Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-194
194. országos ülés január 24. 1874. 59 tiszta jövedelmi fokozatokat; és mikor mindez megtörtént: akkor minden irányban megengedni az érdekletteknek reclamatioját; és csak ha ezek meg vannak állapítva, következhetik az egyéni osztályozás, vagy az eszmezavar elkerülése végett, hogy ugy nevezzem, a mint nevezni kell : következik a sorozás. Sorozni addig, mig maguk az osztályok, melyekbe sorozni kell, kérdésesek: én legalább nem tartom helyes, logikus eljárásnak. De veszélyezteti, mint mondom, a sikert és a catasteri munkálat igazságos voltát. Mert mi történhetik ezen kisebbségi vélemény szerint? Megállapittatnának, mint elmondva volt, az osztályok, a mintaterek, a tarifirozás ideiglenesen, akkor következik az egyéni sorozás, és midőn ez is befejeztetett: akkor lehetővé van téve — még pedig most már az országos bizottságban biztosítva lévén a kormány számára a többség — lehetővé van téve egyenesen a kormány tetszése szerint valamely vidékre, községre nézve az összes alapot az utolsó perczben megváltoztatni. Pedig, hogy ez miként lehessen az utolsó percznek föladata: én részemről az igazsággal megegyeztetni nem tudom; mert az osztályok megállapításánál van helye az egyes vidékek, az egyes községek közti öszhang megállapításának. Ha pedig már az egyéni sorozásnál történtek hibák, ha fölteszem előfordult azon eset, hogy egyik vagy másik községben, a helyesen megállapított osztályok közül, némely birtokok nem jó osztályba soroztainak: ezeken ha kell segíteni, szerintem, csak ugy lehet, hogy a hibásan fölvett sorozat kijavittatik; nem pedig ugy. hogy az egész községre s járásra nézve helyesen megállapított tiszta jövedelmi fokozatok változtassanak meg. És mondom, előállhat azon eset, — és sem pro, sem contra nem lehet személyes okoskodásnak mondani, a mit mondandó vagyok, — előállhat azon eset, hogy midőn a munkálat készen van, midőn a sorozat ellen talán egyes vidékek nem is reclamáltak, mert meg voltak elégedve az osztályozás alapján: akkor az utolsó perczben a legfőbb hatóság, melyben most már a kormánynak többsége van, kegyelmeket osztogattat a szerint, a mint egyesek saját egyéni érdekeikben magukat sértettnek érzett hatalmas emberek vagy vidékek nagy lármát csapnak, leszállittatnak a tiszta jövedelmi fokozatok, tudván, hogy az államkincstár kárt nem szenved ; mert ha ezeknek leszállittatik: az csak annyit tesz, hogy helyette mások többet fognak fizetni. (Helyeslés.) Furcsának találom azon okoskodást, melyet többizben hallottam, és a kisebbség előadója is mondta, hogy ez azért szükséges, mert az egyéni sorozás egy oly tömeges munkát állit elő, melylyel a központi országos bizottságot obruálni nem lehet, mely iránt az országos bizottság nem ismerné kellőleg a helyi viszonyokat, — helyesen nem is ítélhet. De hiszen nem a bizottságnak javaslata halmozza el ezekkel az országos bizottságot, hanem, ha egyátalában van valami értelme ezen kisebbségi véleménynek : épen az által terheltetik vele az országos bizottság, mert mit mond a központi bizottság véleménye? Azt mondja: megállapitandók az osztályzatok a mintaterek alapján, és azután megállapittatna a tiszta jövedelmi fokozatok. Ezek fölött, — tehát nem a részletes sorozás fölött, nem a fölött, hogy az egyes község, kinek hogy van besorozva a birtoka, hanem épen a fölött, — a mi az átalános alapját képezi a munkálatnak, lesz hivatva a kerület és országos bizottság határozni. Ezek megállapitatván. jő az egyéni sorozás, melyre nézve azt mondja a központi bizottság együtt a szakbizottsággal, hogy legyen föíebbezés a kerületi bizottságnál a járási bizottságon keresztül, és ha e két bizottság egyformán határoz : az országos bizottság elé nem jő az ügy. Ez a központi bizottság nézete. Mit mond a kisebbségi vélemény? Azt mondja : azért kell ideiglenesnek hagyni a mintatereket, osztályokat és tariíirozást, mert majd, hogy ezek helyesek-e, az országos bizottság jobban fogja megítélhetni, ha az egyéni beosztás, vagyis sorozás is megtörtént. Már most az vagy nem komolyan vett indok, vagy ha komolyan van véve: akkor okvetlenül szükséges, hogy ezen országos bizottság az egyéni sorozást vegye tekintetbe. Mert az mondatik, hogy annak figyelembevétele, annak ismerete teszi neki lehetővé az átalános osztályzás helyes vagy helytelen voltát megítélni, tehát épen azon argumentum, mely a központi bizottság véleménye ellen fölhozatik: határozottan a többségi vélemény ellen szól. Azt mondottam továbbá, hogy tömérdek munkát fog okozni haszon nélkül. És ezt, meggyőződésem szerint, meg fogja tenni az által, a mit Péchy Tamás mondott, ugyanis, ha minden ember, midőn az egyéni sorozás történik, tudja, hogy azon egyéni sorozás legyen jó vagy rósz, még magát a tiszta jövedelmi fokozatot meg lehet az utolsó stádiumba változtatni: nem lehet ez eljárás magában oly jó, hogy megnyugvást szüljön. Ha egy község vagy vidéken meg vannak állapítva a tiszta jövedelmi fokozatok és az osztályzatok, ha azon község vagy vidék látja, hogy ezen már megállapított osztályokba a sorozás helyesen történt: megnyugodhatik s elállhat minden reclamátiótól. De ha az ideiglenesen megállapított osztályokat jóknak tartja, és ha magát az egyéni sorozást megfelelőnek tartja is: önföntartási kötelessége lesz reclamálni valamennyinek; mert nem állandó még azon fokozat, tudja, hogy mások reclamálni fognak, saját reclamátiója által kell hogy védekezzék mások reclamátiojának befolyása ellen, melyet ellenében gyakorolhatnak, ha ő hallgatván, megelégedni látszik. 8*
