Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-236

236. országos ü egyző részvéte; de ha maga a jogügylet olyan, hogy az más oknál fogva, mely a jogügylet meg­kötésénél már létezett, nem lehet érvényes: akkor az okirat érvénynyel ne birjon a törvényes biró előtt. De ha a szerkezet ugy marad meg, mint az most van: annak értelme az lenne, hogy legyen a belső értelem akármilyen, habár e miatt a jogügy­let érvénytelen, mihelyest az közjegyző előtt köttetett, már eo ipso érvényes. Ez, nézetem szerint, nem lehet: annálfogva bátor vagyok a tisztelt háznak pártfogásába ajánlani módosításomat. Vannak nekem még módositványaim a többi pontokra nézve is, azokat azonban az illető helyen lesz szerencsém előadni, s ezt csupán bejelenteni van szerencsém. Egyébiránt, a mi az igazságügyminister ur ál­tal beterjesztett azon módosítást illeti, hogy az e) pont hagyassák ki: ahhoz a legnagyobb készséggel hozzájárulok, és csak örömömet fejezem ki a fölött, hogy méltóztatott visszavonni javaslatát. Hanem méltóztassék megbocsátani, tisztelt ház, van még némi előadni valóm. Mindenekelőtt bátor vagyok interpellálni elnök urat: vajon az a) pont­ról van-e szó vagy csupán a bevezetésről? Elnök: Csak a bevezetésről. Vidliczkay József s így tehát további észrevételeimet később fogom előadni. Máday Sándor előadó : Tisztelt ház! Az 54-ik §. bevezetésére vonatkozólag az igazság­ügyminister ur által beterjesztett módositvány ellen nem lehet kifogásom, a mennyiben az 54-ik §. első kikezdéséről van szó, azért, mivel az ugyanazon ér­telmet fejezi ki, melyet a központi bizottság czél-­zott; de van észrevételem azon módositványra nézve, a melyet Vidliczkay képviselő ur ezen bekezdésre nézve beterjesztett. Én nem fogadhatom el a köz­ponti bizottság részéről azon módositványt, s azért nem óhajtom, hogy az a szövegbe fölvétessék. Én ugyanis indokolatlannak tartom azon ag­gályt, melyet itt kifejezett, mivel épenséggel nincs kimondva az, hogy belső és külső kellékekről volna szó, hanem magától érthető, hogy csakis külső kel­lékekről: azaz egy bizonyos harmadik személynek hozzájárulásáról lehet itt szó, és csak igy értelmez­hető a szöveg. A belső kellékek, a melyek egy jogügyletnek, egy okiratnak megbirálásához szükségesek, magától érthetően, az átalános törvénynek szabványai sze­rint biráltatnak meg. A külső kellékekre nézve az egyik kellék, tudniillik a közjegyző hozzájárulása határozottan meg van szabva, s ki van mondva, hogy ahoz, hogy a jogügylet érvényes legyen, meg­kívántatik ez és ez. Ezzel még nincs kimondva, hogy ily hozzájárulás, tudniillik a közjegyző hozzájáru­lása folytán máris jogérvényessé válnék ezen jog­ügylet ; hanem az. hogy a közjegyző hozzájárulása s május 11. 1874. 175 nélkül a jogügylet érvénytelen, s ebben nagy a kü­lönbség. (Helyeslés jobb felől.) Bátor vagyok figyelmeztetni a tisztelt képvi­selő urat, hogy az 59-ik §-ra, mely különben is a közjegyzőnek bizonyos kötelezettségeket szab ki azon eljárásnál, midőn közjegyzői okiratot vesz föl. Az 59-ik §. ezeket mondja: A közjegyzőnek ügyelni kell arra, hogy az ügylet, a melyben közreműködése fölkéretett: a tör­vénynyel ne ellenkezzék. Ez esetben erre a feleket figyelmeztetni, s ha kérelmük mellett megmaradnak, ezt a közokiratban megemlíteni köteles; oly ügyletben pedig, mely a büntető-törvénynyel, a közrenddel, vagy az erköl­csiséggel ellenkezik: résztvennie nem szabad. A törvényjavaslatnak e szakaszában foglalt in­tézkedése bizonyítja azt, hogy nem elégséges arra, hogy a jogügylet érvényes legyen közjegyzői okirat; hanem lehet, hogy a közjegyző oly okiratot vesz föl, a mely a törvénynyel, ha nem ellenkezik is, ha­nem a törvény értelmében hiányos, és igy a tör­vény megengedi ennek eshetőségét, minek folytán azon kifogás, melynek alapján azon uj szöveg föl­vétetni inditványoztatott, elesik. Még volna egy utolsó érvem és aggodalmam az ellen, hogy azon módositvány, melyet Vidlicz­kay képviselő ur indítványozott, fölvétessék. A tör­vény szerint a közjegyzők által fölvett okirat végre­hajthatósággal van fölruházva. Az okirat beterjesz­tésével a bíróság arra végrehajtást rendel el, és a feleknek szabadságában áll, az iránt kifogásokat tenni, Igen természetes, hogy a kifogások alkalmával a fél mindazon kifogásokkal fog élni, a melyeket a belső kellékek hiánya miatt ezen jogügylet érvé­nyessége ellen tenni jónak és jogában állónak lát; hanem, hogy ha már itt mondatnék az ki, hogy az okirat külső érvényességéhez szükséges a közjegyző közbenjárása, és a belső érvényességre nézve bizo­nyos reservákat tennénk: akkor a bírónak nehéz volna a végrehajtást azonnal elrendelni, hanem kö­telességévé volna téve a belső kellékeknek megvizs­gálása. Ezzel a törvénynek azon intézkedése és czélja, hogy a végrehajtás a közjegyzői okirat alap­ján azonnal elrendeltessék: egészen illusoriussá volna téve. Ezen okokból bátor vagyok, azon módositvány elfogadásával, melyet az igazságügyminister ur ter­jesztett be: Vidliczkay képviselő ur módositványá­nak elejtését javasolni. (Helyeslés.) Elnök: Miután vélemény-különbség nincs arra nézve, hogy az 54. §. első bekezdéséből „vál­tók kivételével" szók kihagyassanak, azt hiszem, a ház határozatául kimondhatom, hogy ezen két szó innen kihagyatik. (Helyeslés.) Egy módosítás adatott be Vidliczkay képviselő ur részéről, a ki az első bekezdésben az „érvényes-

Next

/
Thumbnails
Contents