Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-193
193. országos ülés január 23. 1874. 41 nassanak le, minthogy pedig ezen inditvány elvettetett, bátor vagyok a 18-ik szakasz 3-ik bekezdésében azt indítványozni, hogy: „költségeket igényel" szó után tétessék: „évenkénti trágyázás". Tisztelt ház! Vannak vidékek, főleg a hegyes tájékokon, hol, ha a földművelők a trágyát hátukon nem viszik föl, azon évben földjükön nem terem semmi, s ezért ajánlom a tisztelt háznak módositványomat elfogadásra, mely a legszegényebb vidékekre nézve tartalmaz némi kedvezést. Elnök : Tisztelt ház! A 18-ik szakasz első bekezdéséhez két indítvány tétetett; az egyik: Kovách László indítványa, melyet, ugy hiszem, a tisztelt ház nem fogad el; a másik az, melyet Vállyi képviselő ur adott be, mely szerint az átlag hat év helyett tíz évre vétessék föl. Péchy Tamás: Ezen módosításra nézve bátor vagyok szót kérni. Tisztelt barátom Vállyi indítványa, nézetem szerint, egy kis tévedésen alapszik. A 17-ik szakaszban, az igaz, a termési átlag tíz évi számítás után állapittatik meg. Véleményem szerint a munka nem az átlaghoz, hanem annak árához arányosítandó. Ha Vállyi képviselő ur indítványa elfogadtatik : akkor a 19-ik szakasz, melyben az mondatik, hogy „ a becslésnél a termények árául az utolsó hat év alatt fönnállóit középárak átlaga veendő" : lesz módosítandó. Tehát, ha méltóztatik elfogadni a módositványt: akkor a 19-ik szakasz is a szerint módosulna. A bizottságot azonban azon körülmény vezette, hogy az utóbbi hat év alatt Magyarországon igen sok vasút épült, és ezen közlekedési eszközök igen nagy befolyással voltak mind a terményekre, mind pedig a munka árára nézve, és a bizottság azon véleményben volt, hogy ezentúl is ugyanazon viszonyok állván fön, legigazságosabb dolog lesz, ha a legközelebbi hat év átlaga vétetik föl, melyre nézve csakugyan ezen hat évnek, hogy ugy mondjam, — mint a jobb oldal szokta mondani — vívmányai befolyással vannak; míg ellenbei; a termésre nézve azoknak lényeges befolyása nem lehet. Azért a bizottság czélszerünek tartotta, hogy az utóbbi hat év befolyása vétessék föl mind az árakra, mind a munkabérekre nézve, míg ellenben a termények kiszámításánál, midőn bizonyos nagyobb időköz szükséges, czélszerünek vélte a tíz év megtartását. Én tehát, megvallom, Vállyi képviselő ur módositványát nem fogadhatom el. Máriássy Béla: Én sajátlag a 19-ik szakasznál akartam fölszólalni; de miután ez a két szakasz most összeköttetett, fölszólalok ezen 18-ik szakaszhoz. Én egyátalán nem tartom helyesnek, hoty, miután a termési árak kitudása tiz évre határoztaíik: akkor a napszámnál hat esztendői átlag vétetik föl. Ez igen nagy különbséget tesz a gazdaságban. Én a terményárakat kijegyeztem, és meg KÉPVM. NAPLÓ IS,'". IS. KÖTET. ' fogom röviden érinteni, mily különbség van a hat évi és a tiz évi átlag közt. Az 1860—1870-ik terményárakat véve, egy mérő búza ára 4 frt 58 kr, a hat esztendei átlagot véve pedig 4 frt 66 kr; itt tehát már 8 krnyi különbözet mutatkozik, ez ugyan nem tetszik nagynak így kimondva; de ha veszszük számszerint, esztendőnkint, igen nagy összeget képvisel, mert középtermésü esztendőt véve föl, például az 1869-ikit: akkor volt 30 millió mérő búzatermés, és 90 millió mérőnyi tavaszi termés; ha ennél a 120 milliónál a külünbözetet veszszük, ez tesz 9 milliót, ennek 20%-ja tesz körülbelül 1,800.000 frtot. Azért nem tartom czélszerünek az utolsó hat évi átlag fölvételét, mert, ha most az utolsó hat esztendőt méltóztatik fölvenni: egyedül egy rósz esztendő vétetik számításba; pedig a gazdasági tapasztalás szerint körülbelől 2—3 rósz esztendő esik minden évtizedben. A méltányosság megkívánja tehát, hogy a földbirtok ne nyomassék, s a lehető legigazságosabb arány vétessék föl. Én tehát elfogadom itt a 18. szakasznál a hat esztendői átlagot, a 19-ik szakasznál pedig a tiz esztendői átlag helyett ugyancsak hat évi átlagot kérek fölvétetni. Pulszky Ágost: Tisztelt ház! Részemről csak azon megjegyzést kívánom tenni, hogy Kajuch tisztelt képviselő ur módositványa, ugy látszik, félreértésen alapszik, mert hiszen a trágyázás a szántóföldek művelési költségeiben benne van, bár nem azon formulázás szerint, melyet Tarnóczy tisztelt képviselő ur előterjesztett, mely szerint nemcsak a rendes, hanem a rendkivüli trágyázás is a rendes költségekbe fölvétetett volna, s igy nincs semmi ok a 18. és 19. szakaszokban újra a trágyázást fölvenni. A mi Máriássy képviselő ur módositványát illeti, én részemről nem látom át, hogy mennyiben nyomatnék többé vagy kevésbé a földbirtok: ha akár hat, akár tiz évet veszünk föl átlagul. Hisz itt nem a földbirtok adóztatása arányáról van szó a többi adónemekkel szemben ; hanem igenis a földbirtok aránylagos megadóztatásáról ez átlagos összeg keretén belől, a mely adó gyanánt a földbirtokra esni fog. Tehát akár hat vagy tiz évet veszünk föl, mihelyt ezt az egész országra íölveszszük: e tekintetben tökéletesen mindegy lesz. De különbséget tesz, melyet Péchy képviselő ur kiemelt, az, hogy épen azon időre terjedjünk ki. a mely alatt a földbirtokok értéke közt az országos beruházások folytán különbségek állottak be, minthogy némelyek értéke a vasúti és más nagyobb mérvű építkezések által jelentékenyen emelkedett, s ezért támogatom Péchy Tamás képviselő ur felszólalását, s elfogadom a központi bizottmány szövegezését. ü
