Képviselőházi napló, 1872. X. kötet • 1874. april 21–junius 16.

Ülésnapok - 1872-232

232. országos ülés május 4. 1874. 129 Elnök í Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Szeniczey Odön jegyző (olvassa a törvényjavaslat 11. és 12-ik §§-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 13-ik §-t.) VéCsey József br. előadó : Ezen §. második sorában „kötelesek" szó, mint fölösleges, kihagyandó. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogadjuk!) Tehát a 13. §. a központi bizottság módosítása szerint elfogadtatik. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 14. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott; továbbá olvassa a 15. §-t.) Vécsey József br. előadó : E §. második bekezdésének első és második sora meg lett változtatva, minek folytán az igy hangzik: „külföldön épült vagy szerzett hajók tulajdonjoga első esetben" stb. Elnök: Méltóztatik a tisztelt ház elfogadni? (Elfogadjuk!) Tehát a 15. §. ezen módosítással elfogadtatik. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 16—22. §§-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 23. §-t.) Vécsey József br, előadó s A második bekezdés harmadik sorában ezen szavak helyett: „tulajdonosok kötelességében áll" a központi bizottság következő szavakat kívánja tétetni: „a tulajdonosok kötelesek." Elnök: Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogadjuk!) Tehát a 23. §. e módosítással elfogadtatott. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 24., 25. és 26. §§-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 27. §-t.) Vécsey József br. előadó i E §-ban sajtóhibából „összegek" szó tétetett „összeg" helyett, mely hibát tehát kijavíttatni kérem. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház ? (Eifogadjtíkl) Tehát elfogadtatik a módosítás, és az „összegek" helyett „összeg" fog tétetni. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 28—39. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnökl E szerint tehát a tengeri hajók lajstromozásáról szóló törvényjavaslat ugy átalánosságban, mint részleteiben elfogadtatván, holnap harmadszor fog fölolvastatni. Következik a központi bizottságnak jelentése a közjegyzői törvényjavaslat némely szakaszainak ujabb szövegezése tárgyában. TOSZT Gyula központi bizottsági előadó: Tisztelt ház! Miután a központi bizottság a nyelvkérdésben hozzá utasított szakaszokra nézve átalában és lényegileg az előbbi állásponthoz ragaszkodik, nekem átalánosságban nincs mit KÉFV. H. NAPLÓ. l&f. X. KÖTET. előadnom, azért röviden csak azt jelzem, hogy a 2-ik §-nál Bésán képviselő ur által beadott s a ház által is helyesléssel fogadott módosítást Tisza Kálmán indítványa értelmében a bizottság elfogadta, s azért a 2-ik §-hoz ezen szavak után: „teljesen bírja" ezen szavakat kéri beszuratni: „Az 1868: XLIV. törvényczikk 27. §-ban megszabott kellékeknek megfelelni képes." Máday Sándor: Engedje meg a tisztelt ház, hogy azon véleményt, melyet a központi bizottság kisebbsége az ezen és vele egy kapcsolatban lévő §§. iránt beadni bátorkodott: néhány szóval röviden indokoljam. (Halljuk \) Tudom, hogy kényes természetű ügyhöz kell szólanom, érzem, hogy szavaim talán alkalmasak arra, hogy egyrészt bizonyos túlzó igényeknél viszszatetszést szüljenek, másrészt azoknál, kik mindig hajlandók a fölmerülő vitás kérdéseket elsimítani, kiegyenlíteni: talán nagyon is határozott színezetben tűnjenek föl; de mindezek daczára kötelességemnek tartom ezen fontos elvi kérdésben meggyőződésemnek kifejezést adni; még ha azon veszélynek teszem is ki magamat, hogy talán bizonyos érzékeny hurok megpenditésével disharmoniát idézek elő. Miről van itt szó ? Arról: vajon a magyar kormány által a magyar állam területén kinevezett, közhitelességgel fölruházott közeg állithat-e ki valamely más nyelven, mint az állam hivatalos nyelvén, egy oly közokiratot, mely az országban átalánosságban közhitelességgel, sőt jelentékeny privilégiumokkal van fölruházva és ellátva. Az én szerény meggyőződésem szerint tisztelt ház! ily közokirat más nyelven való kiállítását az állam és annak törvényhozása meg nem engedheti ; de joggal az állam bármely polgára nem is követelheti. Az állam, a törvényhozás meg nem engedheti; mert az állam egységének eszméjével össze nem fér azon lehetőség, hogy az állam hivatalos nyelve mellé a közhitelesség folytán sok más, nem az állam hivatalos nyelvét képező idioma szintén hivatalos, -— mert az összes bíróságok és hatóságok által elismerendő — nyelvnek decretáltassék; de nem is követelheti ezt a honnak nem-magyar-ajku polgára joggal sem a jelenleg fönálló akármily nemzetiségi vagy perrendtartási törvény értelmében, sem a czélszerüség vagy méltányosság szempontjából. Nem szólok azon nem-magyar-ajku honpolgárokról, kik az országot csak annyiban és addig tekintik hazájuknak, a mennyiben úgynevezett nemzetüknek a szent István korona területén való tartózkodását fölhasználják nemzetellenes izgatásokra és hazafiatlan törekvésekre. Nem szólok azon nem-magyar-ajku honpolgárokról sem, kik elfogultságukban annyira mennek, hogy saját anyanyelvüknek még diplomatiai állást is tulajdonítván, 17