Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.
Ülésnapok - 1872-236
176 236. országos ülés május 11. 1874. ségéhez" szó elébe ezen szavakat akarja tétetni: „külső, azaz formai érvényességéhez." Méltóztassanak azok, kik ezen módosítást elfogadják, fölállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik az a] pont. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa az 54. §. a) pontját.) Vidliczkay József: Tisztelt ház! Az igazságügyminister ur által előadott módosítás sokkal mélyebb értelmű, mint első pillanatra látszik. Az eddigi szöveg igy hangzik: házastársak között kötött adásvevési, csere-, életjáradéki és kölcsönszerződéseknél, valamint egyéb okiratoknál. Ebben a szóban „okiratoknál" már bennfoglaltatik, hogy itt csak irott szerződések értetnek; mert, ha nem irott szerződésekről volna szó: akkor ezen szónak „okiratoknál" nem volna értelme. Áz igazságügyminister ur ezt a szót föl akarja cseréltetni e szóval „jogügyleteknél". Ezen szövegezés szerint tehát még csak szóbeli szerződést sem köthetnének a házasfelek egymás közt közjegyzői hozzájárulás nélkül. Vannak tárgyak, melyeknél szerződés csak írásban köttethetik: ilyenek az ingatlan birtokra vonatkozó szerzősések; mert itt jogokat másként, mint okirat alapján nem lehet szerezni. Hanem én nem tudom, kivánja-e a tisztelt báz, ha például az egyik házastárs a másiknak egy köböl életet akar eladni, élőszóval: vajon kell-e azért közjegyzőhöz fordulni. Ha a szöveg ugy áll, mint az igazságügyminister ur méltóztatott ajánlani: akkor nem lehet, s akkor a jogügylet érvénytelen. Például a nő megvesz férjétől egy köböl életet, é? kifizeti ennek az árát. De a férjnek van valami adóssága, egynéhány forintnyi tartozása, e szerint a férj hitelezője lefoglalhatná azt a köböl életet, melyet a nő férjétől megvett, mert a jogügylet érvénytelen. Egy szóval az igazságügyminister ur által előadott szövegezés mellett bennfoglaltatik minden szóbeli szerződés, melyek, ha nem közjegyző előtt és által köttettek: eo ipso érvénytelenek. Azt hiszem, hogy ez nem lehet szándéka a tisztelt háznak; kijátszásoknak nagyobb eseteknél nem lehet helye ; mert ingatlanok átruházása nem történhetik másként, mint irott szerződés utján. Mindezt csak azért hoztam föl, hogy figyelmeztessem a tisztelt házat arra, hogy a módosítás sokkal mélyebb értelmű, mint a hogy első tekintetre látszik, és miután azt hiszem, hogy nem lehet czélja ezen törvényjavaslatnak, a férj és feleség közti viszonynál a forgalmat annyira nehezíteni, hogy még ily jogügyletek se jöhessenek létre közjegyző hozzájárulása nélkül: azért én részemről nem fogadom el a tisztelt igazságügyminister ur módositványát, hanem pártolom az eredeti szerkezetet. Hammersberg Jenő: Tisztelt ház ! Megvallom, nem vehetem egészen csodálkozás nélkül, hogy a tisztelt képviselő ur e §. szándékára nézve oly nagy tévedésben van. Ha méltóztatott ezen §. bekezdését elolvasnia, föl kell tennem, hogy el is olvasta, miután módositványt volt szíves hozzá beadni, be kellett volna látnia, hogy ezen §-ból világosan 8 félreérthetlenül kitűnik, hogy ennek intentioja az, hogy ne csupán irott szerződések, okiratok legyenek érvénytelenek a közjegyző hozzájárulása nélkül; de átalában azon jogügyletek, melyek itt elősoroltatnak: csakis irott szerződés, közjegyzői okirat mellett legyenek érvényesek. A tisztelt képviselő urnák tévedése abban van, hogy ő lehetőnek látta azt, hogy jogügyletek, melyek itt elő vannak sorolva, szóbeli szerződés mellett érvényesek legyenek. Szerintem ez nem lehet, mert az az intentioja a törvényjavaslatnak, hogy a kijátszás ily közel viszonyban álló felek között megakadályoztassák, ez pedig csak az faltai érethetik el, ha kimondatik, hogy ily esetben nemcsak közjegyző hozzájárulása: de mi ennek előföltétele, minden ily esetben irott szerződés is szükséges. Én stylaris tekintetben is sokkal helyesebbnek találom az igazságügyminister ur által benyújtott módositványt már csak azért is, hogy megfelelő legyen a §. bekezdésének, ott is jogügyletről van szó, ez fejezi ki a §. intentioját helyesebben: azért pártolom s kérem méltóztassék a tisztelt háznak az igazságügyminister urnák módositványát elfogadni. (Helyeslés.) Bésán Mihály: Tisztelt ház! Sajnálattal látom azt, hogy az előttem szólott tisztelt képviselő ur is ezen §-ra nézve igen nagy tévedésben van, (Derültség.) midőn abból azt méltóztatott kimagyarázni, hogy a házastársak egymás között soha semmiféle szóbeli szerződést nem köthetnek. Ugy vettem ki legalább szavaiból, hogy igy értelmezte ezen §-t, s ez, nézetem szerint, tévedés. Igen: a házastársak ezen §. szerint is köthetnek bármikor bárminemii szóbeli szerződést, a különbség csak az, hogy ha az irásba foglalva nincs: a bíró előtt egymás irányában nem érvényesíthetik. (Derültség.) Lehet, hogy roszul fejeztem ki magamat, de a tisztelt képviselő ur tévedésben van, ha azt hiszi, hogy szóbeli szerződést házastársak nem köthetnek ; igenis köthetnek, hanem azokat a bíróság előtt nem érvényesíthetik. (Élénk derültség.) A mi a tisztelt képviselő ur másik megjegyzését illeti: bátor vagyok azt megjegyezni, hogy azon esetben, ha ő az eredeti szöveget kívánja megtartani: akkor azon hibába esik, melyet ő kifogás alá vett, kifogás alá vette tudniillik azt, hogy ne kívántassák meg mindenütt az okirat az ily jog ügyletnél a házastársak között; már pedig az eredeti szövegben az van, a mit föntartatni kivan,
