Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-193
193. országos ülés január 23. 1874. 47 zetesen keresztülvive az egész javaslaton: a kormánynak vajmi kevés, mondhatni semmi befolyása nem lett volna a becslésre, hanem ezt egészen az illetőkre hagyta volna. Miért? Azért, mert meglévén előre határozva az adó egész összege: kevésbé lett volna a kormány, illetőleg az ország érdekelve abban, hogy a földnek értékét, vagy jövedelmét akár kelleténél magasabbra, akár alacsonyabbra becsülik-e? Nagyon megváltozott azonban a dolog, tisztelt ház, akkor, midőn a 30 milliónyi összeg a törvényjavaslatból kihagyatott. Most nem lehet, ugy hiszem, — s itt ne a kormányról beszéljünk — nem lehet közömbös az országra nézve, s mert vannak az országban a földbirtokosokon kivül más adófizetők is, nem lehet közömbös ezen más adófizetőkre nézve, ha a föld jövedelme túlságosan alacsonyra becsültetik. Nem a kormánynak, hanem az országnak, az ország adófizetőinek érdeke követeli azt, hogy valamiképen túlsúlyra ne vergődjék a föld jövedelmének, és igy adójának túlságosan lejebbszállitására irányzott törekvés. Bátor vagyok a tisztelt házat figyelmeztetni a ház-adó-törvényre, a hol a ház jövedelmének megállapítására vonatkozó eljárásra nézve kimondatott, hogy az illetőknek, kik a becslés megtételére választatnak, olyanoknak kell lenniök, a kik adójuknak legnagyobb részét nem házuk jövedelméből fizetik, azaz befolyás engedtetett főleg olyanoknak, a kik a házadón kivül egyéb adónemeket is fizetnek. A jelen munkálatban a föld jövedelmének megbecslése egyenesen a földbirtokosokra bizatik. Ha már most a kormány által kinevezett közegnek hatásköre némileg tágittatik, még pedig nem a kormány érdekében, hanem a többi adó-fizetők érdekében: ez nem a kormány hatalmának terjesztését foglalja magában, hanem egyszerűen lehetővé teszi, hogy a kormány kötelességét teljesíthesse, a mely kötelessége oda irányul, hogy az egyes adózók közt a kellő arány föntartassék és helyreállíttassák. (Helyeslés jobb felől.) Az előadottaknál fogva elfogadom Stoll Károly ur indítványát. Csanády Sándor s Tisztelt ház ! Nem volt szándékomban e kérdést illetőleg fölszólalni, és nem is vettem volna igénybe a tisztelt ház becses figyelmét ez alkalommal, ha az előttem szóló ministerelnök ur gyanusitőlag nem nyilatkozott volna ez oldalt illetőleg, a mely oldalon helyet foglalok én; ha félre nem magyarázta volna Madarász tisztelt képviselőtársam és barátom nyilatkozatát, ki csak azt mondotta: hogy nem kívánja, nem óhajtja azt, hogy a föld aránytalanul terheltessék, s több adóval rovassák meg, mint a mennyi jogosan a földet magát illeti. Igenis ministerelnök ur, ezt mondotta Madarász képviselőtársam; nem pedig mit ön állított, ön mondott. A mi magát a becslő-biztosi kérdést illeti, ha nem ismerném a jelenlegi kormány előbbi működését, s ha nem tudnám azt, miszerint a jelenlegi kormány gondatlan pazarlásai, pocséklása következtében jött e haza, e nemzet oly anyagi körülmények közé, a melyek a nemzetet a megsemmisülés szélére taszították: akkor én is elnézném azt, hogy a becslő-biztos befolyással legyen a föld jövedelmének meghatározására. De midőn arról győződtem meg, hogy a jelenlegi kormánynak nincs más szándéka, minthogy nagy adót szavaztasson meg a maga rendelkezése alá, hogy azon adókat az általam elmondott czélokra fölhasználhassa: nekem, mint népképviselőnek, igenis kötelességem ellensúlyozni a kormány e működését ; nekem, mint népképviselőnek, kötelességem nem oda működni, hogy az adók, melyek mai napig is elviselhetlenekké váltak, még magasabbra emeltessenek; hanem oda működni, hogy leszállittassanak. A kormány irányozza a maga kiadásait a jövedelemhez, nem pedig megfordítva. Ha állana az, a mit Kerkapoly képviselő ur mondott, hogy ő a becslő-biztosoknak csakis separat votumot akar adni: semmi szavam nem volna e separat votum megadását illetőleg ; de mert tudom, hogy azon separat votum döntő votummá válhatik igen sok körülmények közt a földjövedelemnek meghatározásánál is, mert nem akarom, hogy a kormány befolyást gyakorolhasson az adó fölemelésére vagy annak meghatározására: én a becslő-biztosoknak semmiféle befolyást nem engednék az adómenynyiségnek, illetőleg a földjövedelmének megállapításában. Stoll képviselő ur indítványa arról győzött meg engem, hogy elérkezett az idő az ineompatibilitási elvnek mielőbbi kimondására. Ugyanis látjuk, hogy miután a kormány azon kivánata, hogy a 30 milliónyi adóösszeg vétessék föl a föld jövedelmeként, a többség szavazata által elejtetett, a kormány hivatalnokát és alárendeltjét kivánja most fölhasználni arra, hogy ezt a 30 milliónyi összegben való megállapítást ismét behozza; én tehát ragaszkodom a szerkezethez, és nem fogadom el az indítványt, hogy a becslő-biztos szavazattal bírjon annak elhatározására, mennyi adó rovassék egyik vagy másik birtokosra. Különben nem az az óhajtásunk, hogy az adókivetés aránytalanul történjék; hanem, hogy igazságos, méltányos legyen, ne pedig mindenek fölött csak a föld terheltessék oly magas adókkal, melyek már mai napig is elviselhetlenekké váltak. Stoll Károly: Személyes kérdésben kérek szót, A tegnapi határozat alkalmával, minthogy én azon 30 millióban, melyben a kormány
