Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-215

215. országos ülés márczius 5. 1874. 813 czélból, mert maga ezen mérték-rendszernek elfoga­dását kívánja a szükség, kívánja továbbá annak egyszerűsége és tökélye. Ugyanis a legújabb időben a nemzetek között erős mozgalom indult meg a forgalom és kereske­delem közvetítésére egy átalános súly- és mérték-rend­szert meghonosítani; e tekintetben a művelt nemzetek nagyobb része már ezen súly- és mérték-rendszert tett­legesen elfogadta ; másoknál, jelesen Oroszország, Angolország és az észak-amerikai államoknál ezen súly- és mértékrendszer elfogadása a legközlebbi kilátásba van helyezve; de maga testvérországunk, Austria is ezen súly- és mértékrendszert már 1871-ben elfogadta, és annak behozatalát 1876. január 1-jére tűzte ki, és igy, hogy ha nem akar­juk azt, hogy kereskedésünknek ugy világforgalom, mint a legközelebbi közvetlen forgalomban tetemes akadályai legyenek: ugy a szükség követeli ezen súly- és mérték-rendszer elfogadását. De megkönnyíti ezen elhatározást különösen az, hogy ezen súly- és mérték-rendszer a mostani fölött mind egyszerűségénél, mind tökélyénél fogva nagyobb előnyökkel bir. Itt csak arra akarom fölhívni a tisztelt ház figyelmét, hogy ezen súly- és mértékrendszer sze­rint az egyes mértékek, az alap-mértékeknek, me­lyek méter, liter, ár és gramm tizes sokszorozását vagy tizes elosztását képezi és az által már az egyes mértékek a mi pénzrendszerünk által, a mely szintén a tizes-rendszerre van állapítva, igen könnyen találnak kijejezést. ip Megengedném annak igazságát, hogy ezen uj rendszer által 41 mérték-elnevezést fogadnánk el; mégis szükségesnek vélem figyelmeztetni a tisz­telt házat arra, hogy ez által mértékeink nem sza­porodnának, mert ezen 41 elnevezés közül csak 19 fog a gyakorlati életben alkalmazásba vétetni, s tekintettel arra, hogy jelenleg 23 ilyen elnevezés van a gyakorlati életben elfogadva : ez által neve­zetes egyszerűsítés éretnék el. Ez átalánosságokon kivül még az is mutatja ezen rendszer előnyét, hogy maga a tudomány, ne­vezetesen a csillagászat s a vegytan már ezen suly­és mérték-rendszert meghonosította; sőt maga a honi országgyűlés is, mielőtt e javaslat bejelentetett volna, már előbb elfogadott törvényekben, nevezetesen vas­úti engedély-okmányoknál a métert, mint ezen rend­szer egyik részét, már alkalmazásba hozta. Ezeken kivül még azért is ajánlja a központi bizottság e törvényjavaslat elfogadását, mert ezen rend­szer behozataláról igen czélszerüen intézkedik az által, hogy ez egész rendszert teljes tisztaságában meg­tartani óhajtja, s eltávolít mindent, mi ennek szi­gorú és tiszta keresztülvitelét akadályozná. Nem fogadta el tehát a vámfon tot és vámmázsát, melyek némileg összeköttetésbe vannak ugyan e rendszer­KÉPVH. NAPLÓ. 18™. IX. KÖTET. rel ; de még sem annak kifolyásai, s a tisztása!? megőrzése végett megtartotta az eredeti elnevezé­seket. E rendszer meghonosítása föltételeként te­kintendő az, hogy a jelen sulyok és mértékek, uj rendszer szerintiekkel és hitelesítettekkel cseréltessenek föl, s e tekintetben a föltétel az volt, hogy mindenekelőtt szereztssenek meg az eredeti alap-mértékek. Ezen alap-mértéket képezi azon platina-pálczácska-méter, s azon kilogrammé, melyet a tudományos társaság a kormánynak átengedett, s mely az országos levél­tárban őriztetik ; összehasonlittatván a párisi mérték­mintákkal, a kettőjük közt létező különbséget oly csekélynek találta, hogy legfölebb azon mathemati­kai tétel igazságát képes bebizonyitni, hogy két tökéletesen egyenlő tárgy a világon nem létezik; de a mindennapi élet kívánságainak tökéletesen megfe­lelnek. Hogy pedig a közönség hamis mértékek által meg ne károsodjék, hogy mindennemű kisegitő ké­szülékek és mértékek hitelesek legyenek: egy felől elrendeli ezen javaslat, hogy azok, kik által vissza­élések követtetnek el, súlyos büntetésekkel büntet­tessenek meg; más felől e czél keresztülvitelére berendezte e javaslat a központi mérték-hitelesitő bizottságot, mely az egész mérték-hitelesítési eljárást mintegy szellemileg vezeti,- s a mérték-hitelesitő hivatalokat a szükséges minta-mértékekkel ellátja. Továbbá berendezte az említett mértékhitelesítő hi­vatalokat. E tekintetben a központi bizottság által beterjesztett javaslat, s a közt, melyet a kormány nyújtott be, különbség van. Ugyanis azon törvényjavaslatban, melyet a tisz­telt minister ur nyújtott be : a mérték-hitelesitő hiva­talok szervezése az államra van bizva, és csak ki­vételes esetekben engedhető meg a törvényhatósá­goknak. Azon törvényjavaslat pedig, melyet a köz­ponti bizottság nyújt be: a hitelesítő hivatalok léte­sítését kizárólag és egyedül a törvényhatóságokra kívánja bízni, s teszi ezt azon oknál fogva ; mert ez ügy természeténél fogva az önkormányzat körébe tartozik, s mert e teendővel a törvényhatóságok már létező közegeket bizhatnak meg, s jobban is eszközölhetik e dolog kivitelét, mint az állam, job­ban ismervén az egyes vidékek szükségét. Végre a központi bizottság ezen rendszer meghonosítása másik föltételének azt tartja, hogy minél tágasabb körökben megismertessék, és a tör­vényjavaslathoz csatolt ministeri jelentés meg is igéri, hogy azt népszerű könyvek által terjesztetni, és az iskolákban taníttatni fogja. A központi bizottság azonban azt hiszi, hogy még ez nem elég, hogy ez az iskolákban tanittassék, mert hisz a tanitók ma­guk sem tudják még. E tekintetben tehát azt hi­szi, hogy a ministereket oda utasíthatná a tisztelt ház, hogy első sorban a néptanítók oktattassanak, ugy, hogy azok már a jövő évben képesek legye­40

Next

/
Thumbnails
Contents