Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-222

222. országos ülés sipril 20. 1874. 401 és átalában a birtokokra vonatkozó jogok mind evidensek legyenek; akkor az összes közigazgatási költségeknek felét bizvást kitörölhetjük; mert ha a társadalmi életnek e két alapja, a magánjog és a^z öröklés, biztosítva van a jogok terén és biztosítva van a közhitelű okiratok terén: akkor a közigazgatás fele el van intézve, akkor a közigazgatási költségek felére nincs szükség. És ez nagyon egyszerű. A hagyatékok elintézésével például összefügg' a jogilletékek kiszabásánaK kérdése. A jogilletékek kiszabása roppant fontosságú financziálís kérdés. Körülbelül harmincz millióra megy száma, — ha jól emlékszem — azon illetékeknek, melyek ki vannak szabva, de nincsenek kifizetve ; de azt hiszem, sokkal tetemesebbre megy azok száma, melyek ki sem szabhatók, mert a hagyatékok elintézve nincsenek. (Élénk helyeslés.) Azon nép. mely megszokta az állam iránti kötelezettséget elmulasztani és elmulaszthatja azért, mert nincsen módja és alkalma az állam közegeinek, hogy a jogilleték tisztába hozassék: az azután elmulaszthatja kötelességét az egyenes adóknál és kötelezettségeinek egész sorain mindvégig: mert azt hiszi, hogy az állam iránti kötelezettségeinek teljesítésétől egyátalában meg lehet szabadulni. Várady Gábor tisztelt képviselőtársamnak azt mondanám, ha itt volna, hogy igenis a pénzügyi administratio terén a jogilletékek kiszabásánál a közjegyzői intézmény, ha helyesen van fölállítva, már nagy előnyt mutat föl. A pénzügyi administratio igen nagy részét, a jogilletékek kiszabását és behajtását a helycsen szervezett közjegyzői intézmény, máj- elvégezte. De nemcsak ezt végezte el. A hagyatékok, ha nincsenek rendben, az illető örökösök, vagy azok, a kik a hagyaték iránt igényt támasztanak, valóban nem tudhatják, hogy a hagyaték melyik részben Péteré, melyik részben Pálé? Azt mondom, tisztelt ház, hogy attól az embertől, a ki nem tudja, hogy azon föld, mely apjáé, vagy az örökhagyóé volt, övé-e vagy másé : nem lehet várni, hogy adóját hűségesen és rendesen lerója; nem lehet várni attól az embertől, hogy azon földet ugy mivelje, mint azt a közgazdászat érdekei követelik; nem lehet várni, hogy azon föld után járó közmunka tartozást, és azon föld községi terheit kellően teljesítse és viselje, mert hisz nem tudja, hogy holnap nem lesz-e másé a föld, de még azt sem tudja, hogy ma az övé-e. Tényleg valóban nem is az övé. Vannak bíróságok, hol egy decennium óta a hagyatékok nincsenek rendezve. Ezzel a rendszerrel és szervezettel, melylyel mi most bírunk az igazságügy terén, jogállapotunkat rendezni nem fogjuk soha, kivált azon, szerintem, helyes nisus mellett, KÉPY. H. SAPLÓ. 18f". IX. KÖTET. mely pénzügyi gazdálkodásunk és pénzügyi állapotunk megszilárdulása végett okvetlenül szükségesnek tartja a személyzeti létszám netáni reductioját. Ezzel mi országos állapotainkat consolidáhn nem fogjuk soha ; szükséges, hogy gondoskodjunk más irányban való intézkedésekről. Eddig arról gondoskodtunk, — és ez mutatja a fölülről lefelé való építést, — hogy a perek, ha támadnak, ugy a hogy, roszul elintéztessenek; de arról gondoskodni még nem jutott eszünkbe , hogy a perek támadása megelőztessék. Ismétlem, alkalmat veszek magamnak a részletes tárgyalásnál, ahol a közjegyzőikényszer tüzetesen szóba jő, részletesen nyilatkozni : most Várady Gábor tisztelt képviselő urnák egy megjegyzésére akarok még válaszolni. Ő azt mondja, hogy nem égetően szükséges a közjegyzői intézmény fölállítása, mert hosszú időre, sok évre lesz szükség, mig a nép a törvénynyel, és a törvény által megállapított intézménynyel megbarátkozik. Én oly erős logikával gondolkozó férfiútól, mint Várady tisztelt képviselő ur, azt vártam volna, hogy oly következtetést vonjon, í hogy miután igy is több időre lesz szükség, mig a nép az intézménynyel megbarátkozik, tehát állítsuk föl ez intézményt minél előbb. 0 azonban azt monda, hogy miután úgyis sok időbe kerül: tehát vele ne siessünk. Ezt nem értem. Csemeghy tisztelt képviselőtársam különösen oly állítással lépett itt föl, mely nagy mértékben elméleti ugyan, és nem is egészen tartozik a fönforgó kérdésre; hanem mivel ő ebből nevezetes consequentiákat vont le, azért akarok állítására megjegyzést tenni. Előrebocsátom, hogy tisztelt barátom Pulszky Ágost Csemeghy tisztelt képviselő ur nyilatkozatát olyannak tekintette, mintha az átalában az igazságügyministerium nyilatkozata volna. Meglehet, hogy Pulszky tisztelt barátomnak van igaza: de én nem hiszem, és szeretem hinni, hogy Csemeghy tisztelt barátom nyilatkozata nem egyszersmind az igazságügyminister ur véleménye. Én legalább részemről azon nézetben vagyok, hogy a közjegyzői intézmény hatáskörének kiterjesztését az igazságügyminister ur nem utasítja el oly határozottan. Csemeghy igen tisztelt képviselő ur azt monda, hogy a közegek jósága a szervezet jóságának próbaköve. Ez más szóval azt teszi, hogy a milyen emberekre van bizva valamely intézmény végrehajtása: oly jó, vagy oly rósz azon intézmény. Igy elméletileg ez nem áll, gyakorlatilag azonban elismerem: sok tekintetben igaz. Elméletileg uem igy áll a dolog, különösen ezen kérdésnél; mert ha mi oly szoros incompatibilitást hozunk be a közjegyzőségre, a milyent behozni szükséges, s a milyent behozni szándékozunk is : akkor ki kell terjesztem a közjesyzők hatáskörét. Én az incompatibilitás te51