Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-215

308 215. országos ülés márczius 5. 1874. Ezen rendelet alapján a szász nemzeti egye­temnek azonnal megtiltatott, és föloszlatása által tettleg lehetetlenné is tétetett, nemcsak egy a tör­vényhatóságok területe szabályozását s uj beosztá­sát tárgyazó törvényjavaslat ellen elkészített, az országgyűléshez intézendő kérvényt tárgyalás alá venni; hanem az érintett rendelet és eljárás ellen az országgyűlésnél orvoslást keresni is. Már pedig az 1868. évi Magyarország és Erdély egyesitésének részletes szabályozásáról szóló XLIII. törvényezikk 10-dik §-a által a ministerhim átalában megbizatik: „a Királyföld (fundus regius) székek, vidékek és városok belkormányzati jogainak biztosítása, képviseletük szervezése, és a szász nem­zeti egyetem jogkörének megállapítása tekintetéből „az illetők kihallgatásáról az országgyűlés elé oly törvényjavaslatot" terjeszteni, „mely valamint a törvényeken és szerződéseken alapuló jogokat, ugy az ezen területen lakó bármely nemzetiségű hon­polgárok jogegyenlőségét is kellő tekintetbe és ösz­hangzásba hozza"; de ugyanazon törvényezikk 11-ik §-a által különösen „a szász nemzeti egyetem (uni­versitas) az 1791. évi erdélyi XIII. törvényezik­kel egyező hatáskörben" továbbra is meghagyatott azon különbséggel, hogy az egyetemi gyűlés a tör­vénykezési rendszerben történt változás folytán bí­rói hatóságot többé nem gyakorolhat'" Ezen Magyarország és Erdély egyesülését meg­határozó 1848-beli czikkekkel. kapcsolatban álló, tehát azokkal egyenlő jeliemii és fontosságú tör­vényezikk alapján, hivatkozva arra: hogy az 1791. évi erdélyi XIII. törvényezikk által a szász nemzeti egyetem azon hatáskörrel tar­tatott fönn, melylyel birt a Leopoldinum diploma keletkezésekor; hogy a Leopoldinum diploma és az azzal kapcsolatban álló közokmányok által a szász nem­zet addigi municipáiis joga és közjogi helyzete to­vábbra is föntartatott, illetőleg biztosíttatott; hogy a szász nemzet képviselete (universitas) által közjogi helyzeténél és az akkori a Leopoldi­num diploma által hasonlóképen érvényben tartatott országos törvényeknél fogva jogosítva volt az or­szágos, tehát közjogi ügyekkel is foglalkozni, azokra nézve határozatokat hozni és ezen határozatait az akkori alkotmányhoz képest foganatosítani is; hogy a szász nemzet egyeteme által ezen jo­got azóta is le a legújabb időkig számos esetek­ben a fejlődött alkotmányhoz alkalmazott modorban tettleg gyakorolta, — tekintve azt: hogy az idézett törvényekben és törvényes gy.tkorlaton magát a jogot eltörlesztőleg eddigelé törvény által változás nem történt; hogy ily változás csak rendes törvényhozás utján történhetett és történhetik ; hogy tehát a képviselőház is a belügyminister a fent emiitett ülésben ezen ügy fölött tett nyilat­kozatának minden tárgyalás nélküli tudomásai vé­tele által oly változást tenni nem is akarhatott, végre: hogy a törvényhatóságoknak az azok rendezé­séről szóló 1870. évi XLII. törvényezikk 1-ső §-a megengedi országos ügyekkel is foglalkozni, azokat megvitatni, azokról megállapodásait kifejezni, egy­mással és a kormánynyal közölni s kérvény alakjá­ban a képviselőházhoz közvetlenül fölterjeszteni, és hogy a szász nemzeti egyetemet, mint a szász szé­kek és vidékek törvényesen létező közös képvisele­tét az idézett törvények és törvényes gyakorlat alapján, de már az egyenjogúság és czélszerüség kívánalmainál fogva is, ezen közönséges fölterjesz­tési és kérvényezési jog élvezésétől is merőben ki­tiltani annál kevésbé lehet, mivel a szász székek és vidékek rendezéséről hozandó törvény eddigi létre nem jöttét ő nem okozta, — inditványoztatik: mondja ki a képviselőház határozatilag: 1. hogy a belügyminister a szász nemzeti egye­temnek az 1873. évi deczember hó 19-ki 1225. szám alatt ő hozzá intézett fölterjesztésére az 1874-dik évi január 24-diki 55.502. szám alatt kibocsátott leirata annyiban, a mennyiben a szász nemzeti egyetemnek megtiltotta és megtiltja a törvényhatóságok területe szabályozását és uj be­osztását tárgyazó törvényjavaslatot és átalában minden közjogi ügyeket tárgyalás alá venni, azok fölött határozni és határozatait a kormánynyal közölni, s kérvény alakjában az országgyűléshez köz­vetlenül fölterjeszteni, és hogy az ezen leirat alap­ján történt eljárás, miszerint a szász nemzeti egye­temnek tettleg lehetetlenné tétetett, az emiitett tör­vényjavaslat ellen már elkészített, az országgyűléshez fölterjesztendő, kérvényt tanácskozás alá venni, sőt ugy a rendelet, mint az annak alapján történt el­járás ellen az országgyűlésnél orvoslást keresni: — a fönálló törvényekkel egyenes ellentétben áll; 2. hogy a belügyminister ugyanazon rendelete által a szász nemzeti egyetem törvényes hatáskörén átalában mi sem változtathatik, és hogy különösen a szász nemzeti egyetem az által sem a törvényha­tóságok területe szabályozását és uj beosztását tár­gyazó törvényjavaslatra, sem más közjogi ügyekre nézve a fölterjesztési és kérvényezési jog törvényes módoni élvezésétől ki nem tiltathatik. Elnök i A beadott határozati javaslat ki fog nyomatni, szétosztatni és midőn a ház kívánja, napi­rendre fog kitüzetni. Simonyi Ernő : Tisztelt ház ! Nem szok­tam nagy fontosságot, legalább nem olyan nagy fontosságot tulaj donitani, a mely különös parlamen­tális ellenőrséget kívánna, azon kitüntetéseknek és

Next

/
Thumbnails
Contents