Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.
Ülésnapok - 1872-233
233. országos ülés május 5. 1874. 139 jekedésre vonatkozó nyomtatványok magyar nyelven használtatnak csak, mi által a közönség és különösen a kereskedelmi világ nagy hátrányt szenved, melyen ugj lehetne segiteni, hogy ama nyomtatványok kettős nyelven hozassanak használatba. Elnök: Kiadatik a kérvényi bizottságnak. Szögyény László előadás Az állandó igazoló bizottság nevében van szerencsém jelenteni, hogy a bizottság tárgyalta Bartal Györgynek Kis-Ménesen 1874. ápril 24-én kelt megbízólevelét, azt minden tekintetben kifogástalannak találván, Bartal György képviselőt a szabályszerű 30 napi határidő föntartása mellett igazolt képviselőnek nyilvánítja. Elnök: Bartal György, szabályszerű 30 napi határidő föntartása mellett, igazolt képviselőnek jelentetik ki. Horánszky Nándor előadó s Tisztelt ház! A jogügyi bizottság tárgyalván a hamis vagy vétkes gondatlanságból származó bukás eseteiben követendő eljárásról szóló törvényjavaslatot, azt némi módosításokkal elfogadásra ajánlja. Van szerencsém a bizottság erre vonatkozó jelentését, az újonnan szerkesztett törvényjavaslattal együtt a tisztelt háznak benyújtani; kérem kinyomását, szétosztását, s annak idejében napirendre tűzését elrendelni. Elnök: Ki fog nyomatni, szétosztatni, s annak idejében napirendre tűzetni. Harkányi Frigyes előadó : A központi bizottság részéről van szerencsém a marhavész elleni intézkedések megtételéről szóló törvényjavaslatnak néhány a központi bizottsághoz ujabb szövegezés végett visszautasított §§-ait uj szövegezésben és a bizottságnak erre vonatkozó jelentését a tisztelt háznak benyújtani. Kérem annak kínyomatását, szétosztását, s annak idejében napirendre tűzését elrendelni. Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, szétosztatni, és annak idejében napirendre tűzetni. Következik a napirend, vagyis a tengeri hajók lajstromozásáról szóló törvényjavaslatnak harmadszori fölolvasása. Huszár Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök s Elfogadja a tisztelt ház a tengeri hajók lajstromozásáról szóló, most harmadszor fölolvasott törvényjavaslatot, igen vagy nem? (Elfogad/jukl) A tisztelt ház elfogadja a törvényjavaslatot, mely szokott módon alkotmányos tárgyalás végett a főrendekhez fog átküldetni. Következik a napirend második tárgya, vagyis a királyi közjegyzőkről szóló törvényjavaslat függőben maradt szakaszainak tárgyalása. Wächter Frigyes jegyző (olvassa az 54-ik §-t.) Toszt Gyula előadó: Tisztelt ház! Az 54. §-hoz Kondorossy György tisztelt képviselő által beadott módositvány két részből áll: Az első rész a kötelező közjegyzőséget nemcsak az eredeti szerkezetben fölvett házastársak és testi fogyatkozásban szenvedőkre kívánja kiterjesztetni; hanem egyúttal a föl- és lemenő, tehát egyenes ágbeli, továbbá oldalágbeli első izigleni rokonokra kívánja kiterjesztem. A második része a módositványnak abból áll, hogy a most emiitett személyek közt kötött jogügyletre a kötelező közjegyzőséget csak akkor kívánja kiterjeszteni, ha ezen jogügyleteknél harmadik személyek is érdekelvék. A központi bizottság ezen módositványt tüzetes tárgyalás alá vette, és annak első részét elfogadta, második részét azonban elvetette; elvetette azon indokból, mert a módositvány ezen része a központi bizottság által e kérdés körül elfoglalt elvi állásponttal ellenkezik. Az iránt ugyanis, hogy az emiitett személyek közt kötött jogügyleteknél a közjegyzői irat kötelezőleg kívántassák akkor: ha harmadik személyek is érdekelvék, nézetkülönbség nincs; de igenis a módositvány és a központi bizottság szövegezése között különbség van a tekintetben, hogy akkor, ha ezen jogügyleteknél harmadik személyek nem érdekelvék : kivántassék-e kötelező közjegyzői okirat vagy sem? Mig e tekintetben a módositvány ezt nem kívánja: addig a központi bizottság határozottan kimondatni kívánja azt, hogy az emiitett személyek között kötött mindennemű jogügyleteknél akár érdekelvék harmadik személyek, akár nem, kötelező közjegyzői okirat kívántassák. A központi bizottság e kérdés eldöntésénél azon szempontból indult ki, hogy nem elég a jogügyleteknél figyelembe venni és arra tekintettel lenni, hogy vajon azok jóhiszemüleg kötettek-e, és vajon ott érdekelvék-e harmadik személyek; hanem a központi bizottság gondoskodni kívánt arról, hogy az érintett személyek közötti jogügyletek mindazon törvényes kellékekkel bírjanak, a melyek minden más jogügyleteknél megkívántatnak és nélkülözhetlenek. Mintán pedig a mindennapi tapasztalás azt mutatja, hogy az emiitett személyek között kötött jogügyleteknél az egyik vagy másik fél kellő rendelkezési képességgel, szabad elhatározással, vagy kellő önállással nem bir, miután igen gyakran fölmerül azon eset, hogy a szerződő felek közt egyik vagy másik morális, vagy anyagi nyomás alatt áll, és igy egy jogügylet kötésére kényszeríttetik; miután végül az ezen személyek között kötött jogügyletek igen kényes természetűek, és gyakran az ilyen jogügyletekről fölvett okiratok csak évek múlva jönnek napfényre, a mennyiben rendesen az egyik fél elhalálozása után állanak be a jogügylet követI kezményei, ezen idő alatt pedig az okiratok meg18*
