Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-194

58 194. országos ülés január 24. 1874. ne legyen, hanem hogy akkor, mikor már tudva van, hogy hányan és kik vannak érdekelve azon fokozatok által: akkor történjék meg, ha az eljáró bizottság szükségesnek tartja, az újbóli megállapítást. Ehhez én nem járulhatok két okból. Először mert nem képzelhetek részrehajlatlan eljárást, én pedig a földadó megállapításának keresztülvitelénél legfőbb momentumnak tartom, hogy teljes megnyugtatás legyen az eljárás iránt az egész országban. De más részt igen különösnek találom hogy akkor, midőn az első fokozat megállapítása helyes, midőn senkinek, ki később beosztatik, kifogása nem lehet ellene, hogy akkor elmulasztatván ennek következtében az illetők által a fölfolyamodás: ez esetben ki legyen téve annak, hogy a fölfolyamodás elmulasztása következtében adójának alapja fölebb emeltessék. Ezen módositványnak következése az lenne, hogy mindenkinek kötelességévé válnék, hogy akár minő fokozatok alapján lett adója megállapítva: a^on vidéken, azon határon a melyen birtoka van, már előre folyamodjék a fokozat ellen, még ha helyes is, nehogy ki legyen téve annak, hogy a folyamodás elmulasztása következtében későbbi alkalommal a sorozás folytán bármi mellékes körülmények miatt — miután az összeget itt nehéz lesz megítélni — nagyobb sérelmet szenvedjen. Én ennélfogva tisztelt képviselő ház e módósitványt el nem fogadhatom és kérem a tisztelt képviselőházat: méltóztassanak az eredeti szöveget megtartani. Én azt, hogy az eredeti szöveg keresztül vihető nem volna, a mit az előadó ur fölemlíteni méltóztatott: fölfogni képes nem vagyok; mert ha épen oly nagy sérelmet lát benne, hogy mindkét eljárás 3 fórumon menjen keresztül, nem is szükséges a különvéleményü módositvány; hiszen ha az eredeti szöveg az ö meggyőződése szerint lehetetlen, vagy az kivihetetlen: igen egyszerűen módositványt adhat be, azon esetekre tudniillik midőn két egyforma eljárás meg van állapítva, az eljárás a harmadik fórumban is marad. E tekintetben is a szöveghez ragaszkodom. Tisza Kálmán: Tisztelt képviselőház! Őszintén megvallom, azt hittem, hogy ezen kisebbségi vélemény nagyobb és melegebb pártolásra fog találni, azok részéről, kik ugyanazon egy eszmét most a 4-ik alakban hozzák elő; s azt is őszintén megmondom, óhajtottam volna, hogy megtanuljam azon uj érveket, melyek indokul szolgáltak arra, hogy a szakbizottság által épen ugy, mint az osztályok többsége által elvetett eszme itt újra fölmelegittessék. Azonban, minthogy az nem történt meg: csak igen röviden, pártolva azokat, a miket Péchy Tamás tisztelt képviselőtársain elmondott, elfogom mondani legfőbbjeit azon észrevételeknek, melyek alapján elfogadhatlannak tartom a kisebbségi véleményt. A kisebbségi vélemény tisztelt előadója — ezt előlegesen megjegyzem, — azt mondotta, hogy van egy körülmény, a melynél fogva az ma már szükségesebb, raint lett volna ezelőtt, s ezen körülmény az, hogy a 30 milliónyi adómennyiség meghatározása kitöröltetett. Nem akarom ismételni, a mit a tegnapi napon röviden elmondtam e tárgyban, hogy a különbséget részemről nem ismerem el, nem ismerem el pedig azért, mert a helyes arány megállapítása fölött őrködni a kormánynak minden viszonyok között kötelessége, kötelessége volt akkor, és kötelessége most is. Mert akár van meghatározva a 30 milliónyi adó, akár nincs: az egyes érdekeltek kölcsönös ellenőrzése befolyással nem bir; akár van az adóösszeg előre meghatározva, akár uem. Minden egyes vidék, minden egyes birtokos igen jól tudja, hogy aránylag annál kevesebb adót fog a maga személyében fizetni, a mennyivel lejebb becsültetik az ő birtoka; és annálfogva a kettős arányzat, mely elő állott volna a 30 milliónyi összeg megállapításánál, meg lesz igy is. Egyesek fognak valószínűleg igyekezni jövedelmök alacsonyabb becslésére, mig mások az ellenkező érdeknél fogva igyekezni fognak ügyelni rá, hogy ne sikerüljön másnak a maguk vidékén saját jövedelmét tul alacsonynak számittattni, mert mindenki tudja és érzi, hogy az adóra az államnak szüksége lesz, és tudja s érzi, hogy a mint mások jövedelme alacsonyabbnak állapittatik meg, annak hatása az lesz, hogy annál több adót fog fizetni ő maga; mig megfordítva, ha az ő jövedelme lesz alacsonyan kiszámítva : ennek az eredménye az lesz, hogy azon adót, melyet neki kellene fizetni, mások fogják fizetni. Ez irányban tehát semmi különbséget sem látok. De a tegnapi napon tétetett egy módositvány, melynek a jelen kérdésre szerintem igen nagy befolyása van. Ezen módosítás az, hogy a tisztelt ház elhatározta, hogy az országos bizottságban felét a tagoknak a minister nevezi ki és igy biztosítva lenne az országos bizottságban a kormány számára a többség. Már kérem, miután ezt a ház elhatározta, mindazon indok, mely különben is ellene szólt a kisebbségi véleménynek, még sokkal erősebbé vált. Én ugyanis a kisebbségi vélemény szerinti eljárásban először látok az eljárás logikája ellen hibát; másodszor látom veszélyeztetve azt, hogy az adóalap igazságosan állapíttassák meg, és harmadszor látom a teendő munka roppant megszaporitását. Én ugy látom, hogy a catasteri eljárásnak helyes fokozatai ezek : meghatározni a járási osztályokat ; meghatározni ennek alapján minden községben a járási osztályok közül hány és melyek léteznek; kitűzni a mintatereket ; kiszámítani a