Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-233

233. országos ülés május 5. 1874. 155 doskodva van a büntető jognak, a beszámításnak átalános elvei szerint. A mi a tisztelt képviselő urnák azon kíván­ságát illeti, hogy ezen szerencsétlenségnek eleje vétessék, a mennyiben ezt az ilyen jogi természetű intézkedések által, melyek közvetve hatnak, el lehet érni: azt — ugy reményiem — ezen törvény léte­síteni s eredményezni fogja. A mi azonban a való­ságos megelőzést, illeti: azok rendőri teendők, azok az üzleti szabályokra vonatkoznak, és azok nem az én hatáskörömbe tartoznak ; hanem tartoznak rész­ben a belügyi, részben a közlekedésügyi ministerek hatáskörébe, kiknek elseje a rendőri ügyekkel, máso­dika a közlekedési ügyekkel foglalkozik. Lázár Ádám: Tisztelt ház! Egy kérdést nem látok a most szőnyegen lévő törvényjavaslatban megoldva, melyet pedig óhajtottam volna a jelen törvényjavaslat rendjén lehetőleg megoldva látni. Tagadhatatlan, hogy nemcsak a vaspályán, hanem a gőzhajón is keletkezhetnek élet- és személybiztonsági sérülések. Ezektől, azt hiszem, az igen tisztelt mi­nister ur szintoly czélszerüen gondoskodhatnék, és a statistikai adatok begyűjtésével, törvényjavaslatot terjeszthetne be. Fájdalom, hogy e törvényjavaslat a gőzhajó­zási vállalatokról nem szól, és az itt történhető károk biztosítására nézve nem intézkedik, miután az eddig virágzóan fönálló gőzhajózási társaság épen egy képviselő elnöklete alatt megbukott, és átszállott az osztrák gőzhajózási társaságra, gazda­közönségünknek, földmivelő népünknek roppant nagy anyagi kárára. (Helyeslés.) Azonban ez nem gátol­hatja abban, hogy akkor, midőn az emberi élet veszélyeztetése és hasonló károk elleni biztosításról gondoskodik: figyelmét ki ne terjeszsze arra is, hogy a gőzhajózási társaság által okozott károk, a halál­esetek, és testi sériüések elleni biztosításról is gondoskodjék. Én csak azért szólaltam föl, hogy a minister ur figyelmét arra is fölhívjam, és mint már Horn Ede tisztelt képviselőtársam is kívánta, fölkérjem, méltóztassék ez irányban is nyilatkozni a közönség megnyugtatására. Ivánka Imre: Tisztelt ház! (Fölkiáltások: Eláll]) Bocsánatot kérek, különben is igen ritkán alkalmatlankodom fölszólalásaimmal a tisztelt háznak; de a képviselő urak kívánságát ez időszerűd nem teljesíthetem. (Halljuk,!) Sajnálom, hogy nem lehetett szerencsém Horn Ede tisztelt elvtársam előadásának elején jelen lehetni, s csak a végszavakat hallottam beszédéből, s ezekből némi bámulatomra azt vettem ki, mintha a vasutak igazgatóságai, egyátalában a vasúti személyzet a legnagyobb gondatlansággal jár­nának el és mintha semmibe sem vennék azt, ha baleset történik, s ott néhány ember halálát leli. KÉPV. H. KAPLÓ. 18-5*. X. KÖTET. A mi a személyek biztonságát illeti: egeszén a materiális térre megyek át és eltekintek azon mo­rális kötelezettségtől, melylyel minden becsületes ember tartozik polgártársai életének biztosítása iránt. Ha materiális térre megyek át, meg fogja engedni a tisztelt képviselő ur, hogy megjegyezzem, miként, alig lehet egy nagyobb balesetet képzelni, a nélkül hogy a forgalmi eszközökön és a pályán ne tör­ténjék kár, melynek elhárítására minden igazgatóság nemcsak emberiségi szempontból, hanem saját anyagi érdekének szempontjából is törekszik. De, a mint az igazságügyminister nr is mondotta, a szabályokat összekeverni és összetéveszteni nem helyes. A forgalom biztonsága iránt vannak törvények és oly alapos rendeletek, melyeknek szigorú meg­tartása mellett jóformán lehetetlen volna baleset; de miután mindenütt, s igy a vasutaknál is csak gyarló emberek teljesítik a szolgálatot, megtörténhetik, hogy egyes elnézések, figyelmetlenségek és véletlenségek által előidéztetnek szerencsétlenségek, a melyek emberélet áldozatát, vagy megsérülést okoznak. Távol vagyok attól, miként azt mondanám, hogy nem helyes, hogy a jelenlegi törvényjavaslat a ház asztalán fekszik; sőt inkább azt mondom, igenis szükséges, hogy tlZ, cl ki másnak gondatlansága által kárt okozott akár életében akár egészségében: kellő kártérítést vagy ellátást adjon az illető egyénnek, vagy utódainak; de azon eszmét, melynek a tisztelt képviselő ur kifejezést adott, hogy a vasúti társu­latok viszont biztosítás utján ne könnyithessenek ezen a terhén: én nem helyeselhetem. (Horn Ede közbeszól: Est nem mondottam!) Bocsánatot kérek, a tisztelt képviselő ur azt méltóztatott mondani, hogy a kölcsönös biztosítás ne engedtessék meg; mert igy a törvény rendelete kijátszatnék. Ha a társulatoknak ezen törvény által még az is megtiltatik, hogy a viszonbiztositás által könnyit­hessenek a vasúti balesetek folytán reájuk háramlott terhén: a kártérítésnek reájuk nehezedő része még inkább súlyosbodik. A mit a tisztelt képviselő ur a személyzetnek kihasználásáról mondott, ennek két oldala van. Meg van határozva az üzleti szabályok által az, hogy meddig szabad valakinek szolgálatban lenni, és ha valamely igazgatóság azt követeli, hogy hosszabb ideig legyenek az illetők szolgálatban föl­váltás nélkül, és baleset alkalmával e körülmény a vizsgálatból kitűnik: akkor az igazgatóságot, illetőleg az ennek fölügyeletére hivatott közeget meg is büntetik és megróják ugy, a mint annak rendje van. Meg van tehát határozva az, hogy kinek hány óráig szabad szolgálatban lenni, és mikor kell őt fölvál­tani ; de mindent a kellő mértékkel kell mérni, mert ha például Magyarországban oly szabályzatok ho­zatnak be, melyek szerint egy oly pályánál, hol 20

Next

/
Thumbnails
Contents