Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-216

336 216. országos ülés márczius 7. 1874. Ezzel a négy főcategoriával körülbelol jelezve vannak az egyház és az állam közti viszonyokra vonatkozó kérdések. Méltóztassék megengedni, hogy ha nem vagyunk is ujonczok ezen kérdéseknek tanulmányozásában: még sem tudunk szerves összeköttetést föltalálni a polgári házasság intézménye közt, — oly értelemben, a mint azt a modern jogéletnek már eddig a gyakorlatban meghonosított practikus jelentősége szerint el kell ismernünk, — és azon többi az egyház és állam közti viszonyok rendezése közt. Ha magunk terjesztünk ily tévfogalmakat, ha mi csinálunk akadályokat: akkor nem fogjuk életbeléptethetni a polgári házasságot; ettől pedig azt hiszem ma, legalább már hét évi parlamentáris kormányzat után, midőn volt elég időnk és alkalmunk a polgári házasság intézményét tanulmányozni, midőn annak jótékonysága a gyakorlatban már évtizedes tapasztalattal van bebizonyítva, tartózkodni nem lehet. Én annyiban hibáztatom Irányi Dániel képviselőtársamnak javaslatát, hogy, tekintve a helyzetet, még azokra nézve is, a kik a legmelegebben óhajtják, hogy a legrövidebb idő, de mindeneseti e még ezen ülésszak folyama alatt ezen törvényjavaslat benyujtassék, megnehezíti az állást szemben ezen javaslattal, mert terminust tüz ki, melynek megtartására ma a jövő kormányt kötelezni nem tudóin : mennyiben czélszerü, s mennyiben nem, és annak esetleges elfogadása által oly határozatot hozunk, a mely talán végre nem hajtható. Ha Irányi tisztelt képviselőtársamnak mai igen meleg és szép beszéde, melynek minden részét és szavát teljesen helyeslem, csak egy erőteljes sürgetés akart lenni a kormánynyal szemben s a jövő kormányt, — mert, tekintve a ministerelnöknek mai nyilatkozatát, ezt lehet mondani, — csak mintegy serkenteni akarta volna a ház hozott határozatának emlékezetbe hozatalával, mintegy annak irányt akart volna adni ezen kérdésnek megoldására nézve: teljesen eleget tett volna a mostani helyzetben annak, mit tenni lehetett. A tisztelt képviselő ur oly terminust tűzött ki, melyet én legalább egész megnyugvással nem merek elfogadni, mert tudom, hogy ezen kivül is vannak fontos ügyek, a melyek halasztást nem szenvedhetnek, minő az államháztartás rendezése, az egyensúly helyreállítása, és a mai javaslattal sürgetett önálló hiielügynek megoldása. Ezek mind oly kérdések, melyek első sorban sürgősek, és nem tudom: vajon lehetséges lesz-e a jövő kormánynak a másik kérdést is a kitűzött határidőn belől a ház elé hozni. Én tehát részemről a javaslatot nem fogadhatom el; hanem ismétlem abbeli meggyőződésemet, hogy nem félek attól, hogy ezen ház többsége ezen kérdést jövőre is elodázni engedje, és óhajtom, hogy ne csalódjunk az alakulandó kormányban arra nézve,. hogy ezen kérdésnek lehető leggyorsabb megoldását elő fogja mozdítani, és javaslatát erre nézve be fogja adni. (Helyeslés bal felől és a középpárt részéről.) Csiky Sándor: Tisztelt ház! {Mozgás. Halljukl) Én ugyan el voltam arra készülve, hogy a velem szemben ülő ellenpárt tagjainak bizony sem a mostani, sem az azelőtti, sem az ezutáni beszédeim tetszeni nem fognak; nem pedig azért, mert én mindig a valódi alkotmányos fogalmak és a parlamentálismus kellékeiből, az alkotmányos szabadság, nemzeti önállóság, nemzeti függetlenség szempontjából indulok ki beszédeimben, akármelyik alkalommal kellessék képviselői állásomnál fogva hozzászólani az ügyhöz; azért tehát, hogy ez nem fog tetszeni és nem tetszett ez előtt, az onnan ered, mert egészen ellenkező fogalmaink, egészen ellenkező elveink vannak. Én akarok szabad magyar alkotmányos hazát, önök akarnak osztrák közösügyes gyarmatot. (Élénk helyeslés szélső bal felől Derültség a jobb oldalon.) Tehát mondom, ezen két homlokegyenest ellentétben álló elvből kiindulás bizony öszhangzást a vélemények közt teremteni, azt hiszem, sohasem fog. Szólok tehát a dologhoz. Ki akarom jelenteni röviden, hogy a kérvényi bizottság véleményét azon kérvényre vonatkozólag, melyben az aranyos-medgyesi 48-as kör a polgári házasság behozatalát sürgeti, nem fogadhatom el. Nem fogadhatom el, tisztelt ház, azon indokolásnál fogva, melyet a tisztelt előadó ur a bizottsági vélemény támogatására fölhozott; de nem fogadhatom el sem lényegét, sem alakját, mert az nem tartalmaz egyebet, mint egyszerű megsemmisítését a háznak ezelőtt már ez érdemben hozott határozatának. A tisztelt ház elhatározta, hogy a polgári házasság ügyében megbizatik az igazságügyminister, mikép még ezen ülésszak alatt adjon be törvényjavaslatot a polgári házasság behozatala érdekében a házhoz; és mikor avval megbizta az igazságügyministert a ház, ugyanabban a kérdésben a kérvényi bizottság nem azt mondja most, hogy sürgeti annak a törvényjavaslatnak a ház asztalára való letételét; hanem azt mondja, hogy az állam és egyház közti viszony rendezésére kiküldött bizottsághoz tétessék át. Ez homlokegyenest ellenkezik ugyanazon tárgyban már a ház által meghozott határozattal, és ha ellenkezik azzal, el kell törölni. Kérdem: vajon egy határozatot, melyet a tisztelt ház egyszer meghozott, lehet-e ily módon érvényéből és értékéből kiforgatni? és lehet-e azt a parlamentális gyakorlattal összehangoztatni? Ezért én határozottan ragaszkodom Irányi Dániel tisztelt képviselőtársam módositványához, a melynélfogva a nagyfontosságú kérdés többé az örökkévalóságig el <;.