Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-192

192. országos ülés január 22. 1874. 23 Indokom erre még az, miként előttem szóló is föl­említette, — én legalább részemről azon nézetben vagyok, — hogy minálunk nagyon helyes az, hogy, a ki elhanyagolja a gazdaságát: azért ne fizessen ke­vesebbet, s a ki jól viszi azt, az azért ne fizessen többet. (Helyeslés.) Mert én nem tudom magam előtt sehogy sem indokolni,— hiszen tudjuk a helyzetet — hogy azért, mert fölteszem, nagy területen vagy nem tudnak, vagy nem is lehet oly jövedelmet be­hozni, mint kis területen; ezen nagy területek birto­kosai aránylag kevesebbet fizessenek, mint a kis területek birtokosai. Én tehát, mondom, átalánosságban a törvény­javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Részleteiben lesznek megjegyzéseim és előre is kí­vánom jelezni, hogy abban, a mit Nagy György képviselőtársam az adóösszegnek előre meghatáro­zására és 20 évre megkötésére nézve mondott, vele tökéletesen egyetértek. Különben pedig, mint mon­dám, a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Tisztelt ház! Szólásra nem lévén senki följegyezve, az átalános tárgyalást berekesz­tettnek nyilvánítom; azt hiszem, föltehetem szavazásra a kérdést: elfogadja-e a ház a földadó szabályozá­sáról szóló törvényjavaslatot átalánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául? Igen vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállni. (Megtörténik.) A többség átalánosságban a részletes tárgyalás alap­jául elfogadja a törvényjavaslatot. Következik a részletes tárgyalás. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét.) Elnök: Nem lévén észrevétel, a ezim el­fogadtatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa az 1-sö szakaszt.) Péchy Tamás: Tisztelt ház! Oly sze­rencsés voltam, hogy tagja lehettem azon bizottság­nak, melyet a tisztelt ház kiküldeni méltóztatott, a földadó szabályozásáról szóló törvényjavaslat átdol­gozására. Mint ezen bizottságnak tagja, egy külön­véleményt irtam alá, mely a tisztelt ház tagjai előtt, azt hiszem, ismeretes. Ezen különvélemény, mint olyan, a házszabályok értelmében behozható nem lévén, mert időközben az osztályok tárgyalása alá került, és egyik osztály sem fogadta el, csak mint módosítás hozható be. Ezen különvéleménynek meg­felelő módositványomat vagyok bátor a tisztelt ház figyelmébe ajánlani. Eltér némileg ezen különvéle­mény szövegezésétől módositványom szövegezése, a mennyiben időközben a törvényjavaslat a ház osztá­lyaiból alakult központi bizottság által máskép szö­vegeztetett és igy ennek is szövegezését ehhez képest módosítani kellett; az elvre nézve azonban nem tér él módositványom a különvéleménytől. Elvi különbség van ugyan az én módositványom és a törvényjavaslat között; mindazáltal, mivel ezen elvi ellentét nem magára a földadó szabályozására vonatkozik, hanem csupán két olyan elvre, a mely ezen törvényjavaslatba, nézetem szerint, épen nem illik, mely a második és harmadik §-ban lefektetve van: nem láttam szükségesnek, hogy ezen módosit­ványt már az átalános tárgyalásnál hozzam be. Nézetem szerint ugyanis ezen törvényjavaslatba, mely jelenleg a tisztelt ház előtt tárgyalás alatt fekszik, semmiképen nem illik bele az, hogy akkor, mikor a földadó szabályozásáról intézkedünk: meg­határozzuk azon összeget, a mely ezen földadóból befolyhat és hogy ezen meghatározott összeget egyszersmind 20 évre — hogy ugy mondjam — fhrirozzuk is. Tisztelt ház! Ezen általam itt előterjesztendő módosítás ugyan nem csupán az első §-ra vonatko­zik, hanem azon esetben, ha módositványom elfogad­tatnék, már ezen 1-ső §-hoz szükséges volna egy toldást hozzátenni; azért voltam bátor már ezen 1-ső §. tárgyalásánál fölszólalni. Ezen törvényjavaslat ugyanis meghatároztatni kívánja azt, hogy a földadóból bejövendő évenkénti tiszta jövedelem 30 milliót tegyen, és hogy ezen 30 millió húsz évre változatlanul maradjon fön. Véleményem szerint ez két irányban nagyon téves ; először téves azért, mert ezen törvényjavas­latban már átalában helye nincs ezen meghatáro­zásnak, de különösen helye nincs akkor, mikor ezen meghatározás földadó-emelést foglal magában. Jelen­leg ugyanis a tisztelt minister ur által benyújtott indokolás szerint 24.676.51b forint jő be a föld­adóból; ehl^ez hozzáadandó lesz a határőrvidék, melynek földadója jelenleg mintegy 1 millió 8 száz­ezer forintot tesz, de a mely, ha arányosittatik a szomszéd területek jövedelmeihez, 2 millió 512 ezer forintra mehet; és azonkívül, amint a tisztelt minis­ter ur mondja, hozzáadandó azon különbözet, mely az eddigi földadó alapjául szolgált fölmérések szerint a valósághoz képest kimaradt, a mi tisztelt miuister ur számítása szerint 176V2C! mértföldre megyén és a melyre ezen jelenlegi számítás alapján 968 ezer forint volna számítandó Tisztelt ház! Megvallom, hogy én igen föltóte­lesnek tartom már azt is hogy vajon ezen 176'| 2 Ö mértföld valóban ki fog-e jönni, mert ez oly nagy terület, hogy igen nehéz föltenni, hogy egy, csak hozzávetőleges mérésnél kimaradhatott volna. De megengedve, hogy ezen számítás helyes, hogy ez a 176'jsD mértföld csakugyan kimaradt eddig a szá­mításokból, és hogy ezen összeg hozzászámítandó a jelen adóhoz, még akkor is marad egy hiány, mely, a minister ur számítása szerint, 843 ezer 411 frtot t tesz; s minthogy az ezen hiány szerinti összeget hozzáadja jelenleg a tisztelt minister ur, még ez

Next

/
Thumbnails
Contents