Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-237

237. országos ülés májas 13. 1874. 195 beterjesztésére vagyok kénytelen elhalasztani, ez al­kalommal is kijelentem azon meggyőződésemet, hogy a legnagyobb erőfeszítéssel törekednünk kell arra, hogy az 1875-ik évben államháztartásunkban az egyensúly vagy egészen helyreállittassék; vagy leg­alább oly módon állittassék helyre, hogy annak vég­leges egyensúlyba állítása fölött többé kétség ne lehessen. Én, ha annak idejében szükség fog reá mutatkozni, ha erőm és tehetségem engedi, köteles­ségemnek fogom ismerni, a ház elé terjesztem mind­azon javaslatokat, melyek, nézetem szerint, az állam jövedelmeinek fokozására, a szükséges összegek be­szerzésére megkívántatnak. Ezek közt, ha a körül­mények ugy kivánandják, egy átalános jövedelmi adónak tervezetét . is előterjeszteni bátor leszek. (Helyeslés.) Mert azon vélekedésben vagyok, hogy midőn rendkívüli körülményeknél fogva az állam polgárai a közterhekhez való hozzájárulásra nézve rendkívül igénybe veendők: akkor, miután minden egyes adó magában tökéletlen, több adónemekről kell gondoskodni, hogy a kivetendő teher az ország polgárainak több osztályai közt oszoljék el, és egy vagy más adónak túlságos fölemelése által az illető osztályok aránytalanul ne sújtassanak. (Helyeslés.) Akár mikép gondolkozunk : nézetem szerint tökéletesei? áll, hogy rendszeres közigazgatás nélkül államot föntartani nem lehet; a rendszeres köz­igazgatás pedig a mai idők viszonyai szerint min­dig költséges; és csupán megtakarítások által, ha valóban ázsiai állapotokat előidézni nem akarunk: az államháztartást rendezni nem lehet; hanem gon­doskodni kell ugyan egyrészről minden erővel megtakarítások eszközléséről, jó közgazdasági poli­tika követéséről ; de másrészről fokozni kell az állam jövedelmeit és miután kölesönöket mindig nem vehetünk föl, államjószágainkat pedig és bányáinkat csak akkor adhatjuk el. ha rájuk vevő jelentkezik: a czél elérésére, melyet emiitettem, más eszköz a közadózásnál nem létezik. Súlyosak kétségkívül az ország körülményei, súlyosak a terhek, melyek vál­lainkon feküsznek; de én részemről azon meggyő­ződésben vagyok, hogy Magyarország népe bir annyi anyagi erővel és tehetséggel, hogy rendes viszonyok közt államháztartását saját erejéből és tehetségéből föntartsa; (Élénk helyeslés.) rendkívüli körülmények között pedig igénybe lehet és keli ideiglenesen venni fokozottan az állam polgárainak állóképességét. Sőt midőn az állam-élet föntartását Magyarország fönállása követeli , pénzügyeink rendezése nélkül pedig Magyarország fön nem állhat: akkor fokozot­tabb mérvben igénybe venni az állampolgárainak áldozatkészségét, az államnak kötelessége is. (He­lyeslés.) Nézzük, tisztelt ház, mit tettek hasonló körül­mények közt más nemzetek ? Angliában, midőn a múlt időkben viselt háborúk következtében súlyos terhek nehezedtek az országra: mindenekelőtt igen nagyon fölemeltettek a határvámok; 29-féle külön­böző fogyasztási adó hozatott be. Bőr, gyertya, üveg, j szappan, papir, szövetek, kávé, thea stb. mind fo­' gyasztási adó alá vettettek. Ipar-adó hozatott be, I mely szerint a kereset-módok legnagyobb részére ' bizonyos évi taksák és nem csekélyek vettettek ki ; i luxus-adók hozattak be bántókra, lovakra, ablakokra, , cselédekre, vadászatra, hajporra és nemesi ezimerekre, (Derültség.) Behozattak sokféle bélyeg-adók és nem csekély összegben évenkint emeltettek. Az állami földadó Angliában nem nagy ; de a községi, megyei és szegény-adók összege igen nagy teherként nehezedik a reál-birtokra, ugy, hogy 1860-ban Nagy-Britannia és Maiid községi, megyei és szegény-adójának összege 15 millió font sterlinget tett, és igy harmadfél annyit, mint a mi összes egyenes államadónk tesz. Ezenfölül átalános jöve­delmi adó hozatott be, és bátor vagyok arra figyel­meztetni, hogy 1842-ben hozatott be, midőn Angliá­nak államháztartási deficitje csak 23 millió forint volt. Fokoztatott ez időről-időre, egész 7%-ig, és minden ellenzés daczára, egész a mostani időkig kisebb-nagyobb mérvben föntartatott. De épen ezen intézkedéseinek köszönheti Anglia azt, hogy nemcsak tetemesen leszállíthatta a határvámokat, nemcsak megszüntethette kevés kivétellel a fogyasz­tási adókat; hanem különben is az anyagi jólét és szellemi képzettség oly fokára emelkedett, minőre a históriában kevés példa mutattathatik föl. Ha Amerikáról akarunk szólani, melyről né­mely polgártársaink azt vélik, hogy ott talán nem is fizettetik adó : bátor vagyok e tekintetben némely adatokat előterjeszteni. A múlt háborúk idején, különösen pedig az utolsó polgári háború következtében nagyban emel­kedvén az állam költségei, szintén igen fölemelteitek a, határvámok. Behozatott az átalános iparadó, me­lyet a földmivelésen kívül minden keresetmód: ügyvéd, lelkész, ács, szappanos, haszonbérlő sat. évenként bizonyos taksákban fizetni tartozik. Be­hozattak a luxus-adók: kocsikra, zongorákra, billi­árdokra, arany-órákra, ezüst-edényekre; behozatott egy átalános fogyasztási adó minden készítményre nézve, kivévén a földmiveíés termékeit, a melyek között csak a pamut hagyatott fogyasztási adó alatt; minden készítményre, mint mondám, fogyasz­tási adó van vetve, és igen egyszerű módon szedetik. Mind az, ki valamely készítményt állit elő. minden hónap elején az adóhivatalnál bejelenteni tartozik, hogy készítményéből mennyit s mily áron adott el, hogy mennyit használt föl maga és családja szá­mára, és ezen ekképen eladott, elhasznált készitmé­| nyék után 6°/ 0 százalékot fizet fogyasztási adó fe­jében, miután azt természetesen a vevőnek beszá­mította. 25*

Next

/
Thumbnails
Contents