Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-216

216. országos ülés márczius 7. 1874. 336 mert nálunk a polgári házasság nem létezik, mert azt, a mi Olaszországban történik, el nem ismerhetjük. Elismerem, hogy az államtitkár urnák igaza van, mikor arra int, hogy ezen ügy később másként fog megoldatni. Én hiszem is, hogy az itteni törvényszékeknek tekintetbe kell venni, hogy ő az ottani törvények szerint házasodott meg. Tehát ezen két példa, melyet idéztem, mutatja, hogy ha rövid idő alatt be nem hozatik a polgári házasság Magyarországba: oly bonyodalmak fognak előfordulni, melyek számos családnak békéjét fogják megháborítani. Én ezen oknál fogva főkép pártolom Irányi tisztelt barátom indítványát. (Helyeslés hal felől.) Máttyus Arisztid: Tisztelt ház! Nem tagadom, hogy azok után, miket a udnisterelnök ur .a létező kabinet-válságra nézve kinyilatkoztatott, alapos indok hozható föl a mellett, hogy a jelen perez talán nem a legjobban van megválasztva ezen vitának fölidézésére. Ha egészen elmarad, én részemről jobban szeretem; de akkor, midőn az fölidéztetik, s egyrészről a vitábani érvek — értem a kérvényi bizottság tisztelt előadójáét s Csemeghy képviselő úrét — oly alakot öltenek, mely|a háznak eddig s előbb hozott határozatainak mintegy meggyöngítésére szolgálhat, és a mely mindenesetre tévfogalmaknak terjesztésére szolgál okul: akkor lehetetlen a vitától tartózkodni, és annyit, a mennyit a jelen perezben a körülményekre nézve el lehet mondani, lehetetlen annyit legalább el nem mondani. Én részemről, ha már fölszólaltam, azon meggyőződésemet sem akarom elhallgatni, hogy, bár nem tudjuk, mit hoz a jövő, hogy a válság mikép fog megoldást nyerni, hogy mily kormányt fogunk jövőre a házban tisztelhetni: mégis meggyőződésem az, hogy egy kormány sem számithat akár többségének állandó támogatására, a mely az egyház és állani közti viszonyok megoldását, a kor követelményeinek megfelelőleg következetesen s lehető gyorsan kezébe venni nem fogja. (Helyeslés hal felöl és a középpárt felől.) De ettől eltekintve, engedje meg a kérvényi bizottság tisztelt előadója hogy midőn emlékeztet felszólalása arra a magyar közmondásra, hogy „Nemakarásnak nyögés a vége", védelmezhessem talán nem épen némi czélzattal előadott érvét épen ezen közmondással való összehasonlítás ellen, és fölkérjem, hogy ily módon oly fontosságú ügynek, mint a polgári házasság kérdése, akadályokat fölszólalásával útjába nem gördítsen. (Helyeslés bal és a Mzéppárt felől.) Hasonlót lehet megjegyezni Csemeghy képviselő ur előadására; mert méltóztassék elhinni, hogy ha azon fölszólalások állanak, ha az azokban fölhozott érvek helyesek: akkor magunk ismerjük el, hogy oly óriási akadályok állnak a polgári házasság intézményének életbeléptetése előtt, hogy meg kell abba nyugodnunk, hogy talán csak évek folytán fognak ezen akadályok elhárittatni, és csak ezen akadályok elhárítása után, csak évek, tehát csak évek múlva léptethető életbe a polgári házasság intézménye. E föltevés teljesen téves; a polgári házasság intézményének félreértése, félremagyarázása. (Helyeslés a hal s középpárt felől.) Először a tisztelt előadó ur azt mondja, hogy nem lehet, a nélkül, hogy az állani és egyház közti összes viszonyok megoldást ne nyerjenek, a polgári házasságot életbeléptetni; mert hiszen az egyháztól jogok vétetnek el, az egyház joggyakorlata korlátoltatik, az egyház jogköréből kiragadtatik valami. Ne méltóztassék ily tévfogalmat terjeszteni, midőn a polgári házasságról van szó; ez semmi egyéb, mint tévfogalom, vagy a polgári házasság intézményének nem-ismerése. (Helyeslés hal és a Mzéppárt felől.) Elmondta tisztelt képviselőtársam Helfy Ignácz, hogy a polgári házasság nem egyéb, mint állami jelleggel való fölruházása a házasság intézményének , polgári s politikai jogok biztosítása tekintetéből. Ettől elkülönítve megáll a házasság, mint az egyes vallások dogmái szerint szentség, vagy egyházi intézmény. E kettő egymás mellett megállhat, sem egyiknek a másik rovására, sem a másiknak az egyik terhére nem szabad létezni akkor, ha a polgári házasság helyesen életbeléptettetik. így s nem nláskép fogjuk föl, mire Csemeghy tisztelt képviselőtársamat figyelmeztetni kívánom, a polgári házasság intézményét, és épen ezért nincsen azon szerves összeköttetésben a polgári házasság intézménye mindazon viszonyokkal, a melyek nálunk megoldást nyerendnek. Igen könnyű, "tisztelt ház, fölismerni azon viszonyokat, a melyeket meg kell oldanunk az egyház és az állam közti viszonyok rendezése folytán. Meg kell oldanunk azon fontos kérdéseket, a melyek Magyarországban a vallási és tanulmányi alapokra vonatkoznak; meg kell oldanunk azon viszonyt, a melybe az államnak jövőre ezen alapokkal jönnie kell, s azon befolyást, melyet esetleg az állam azokra gyakorolhat. Rendezni és szabályozni kell az oktatás ügyrei befolyását az államnak; meghatározni és körvonalozni szükséges azon korlátokat, a melyeken belül az egyháznak is van joga ezen ügyre befolyni. Azt hiszem, e két fontos kérdést, mint az egyház és állam közti viszonyok rendezésére vonatkozót, Csemeghy képviselőtársam sem fogja kétségbevonni. Ezeken kivül itt van még az egyháznak eminens politikai joga, a melyet szabályozni kell; itt van még az egyháznak külön bíráskodási, illetőleg egyszersmind külön competentiájának joga és kötelessége.