Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-233

140 2*3. országos üléi semmisítésnek, megváltoztatásnak vagy elvesztésnek vannak kitéve, s igy maguknak a szerződő feleknek is igen sok esetben helyrepótolhatlan kárt okoznak: ennélfogva ezen hátrányok és számos visszaélések kikerülése tekintetéből a központi bizottság gondoskodni kivánt arról, hogy ezen visszaélések meggátoltassanak, s ezen hátrányok kikerültessenek. Ezen és még hasonló számos indokokból, ugy a közjó, de főleg első sorban magok a szerződő telek érdekében és azok előnyére a központi bizottság kimondatni kívánja, a törvényben azt, hogy az emiitett rokonok és házastársak közt kötött szerződések minden esetben csak ugy legyenek érvényesek : ha azok közjegyzői okiratban foglaltatnak. Ez okokból ajánlom az 54-ik §. uj szövegét. (Tetszés.) Vidliczkay József: Én azon nézetben vagyok, hogy az 54. §-nak azon szövege, mely előttünk áll, nem praecis és nem világos. Én megkíséreltem az 54-ik szakasznak előttünk lévő szövegét kiigazítani. Megvallom őszintén, hogy ez hamarjában nem sikerült. És ez oka annak, hogy nem terjeszthetek ez alkalommal valami határozott módosítást a tisztelt ház elé. Mindamellett azonban arra nézve, hogy a szövegezés nem praecis és nem világos: tisztában vagyok magammal. Ezt képes vagyok azonnal indokolni is. Már a tisztelt központi előadó ur előadása sem praecis; mert azt mondja, hogy az emiitett rokonok közti szerződések megkötésére közjegyzői okirat kívántatik meg. Szerződéseket lehet kötni szóval, szerződéseket lehet kötni Írásban. Már e különbségre a szöveg nem reflektál, és nem reflektált a központi előadó ur sem. Mindjárt a legelső kérdés az, hogy ha az emiitett rokonok közt szerződések jönnek létre szóval: van-e akkor szerepe ott a közjegyzőnek vagy nincs? Nem mondja meg ezt a szöveg sem, sőt, ha azt betüszerint veszszük, miután az 54. §. igy kezdődik: „ A jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat megkívántatik," s miután a szóval kötött szerződés is jogügylet, J;

a) föl- és lemenő ágbeli vérrokonok, testvérek és házastársak közt kötött adásvevési, csere, életjáradéki és kölcsönszerződések," ha szóval köttetnek: szintén aláesnek a közjegyzői, kényszernek. E szerint én a testvéremnek nem adhatok kölcsön t, szóbeli szerződés mellett száz forintot; mert akkor szerződésem nem lesz érvényes, vagy nem adhatok el lovat. Ezen lehetne segíteni, ha a második sorban a „közt* és „kötött" szavak közé e szót „irott" tennők. De nem tudom, ez-e intentioja a központi bizottságnak, mert itt legelőször magát a kérdést, az elvet kell eldönteni: tudniillik mennyiben lehet szóval szerződést kötni? Továbbá azt mondja a negyedik sor: „valamint egyéb okiratoknál, melyekben az emiitett személyek május 5. 1874. egymás irányában adósságot vállalnak;" bátor vagyok kérdezni a központi bizottsági előadó úrtól: hát a váltó-kibocsátás milyen tekintetek alá esik? Ez megint egy ujabb kérdés. • Lehetne ugyan talán mondani, hogy a váltó kivételével; de hogy kirekeszszük-e a váltót, megint megvitatást kivan. Ha pedig a váltónál is az kívántatik, hogy az szintén közjegyző előtt adassék ki: szeretném tudni, hogy lehetne ezt megállapítani; mert közjegyző által kiadott váltót a törvény nem ismer. A közjegyző hitelesíteni fogja az aláírást, vagy mit fog vele csinálni? Mondom, a szövegezés nem világos. De továbbá itt van a d) pontban, hogy „minden jogügyletnél, melyet vakok, olvasni nem tudók, siketek vagy irni nem tudó némák és siketnémák élők közt kötnek." Hát a halál esetére kötés mily elbírálás alá esik? Vagy fölösleges ezt meghatározni? De ha igy magában veszszük ezen kifejezést: „az élők között", ez csak zavart fog csinálni. Én tehát megvallom, tisztelt képviselőház, hogy engemet az a szövegezés, mely előttünk áll: nem elégit ki; miután én azt hamarjában kiigazítani nem tudnám, nem telietek egyebet, minthogy azon módosítást ajánlom: méltóztassék a tisztelt ház ezen §-t praecisebb, ujabb szövegezése végett a központi bizottsághoz visszautasítani, ugy azután ezen nehézségeken segiteni lehetne. Pótlólag még hozzátehetem, hogy még styláris tekintetben is van igazítani való ezen §-on, mert a magyar nyelv természete szerint lemenő ágbeli vérrokonok nincsenek. Lemenő ágon vannak vérek ; de nem rokonok. A vérrokonok fogalma a collateralitásra vonatkozik. Továbbá az mondatik: „a kiállított okiratok". Ezen kifejezéssel sem tudok kibékülni, mert ez tiszta germanismus. A magyar ember nem igy beszél, ő azt mondja: „Kiadtam a kötelezvényt"; a magyar nyelv természetéhez képest tehát ezen szót kellene használni. Ez egyébiránt csak styláris módosítás. A dolog lényegére nézve bátor vagyok előadásomat a tisztelt ház figyelmébe ajánlani. Huszár Imre jegyző (fölolvassa Vidlicskay József módositványát.) Horánszky Nándor: Tisztelt ház! Az újonnan szövegezett 54. §-t én is homályosnak tartom, nem ugyan oiyan értelemben, mint előttem szóló; mert én azon aggodalmakban, melyeket ő fölhozott, nem osztozom ; de homályosnak tartom az a) pontnak szövegezését. Erre vonatkozólag vagyok bátor mindenekelőtt egy csekély módositványt beadni. Ha az a) pontot olvassuk, az igen könnyen lenne ugy érthető, hogy az e pontban foglalt kötéseknél jegyzői kényszer csak akkor szükséges: ha a jogügylet az egyik házastárs- és a másik házastársnak testvérei között jő létre; egymás között azonban sem testvérek, sem házastársak nem köthetnek;