Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-192

20 192. országos ülés janár 22. 1874. kom; de miután épen a tisztelt előttem szóló ezen törvényjavaslatot átalánosságban sem fogadja el a részletes tárgyalás alapjául: mégis késztetve érzem magamat erre annál is inkább, miután ö igen be­cses expositiójában némely oly dolgokat is mondott, melyeket én nem értek; nevezetesen kötelesnek ér­zem magamat kifejezni, hogy a tisztelt előttem szó­lónak azon nézete, hogy ez nem volna a tényleges tiszta jövedelem nyomozása, — őszintén megval­lom, — egészen meglepett. Tisztelt ház! Méltóztatnak e?en törvényjavas­latot ismerni részleteiben, — tudom, hogy nem kellene e térre mennem; de kénytelen vagyok oda utalni, hogy az előttem szóló képviselő urnák azon állítását, mintha itt nem a tiszta jövedelem nyo­moztatnék ki: a kellő mértékre visszahozzam- Mél­tóztassanak csak azon szakaszokat figyelembe venni, melyek a tiszta jövedelem kipuhatolásáról szólnak, hiszen ezek szerint a föld teljes, tiszta jövedelmét akarjuk kinyomozni. így a termékeknél, — a 17-ik szakasz szerént, mit keresünk? Keressük az átalá­nos termést minden egyes növénynél, melylyel a mezőgazdasági termelés foglalkozik, és nagyon he­lyesen van az ott mondva, hogy a 10 —15 évi átlagot kell keresni, a 10—15 évi átlag pedig a jelen idő termését fejezi ki. E ház nagyobb része gazdákból áll, kik igen jól tudják, hogy a gazdaságnak egy évi termésével nem lehet jelezni akarni a gazdaság rendes tiszta jövedelmét, mert ez oly örvény, mely megsemmisí­tené a gazdálkodást. A gazdálkodás természete olyan, hogy ott csak átlagokat lehet fölvenni; mert egyik év nyereménynyel, a másik pedig veszteség­gel jár, s az előbbinek nyereménye födözi az utób­binak veszteségét és viszont. Hogyan jövünk a nye­remény, az úgynevezett bruttó-jövedelem kipuhato­lására? Ugy, hog> ha 10—15 évben keressük, hogy mennyi termés, és midőn ezen átlagot kellő­leg kipuhatoltuk : akkor a mostam, akkor a jelen év termését puhatoltuk ki; a gazdaságnál máska­dén eljárni nem lehet. Mi a másik tényezője a tiszta jövedelemnek? A munka, a napszám. Erre nézve 6 évre kell a törvényjavaslat szerint visszamenni, azaz: az utolsó 6 évnek az átlagát keressük. Ha az utolsó 6 év átlagát, a munkát a napszám-költségeire nézve kipu­hatoltuk : kipuhatoltuk a jelen év költségét. A har­madik tényezőre, a gabona értékére nézve, az van mondva, hogy ott az utolsó 6 év piaczi árait kell fölvenni. Ha az utolsó 6 év átlagát kiszámítottuk a piaczi árakra nézve : megállapítottuk a jelen év piaczi gabona-árait, mert ez is ugy fluctuál, mint a föld jövedelme és a munka-bér. Minél hosszabbak ezen átlag cyclusok : annál szigorúbb, annál bizto­sabb a középárak kiszámítása. A mezei gazdaság­nál nem lehet egy évre számítani. Én fáradságot vettem magamnak egyszer ré­gebben, — valóban nem azért, hogy itt fölhasz­náljam, hanem saját czéljaimra — a központban létezett piaczi középárakat 20 évre összeállitani. És csináltam belőle 10—10 évre egy diamet­ráüs számítást. És mit tapasztaltam? Azt, hogy a megelőző 10 év diametrálisa az utóbbi 10 év dia­metrálisától alig különbözik valamit, — gondolom 24 krnyi emelkedés mutatkozott az utóbbinál. Ebből látjuk, hogy ha ezen cyclusokból kivonjuk a dia­mentrálist, mily szilárd alapon áll számitásunk. Ugyan­ezen eset fordul elő a mezei gazdaságnál. Ennél átalában valami rögtöni nagy haladást a jövedelem­ben nem lehet előállítani; ez csak hosszú, követke­zetes és okszerű munkával érhető el. (Helyeslés.) Ennélfogva én őszintén megmondom, hogy igen meglepetve éreztem magamat az általam igen tisz­telt és becsült szónok azon kijelentése által, hogy nem nyomozzuk ki a tiszta jövedelmet. Miért nem fejezi ki a régi cataster, mely eddig alapul szolgál, a tettleges hasznot, a tett­leges tiszta jövedelmet. Megmondom miért. Azért, mert nem fejezhette ki, vagyis inkább, mert többet fejezett ki, mint kellett volna sajátlag kifejeznie. Akkor, midőn az ötvenes években behozatott a ca­taster, mivel dolgoztak? Dolgoztak az 1824-iki gabna-árakkal, és azok alapján puhatolták ki a jöve­delmet. Ez természetesen nem a mostani idő jöve­delmét mutathatja, hanem a 24 év előtti idő ered­ményeit. És miért történt ez? Azért, mert a lajillan­tuk' országokban végrehajtott catastérnél szintén ezen évi árak voltak alkalmazva, és így, hogy egyenlő legyen a bázis és harmónia legyen: itt is ezt vették alapul. Ezen okoskodás akkor helyes volt; de mi is helyesen cselekszünk, ha most ettől eltérünk és mostani számitásunk alaj)jául a múlt évek diame­trálisát veszszük. Tehát ha én a diametrálist. ve­szem a gabona árára, diametrálist a termés meny­nyiségére és a munkabérre nézve: akkor a jelen idő tiszta jövedelmét számítom ki. és ez volt az, mit bátor voltam megjegyezni az előttem szóló azon nyilatkozatára, hogy nem a mostani tiszta jövedel­met fogjuk ez által megadóztatni. Igenis azt; de nem fogjuk megadóztatni minden egyes ember szorgal­mának tiszta jövedelmét; de ez bölcsen van ugy. Az ipart nem kell lépten-nyomon követni az adó­val, {Helyeslés.) mert akkor azon ipar nem fog ki­fejlődni. Igenis kellett egy bizonyos latitudeot hagyni az értelmes és szorgalmas embernek, hogy ő speciális szorgalmánál fogva kiemelkedve, élvezze bizonyos praemiumát szorgalmának. (Helyeslés.) Nem lehet itt más alapot venni, mint a kö­zönséges gazdálkodás mellett elérhető jövedelmet, hasznot.

Next

/
Thumbnails
Contents