Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-193

38 193. országos ülés január 23. 1874. községről lesz mindig szó, az ott lévő összes rétek állapotjárói; tehát ott sem Korizmics, sem Nagy György rétjéről nem fogunk szólni, hanem arról, hogy átalában szokták-e trágyázni, és átalában szoktak-e a réteknek különösebb ápolást adni. Ha igen: akkor reflectálnak majd ez állapotra; ha a község többsége nem fordit a rétekre különösebb ápolást: akkor nem fognak refleetálni sem én reám, sem másra; gyakorlati alkalmazásában elég fog 'tétetni tisztelt barátom kivánatának, mert a közönséges praxist fogják alapul venni, azaz azt fogják nézni, minő eljárást követ a gazdák többsége; az egyeseknek ettől eltérő gyakorlatát pedig nem lehet tekintetbe venni. Maradjon meg tehát a szöveg. Elnök : Fölkérem azon képviselő urakat, kik a 16. szakasz c) pontját a központi bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Tehát a beadott módositvány elesik. Bothos Kálmán: Miután elhatározni méltóztatott, hogy a törvényben névszerint mindazon gazdasági kiadások megneveztessenek, melyek a tiszta jövedelem kiszámításánál tekintetbe veendők : nagy fontosságot helyezek arra, hogy a termés előállitására mulhatlanul szükséges kiadások lehetőleg mind megnevezve legyenek; meg legyen nevezve az is, a mi, habár nem is az ország egész területén, de mégis az ország egyik vagy másik részében szükséges a termés előállítására. Ennek következtében bátor vagyok a tisztelt házat kérni, méltóztassék a d) pont alatt előforduló gazdasági kiadások közt még a szőlők elfödésére és kinyitására szükséges munkálatokat is bevenni; mert a szőlő elfödése az ország egy nagykiterjedésű részében annyira szükséges és fontos munka, hogy ennek elmellőzése szükségtelenné tenné a többi munkát. így Erdélyben és átalában az ország hidegebb égalji részeiben az elfödetlen szőlők háromnégy évig semmit sem termelnek; de különben is a szőlők elfödése annyira fontos munka a szőlőmunkák közt, sőt még oly helyeken, hol az szalma segítségével jár, annyira költséges, hogy nem tartanám jogosnak és méltányosnak, ha a munka ezen neme a tiszta jövedelem kiszámításánál tekintetbe nem vétetnék. Én tehát bátor vagyok a következő móclositványt beadni: A d) pontban előforduló e szavak után „a miből művelési költség fejében", tétessenek a következő szavak „a födésre, kinyitásra, kapálásra", s a többi. Kérem a tisztelt házat, méltóztassék ezen módositványomat elfogadni. Beöthy Algernon jegyző (újra fölolvassa a módositványt.) Bittó Béni: Tisztelt ház! Én megvallom igazán, nem látom szükségesnek ezen módositványt, mert ebben a kifejezésben „kapálás" bennefoglaltatnak mindazon földmunkálatok, melyek a szőlőművelésre szükségesek, mint a födés és kinyitás. Én tehát magam részéről nem tartom szükségesnek ezen módositványt. Tavaszy Endre: Teljes készséggel hozzájárulok Bothos Kálmán képviselő urnák módositványához, annyival inkább, mert magam is az övével tökéletesen egyértelmű módositványt szándékoztam beadni. Meglehet, hogy némely vidékeken a kapálás értelmében benfoglaltatik a kinyitás és födés is; de igen sok helyen talán nem értik alatta azt; azért tehát szükségesnek tartom, hogy ez bevétessék. De ha nem fogadja is el a módositványt a tisztelt ház: igen jó, hogy ezen módositvány beadatott, mert legalább tudni fogják, hogy a tisztelt ház e kifejezés alatt: „kapálás" érti egyszersmind a kinyitást és födést is. Azért, ha nem fogadná is el a tisztelt ház a módositványt: kérem méltóztassék kimondani, hogy e kifejezés alatt „kapálás" érti egyszersmind „a kinyitást és födést is". Csiky Sándor: Sokat ezen tárgyhoz nem tudok szólni, hanem, hogy ha a szőlőművelésre fordítandó kiadásokat a tisztelt ház levonatni kívánja a tiszta jövedelemből, s ezt a törvényben ki is akarja fejezni: akkor lehetetlen kihagyni a főmunkát, mert nyitás nélkül a szőlőt műveim sem lehet, és azt egyszersmind be is kell födni. A kik szőlőbirtokosok, azok tudják, hogy a nyitási költség a legnagyobb. Én tehát a Bothos Kálmán képviselőtársam által beadott módositványt alaposnak, helyesnek és elfogadhatónak tartom. Elnök: Mielőtt szavazásra bocsátanám a kérdést, még egyszer föl fog olvastatni a beadott módositvány. v Beöthy Algernon jegyző (újra fölolvassa Bothos Kálmán módositványát.) Elnök: Fölhívom azon képviselő urakat, kik a 16. szakasz d) pontját a központi bizottság szövegezése szerint fogadják el, méltóztassanak fölállni. (Megtörténik) A tisztelt ház a módositványt fogadja el, és a 16. szakasz d) pontja a szerint fog kiigazittatni. Vidliczkay József: Tisztelt ház! Én csak azért szólalok föl, mert a szőnyegen lévő szakasz e) pontját egy részében homályosnak tartom. Második részében ezen §. igy szól: „fekvésüknél és talajuknál fogva más művelési ágra nem alkalmas legelők az azokon eltartható lábas-jószág száma s a szokásos legelési érték szerint vétetnek föl". Én azt hiszem, hogy ezen szó „érték" nem jól van választva. Ha tovább olvasom ezen e) pontot, nevezetesen következő szavait: „minek kiszámításánál figyelembe veendő, hogy hány darabot s évenként mennyi ideig képesek eltartani": ugy kénytelen vagyok azt következtetni, hogy a szer-