Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-192

192. országos ülés január 22. 1874. 21 Tovább megyek ; ha egyebet vennénk alapul: igazságtalanok lennénk, mert így azon egyes embert, a ki nagy szorgalommal, nagy anyagi küzdelemmel, tudománynyal, fáradsággal, ugyanazon göröngyből kétszer annyi hasznot bir eredményezni, mint a másik ember, a ki kényelemmel néz: vagy nem törődik azzal, hogyan terem a fü : — megfosztanék az érdemelt praemiumtól és nem buzdítanék a haladásra. (Helyeslés.) Ennélfogva azt hiszem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat a közönséges gazdálkodás mellett elérhető tényleges, tiszta hasznot fejezné ki, és azért azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadom; de elfogadom még más okoknál fogva is. (Hulljuk!) Magyarországon azon becslés, melynek alapján ma adózunk : szerfölött aránytalan; annyira aránytalan, hogy a nélkül, hogy egyes vidékekre hivatkozni szükségesnek látnám: bátor vagyok tisztelt barátomat biztosítani aziránt, hogy vannak az országnak vidékei, a hol a tettleges cataster jövedelem alapján számított tőkeérték nem fejezi ki a valóságos tőkeérték egynegyedét; vannak továbbá vidékek, a hol az ilyformán keresztülvitt számítás a tényleges tőkeértéknek alig fejezi ki felét; vannak továbbá nagyterjedelmü vidékek, a hol az ily módon számított tőkeérték összeesik a valóságos és tényleges értékkel. Méltóztassék ezen dispar alapon helyes megadóztatást megalapítani! Nem lehet! És ép azért, mert nem lehet : keletkezett ezen törvényjavaslat, melylyel az országnak rég adósa a törvényhozás — bár előbb fogott és foghatott volna hozzá. (Helyeslés jobb felől.) Minél előbb igazittatnak ki azon kiáltó igazságtalanságok, melyeknek akarva, nem akarva alá van vetve Magyarország, — mert helytelen az alap: — annál előbb adatik meg azon nagy jótétemény, hogy igaz alapon viselhetjük az ország terheit a földbirtok után is. Jelenleg a tisztelt ház türelmét e kérdésben tovább fárasztani nem akarom. (Halljuk!) Ha ezen adóalap föntartása mellett kívánnék tovább is a jelen adórendszert kulcsul használni, akkor ép azon vidékeken, a hol a szorgalom és az egyesnek industriája bővebben van megadóztatva, aránytalan módon fogna ezentúl is sújtatni; holott azon vidékek, ahol e tekintetben az arány el vau hibázva : fognák ezután is húzni — hogy ugy modjam — azon praemiumot, melyet 20 év óta élveznek. Ezért én azon észrevételeket, melyeket ezen törvényjavaslatnak részletes tárgyalása alkalmával .az egyik-másik szakaszra tenni és előhozni czélszerünek fogok ismerni, föntartom magamnak akkorra; jelenleg csak annak nyilvánítására szorítkozván, hogy az előadott érvelés alapján igenis elfogadom a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául ngy, a mint az be van terjesztve. (Élénk helyeslés.) Nagy György: Tisztelt ház! Szavaim félremagyarázása miatt kénytelen vagyok nagyon egyszerűen megjegyezni azt, hogy a tisztelt képviselő ur engem félreérteni méltóztatott; mert én nem azt mondottam, hogy e törvényjavaslat legfőbb hiányául azt tartom, hogy nem a mostani jövedelem adóztatik meg; hanem mondottam és mondom, — és ez állításomat fön is tartom — hogy ezen törvényjavaslat nem adóztatja, — mert nem adóztathatja meg a valódi jövedelmet, melyet én csak az egyén tulajdonául tudok képzelni, az egyéntől elvontan pedig nem. Szerintem az államban csak az egyént és annak tulajdonát lehet megadóztatni, és abstrahálva az egyéntől, nem lehet megadóztatni semmit. (Helyeslés bal belől.) Tisza Kálmán : Tisztelt képviselőház! Miután én a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot átalánosságban a részletes vita alapjául elfogadom, a tisztelt ház engedelmével pár rövid szóval indokolni kívánom, hogy, szemben a hallott vagy olvasott más irányú javaslatokkal, miért van az, hogy átalánosságban e jelen törvényjavaslatot fogadom el. Mielőtt ezt tenném, legelőször is azt kívánom megjegyezni, hogy igenis Nagy György képviselőtársamnak és barátomnak abban igaza volt, hogy ez nem jövedelmi adó, mert nem az egyén tiszta jövedelmét adóztatja meg, hanem földhozadéka, illetőleg tisztajö védelme után kivetett adó ; mert megadóztatja a földnek méltányos alapokon kiszámítható tiszta jövedelmét. E tekintetben tehát azt tartom, hogy igaza van. A mi már azt illeti, hogy miért fogadom el ezen javaslatot, szemben a többi hallott és olvasott javaslatokkal, azt röviden indokolhatom. Javasoltatott, hogy rövid utón orvosoltassanak a bajok az által, hogy a térmérték hiányai javíttassanak ki, a változott művelési ágak jegyeztessenek be, és talán még a forgalmi eszközök változása által bekövetkezett módosulások is vétessenek figyelembe. így igazittassék ki nagyban, rövid utón a földadó alapja. Ha nem lenne az országban oly áta^lános a meggyőződés, hogy a földadó alapja aránytalan, helytelen : akkor igenis én is azt hiszem, hogy ez utón kevesebb költséggel és rövidebb idő alatt lehetne módosítani; de midőn az egész országban átalános a meggyőződés, hogy a legnagyobb aránytalanságok vannak magában az alapban : akkor azon alapon akarni javítani, azt hiszem, nem lehet; mert az azon alapon eszközlött kijavítás ép oly rósz lenne, mint maga az alap. (Helyeslés.) Ezt tehát nem fogadhatom el. De proponáltatott egy másik mód is, és ezen másik mód abban áll, hogy az ország vidékei szerint vétessék föl a földnek adás-vevési ára, az álI tála elnyerhető haszonbér és a régi becsű, s ezen há-