az embert: mielőtt még az igazság szentélyébe juthatott volna. Lényeges s el válasz thatlan azon kapcsolat, a mely a jog, igazság és az erkölcsiség színvonalán álló jól rendezett ügyvédség közt létezik ; ennek föltételeit a tanulmányt, a tapasztalást, és mindazt. a mi erre szükséges, törvényhozásilag megalkotni annyira szükséges, mint a mennyire szükséges magát az igazságügyet helyesen rendezni. Ezen tekintet előtt, nézetem szerint, minden egyéb mellékszempont elenyészik, ennek magának kell uralkodni az elhatározás fölött. A jó igazságszolgáltatást jó ügyvédséggel kiegészíteni, e közt és a jogállam között harmóniát létrehozni. Két alapföltétele van annak, hogy kitűnő és helyes ügyvédség legyen: egyik az ügyvédeknek tudományos képzettsége, a másik azok erkölcsisége. A törvényjavaslat e két alapföltételt akarja biztosítani; minden lényeges intézkedése abban találja forrását, ide vezet vissza, ezzel van összefügg