Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-219
362 219. országos ülés márczius 26. 1874. másnemű követeléseket is a jelzett törvény szigorával hajtat be; s ha igen: melyik törvény legyen az, melyre helyeslését alapithatja? 2-or. Miképen történhetik az, hogy a midőn még a közadók behajtásáról szóló törvény szerint is megintendők előre a tartozásban lévők, mielőtt náluk zálogolás kisértetnék meg; mindennek ellenére több böszörményi lakos nem is adóbeli tartozásért, minden előre való megintés nélkül zálogoltatott meg? 3-or. A jelzett adótörvény szerint a földmivelőknek gazdaságaik folytatására nélkülözhetetlen igás marhái még közadó alapjául sem vétethetvén zálogolás alá: mikép történhetett az, hogy némely böszörményi lakosoknak gazdaságuk folytatására nélkülözhetetlen igás jószágai nemcsak lefoglaltattak, hanem egyszeri árverés kisérlése mellett a becsárnak felénél is alóli áron el is adattak. 4-er. Mivel pedig az 1868-ik XXI. törvény 95-ik §-sa a szabályellenesen eljáró pénzügyi közegeket a ministerium által feleletre vonatni rendeli; kérdem a tisztelt pénzügyi minister urat: hajlandó-e a fönjelölt eseteket megvizsgáltatni, s az érdekletteknek törvényt és igazságot szolgáltatni. Elnök: Közöltetni fog a pénzügyministerrel. Gaál Mihály: Ha megengedi a tisztelt ház, még egy már régebben tett interpellatiot vagyok bátor megújítani, melyet a múlt év május 21-én intéztem az akkori pénzügyminister úrhoz, egy kissé hosszas, annálfogva a tisztelt házat nem untatom fölolvasásával, hanem elmondom tartalmát. Tartalma az volt, hogy miután Hajdu-Szoboszló várossának olynemü kérvényét, a melyben az 1863-iki aszály által okozott károk miatt 38.000 forintnyi adó-elengedést kért, a pénzügyministerium kedvezőleg intézett el, ellenben a mellette fekvő ugyanazon sorsban részesült Hajdu-Böszörmény városának csupán legelőire kért 7000 forint adótartozása nem engedtetett el, ámbár ezen tartozásnak még alapja sem volt, mert a legelőre semmiféle adó nem volt kivetve: azt kérdeztem a tisztelt pénzügyministertől, miként egyezteti össze az igazsággal, hogy az egyiknek 38.000 frtot elengedett, a másiktól pedig sokkal kisebb összeg elengedését megtagadta. Méltóztatott a tisztelt volt pénzügyminister urnák akkor ugy nyilatkozni, hogy majd az actákbau utána fog nézni; de ezen egy esztendő alatt ugy látszik nem ért rá válaszolni. A dolog érdeme utoljára is oda megy ki: vagy igazságosan és törvényesen engedett el a volt pénzügyminister ur Szoboszló városának az aszály okozta károk fejében 38.000 forinttal többet, vagy nem? Ha igazságosan engedte el: akkor Hajdu-Böszörmény városának kívánságát kétségtelenül szintén kell teljesíteni; ha pedig nem igazságosan:akkor a tisztelt volt pénzügyminister ur, mint a ki felelős tetteiért és a ki az 1848-iki törvény értelmében felelősségre vonható, ezen 38.000 forintot kétségkivül tartozik az államnak visszatéríteni. Minthogy különben is igen nagy szükség van az annyira megnőtt deficit apasztására: annálfogva sürgősen kérem a mostani pénzügyminister urat, hogy e tárgyban tett interpellatiomban a legközelebbi ülésszak elején válaszolni méltóztassék. Minthogy ezen interpellatio kétségen kivül megvan, ez alkalommal ujabban beadni nem kívánom. Elnök: Méltóztassék a sürgetést írásban beadni. Gaál Mihály: (A következő interpellatiot adja be:) Múlt évi márczius 21-én és igy már egy egész, egy hosszú évvel ezelőtt egy interpellatiot intéztem volt akkori pénzügyminister Kerkapoly Károly úrhoz, melyre annak azon fontosságánál fogva és mivel esetleg az állam részére 38,262 forint 75 kr időközi kamatokkal együtt lenne a volt pénzügyminister ur által megtérítendő, mi által a deficitek némi tekintetben apasztathatnának, válaszadást követelni, nemcsak egyes képviselőnek, hanem a tisztelt háznak is mellőzhetlen kötelessége. Ezen interpellatiot tehát most megújítván, kérem a jelenlegi pénzügyminister urat, hogy arra a szükséges választ mielőbb és pedig oly módon, hogy ezen 38,262 frt 7 és 1 /% kr. esetleg már a 2 l-es bizottság véleményes jelentése tárgyalása alkalmával számításba is vétethessék, megadni annyival inkább méltóztassék, mert azon adatok, melyekből a válasz meríthető, a pénzügyministeriumnál az áttekintésre minden pillanatban készen vannak. Az interpellatio következőképen szólott: 1-ör. Tekintve, hogy Hajdu-Szoboszló város közönsége kérvényére 38.262 frt 7Va kr. állami adó engedtetett le az 1863-ik évi aszály okozta károk miatt, annak ez évi adóbeli obtigentiajából, mint ez a pénzügyi ministeriumnak a püspökladányi adóhivatal utján 66 /87o- szám alatt közlött rendeletéből világosan megtetszik. Tekintve, hogy ezen meglehetősen szép mennyiségű összegben a szoboszlói egész határ területre, mint a mondott elemi csapás által sújtott adóalapra ez évről hárult adóbeli tartozás bennfoglaltatik, mint ez azonnal teljes világlatba jő, mihelyt a szoboszlói egész határterületen lévő szántó, kaszáló- és legelő- földek összes adója összehasonlittatik ezen leengedett 38.262 frt 7V2 krral. Tekintve ellentétben ezen leengedéssel HajduBöszörmény város közönségének a szoboszlói határ nem messze szomszédságban lévő, az 1863. évi aszály által egyformán sújtott, különben is egyformán szűkes termelő közös legelő földjére ez évről hárult mintegy 7000 frttot tevő adónak a fönforgott aszálykár leengedése végett ugyan a pénzügyministeriumhoz intézett, általa éveken át behatólag
