Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-216
216. országos ülés márczius 7. 1874. 333 denki beláthatja. így tehát sem dacz, sem ellenszegülés, hanem oly tévedés forog fönn, a miért az illetők feleletre fognak vonatni; de a mit nem lehet ugy magyarázni, mint azt Irányi képviselő ur magyarázta. Simonyi Ernő: Tisztelt ház! Valóban tán jobb állapotban lett volna az ügy, ha a tisztelt igazságügyminister ur nem deríti föl ugy, a mint most áll; mert ha az, a mit Irányi képviselő ur fölhozott, gyanítani engedte a minister tehetetlenségét a püspöki hatalom irányában: a minister ur által adott fölvilágositás kétségen kivül hagyja azt, hogy bizony a minister tehetetlen ott, hol a püspökség és papság ellenszegülni akar. (Helyeslés bal felől.) Igaz, hogy az ellenszegülés nem nyilt, nem világos, de olyan, mely megakasztotta az ügynek kibonyolitását, és igy a papság eléri azon czélját, hogy nem a törvény hajtatik végre, hanem az ő akarata érvényesül. A mi magát a kérdést illeti, a kérvényi bizottság előadója azt mondja, hogy a kérdés érdemleges megvitatása e kérvény alkalmából ide nem tartozik. Én megengedem, ezen kérdés érdemleg meg volt vitatva akkor, mikor a ház nagy többséggel egy határozatot hozott e tárgyban, és ezt •elfogadta. Irányi tisztelt barátom mostani indítványa nem is czélzott egyebet, mint hogy a ministerium a képviselőház által már meghozott határozat végrehajtására intessék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azt mondja a kérvényi bizottság előadója, hogy ez az egyházi viszonyok rendezésének kérdéséhez tartozik. Ott is lehet rendezni; de a képviselőház máskép vélekedett, és ez iránt külön határozatot hozott; e határozatot pedig a kérvényi bizottságnak elmagyarázni és másfelé terelni jogában egyátalában nincs. Azzal támogatja nézetét a kérvényi bizottság előadója, hogy emlékeztet bennünket azon programm;szerü beszédre, melynek folytán az egyházi viszonyok rendezésére bizottság küldetett ki, és azt mondja, hogy, tulaj donképi lényegét tekintve, ezen kérdésnek ez is bele való. A mi azon programmszerü beszéd lényegét illeti, az, az én nézetem szerint, egészen más. Igen ;szép szavakban adatott ott elő a dolog ; de a lényeg tulaj donképen az volt, hogy a ház figyelme az épen szóban volt kérdéstől eltereltessék, és e kérdés megoldása in infinitum elhalasztassék. (Mozgás jobb felől.) Ez volt, nézetem szerint, a beszéd czélja, s akkor én ezt ki is fejeztem. Elmúlt azóta egy esztendő és ma is ott vagyunk, a hol akkor voltunk. Tehát egészen más volt azon beszéd czélja, mint a mit a kérvényi bizottság előadója abból kimagyarázni akart. Egyébiránt, miután a képviselőház ebben határozott, ugy hiszem, hogy ha magával következetlenségbe jönni nem akar : Irányi tisztelt barátom indítványát el nem fogadnia nem lehet. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Részemről azt pártolom. Csemeghy Károly: Épen az előttem szólott képviselő ur mondotta, hogy még nem lett volna oly világos, hogy ily ügyek megtörnek a püspökök akaratán és tetszésén, ha az igazságügyminister ur nem derítette volna föl az esetet. Szabad legyen erre azt válaszolnom, hogy ha ez volna az egyetlen eset, melyben vegyes házasságok elválása kérdésében az iratoknak a polgári hatóságokhoz leendő áttételéről volt szó, ha ez lett volna az egyetlen eset, a mióta a törvény fönáll: lehetne talán ezen egy esetből következtetést vonni arra, hogy a papok átalános magatartása arra mutat, hogy folytonosan ellenszegülni akarnak a törvénynek. Minthogy azonban számtalan ilyen eset volt és csupán ez esetben történt, hogy a papság nem tette át az iratokat a polgári hatósághoz, és ezt sem indokolta azzal, hogy nem akarja áttenni, hanem azzal, hogy nem találja föl az iratokat, •— tehát szemközt azon számtalan esettel, melyben a papság a törvény rendelete szerint jár el, egyetlenegy eset van, melyben a törvény rendeletét nem teljesíthette: ugy hiszem, hogy a következetesség nem Simonyi képviselő ur mellett áll, hanem igenis a mellett, hogy a szent-székek teljesitik a törvény rendeletét és előterjesztik az iratokat, mikor a törvény rendeli. S ha egyes esetekben ez nem történik: nem lehet hivatkozni, mint Irányi képviselő ur tette, a hajdani Burgherrekre, mert hiszen a püspök azt mondja, hogy az iratok nem találhatók, hanem ha megtalálhatók lesznek, átteszi azokat. Azt méltóztatott mondani, hogy nem arról van itt szó, hanem arról, hogy a ház határozata hajtassák végre. Én is azt mondom, hogy a tisztelt ház határozatának végrehajtásáról van szó. A tisztelt ház legutóbb, midőn ezen kérdésben nyilatkozott, egy nagy bizottság kiküldetését határozta el oly czélból, hogy ez az állam és egyház közt fönforgó kérdéseket tanulmányozza és tanácskozás tárgyává tegye, s ennek előterjesztése következtében fog a ház intézkedni. Igenis, én is azt mondom, hogy a ház határozata teljesíttessék, mert, tisztelt ház, nagy, terjedel mes kérdéseknek, sok egyes részletekből álló kérdéseknek darabonkénti megoldása — méltóztassanak elhinni — mindég veszélyes. Az egész területet egész viszonylataiban kell áttekinteni, mikor ilymélyreható, messze terjedő törvényhozási megállapodásról van szó. Simonyi Ernő: Bírósági szervezés.
