Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-193

44 193. országos ülés január 23. 1874. venni nem akarnak. Ezt a hazafiúi kötelességgel megegyezőnek nem tartom. Ha az ország állított módokat és eszközöket, hogy gabnájukat jobban eladhassák, oly eszközöket, melyek többé egy különös szerencsétlen eseten kívül meg nem semmisülhetnek: ez rendszeres állásnak tekinthető, és ennélfogva a 10 esztendei középár fölszámitása nem tekinthető másnak, mint kibúvó ajtónak a közterhek viselése elől. {Helyeslés.) Ennélfogva elfogadom a törvényjavaslat eredeti szövegét. {Helyeslés.) Majoros István: Azt tartom, hogy nincs köztünk senki sem, ki azt kívánná, hogy az adót, különösen pedig a földadót, minél magasabbra emeljük. A föld volt eddig is a legnagyobb adóval terhelve; mert bármelyik adó emeltetett az országban, mindég a földadón kezdték. Ha igazságosak akarunk lenni, ne beszéljünk ugy, mint Paczolay képviselő ur beszél, ki azt hiszi, hogy némelyek közülünk ezen oldalon azért szólalnak föl a 10 év mellett, mivel ki akarják játszani valamely vidék megadóztatását. Tudja mindenki, hogy a talaj különböző, s egyik helyen a föld termőereje kisebb, mint a másikon. Szükséges tehát, hogy a valósághoz minél közelebb jussunk, s így nagyon hibáz a képviselő ur, ha azt hiszi, hogy részünkről személyes érdek forog fön; mert Paczolay képviselőtársam sohasem előzött meg bennünket az áldozatképességben, és nem adta jelét annak, hogy e tekintetben bennünket bármikor iölülmult volna. Én azt is ajánlom a tisztelt ház figyelmébe, hogy, midőn az utóbbi évek alatt a hazában rósz termés volt, Magyarország áldott Kánaánjában, a Bácskában, épen ezen évek alatt határozottan rósz termés volt, mert alacsonyabb lévén a föld fekvése, az úgynevezett földárja elöntötte a vidékeket, és a már kész dus vetéseket még a téli időszakban elöntötte. Búzatermés tehát nem volt, sőt még a tavasziak is hiányosak valának. Hat év szerint tehát nem lehet kitudni a valóságot, és a 10 év inkább megközelíti azt. Bátor vagyok tehát Solymossy tisztelt képviselőtársam módositványát a tisztelt ház figyelmébe ajánlani. Madarász József: Paczolay képviselő ur, néhány tisztelt barátom nyilatkozván a 10 év kipuhatolása mellett, szives volt megemlíteni azt is, mintha azon képviselők, kik a 10 évet óhajtják, az által kimutatni óhajtanák azt, hogy nincs áldozatkészségük a haza oltárára netán önérdekeik koczkáztatásával is járulni. Nem tudom, tisztelt barátaim, kik eddigelé nyilatkoztak, minő véleményben vannak ; én azonban kötelességemnek tartom nyilvánítani, miként ezen osztrák-magyar közösügyes országban a pénzügyi állapot javítását Magyarország földadójának emelésével elérni akarni helyes áldozatkészségnek nem tartom; sőt kötelességemnek tartom nyilvánítani, hogy kívánom, hogy azon földnek, a melyet senki magával el nem vihet, minél kevésbbé vétessék ki adózó ereje és tartassák fön azon időre, melyre, ugy hiszem, hogy mindnyájan igyekezünk, és mely reménylem, el fog érkezni, a midőn ezen föld, a melyet el nem vihet senki, mert itt kell hagyni utódaink számára: egyedül Magyarország önálló államérdekeire fogja azon terheket fordíthatni, melyeket most részére megmenteni kívánunk. E tekintetben pártolom én a 10 évi kivetést, mert meg vagyok győződve, hogy, habár a vasutak fölállítása, az igaz, nagy különbséget okozott az árak és jövedelmek: kipuhatolására nézve: meg fogják engedni a tisztelt képviselők, kik ellenvéleményben vannak, miként az utolsó 6 év alatt nem annyira a vasutak, mint inkább az Ínséges évek, melyek e hazában voltak, magasították és fokozták az árakat annyira, hogy ha a legutolsó 6 év árát veszszük ezen föld jövedelméül, nem a 10 évét: igazságtalanul sújtjuk azon föld jövedelmét, a mely földet az igazságos megadóztatás alól soha kivenni nem akartunk; de nem kívánunk hozzájárulni azon igazságtalan megadóztatáshoz, hogy azon föld erejéből kifogyva, a jövőre nézve, midőn hiszszük, hogy Magyarország önmaga, részére adhatja, meg ne adhassa azt, a mi föntartására szükséges lesz. Azért pártolom Solymossy Bálint tisztelt képviselőtársam, indítványát. Elnök: A 19. bekezdéshez Solymossy azt a módositványt adta be, hogy 6 év helyett 10 év tétessék. Fölhívom azon képviselőket, kik a 19. szakasz első bekezdését a központi bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 20., 21., 22., 23., 24. szakaszokat, melyek változtatás nélkül elfogadtattak; olvassa tovább a 25. §.-t.) Stoll Károly: Tisztelt ház! Szerintem itt csak tisztán a föld becsléséről lévén szó, igen kívánatos, hogy az egyes birtokosok közt ugy, mint az egyes községek és kerületek közt a legigazságosabb arány létezzék. Elejtetvén tegnap a garantiának tekintett 30 millió: igen szükségesnek látom, hogy a kormány közegei némileg több befolyással bírjanak, mint eddig czélozva volt. Azért indítványozom, hogy az utolsó sorban e szó „nem" hagyassák ki, és akkor hangzanék a §. így: „A becslőjárási bizottság az elnökön kívül rendesen tizenöt tagból áll. Előadó a becslőbiztos, illetőleg az erdőbecslő, kik a bizottságban szavazattal bírnak." Itt nem veszít a bizottság erejéből ez által épen semmit, mert egy szavazat áll 15 ellenébe, de mindenesetre viszonyainkat tekintve, ha azt mondják a becslőbiztosról, „hadd beszéljen, szavazattal ugy