Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-210

284 210. országos ülés február 21. 1874. intézni, ez ismét a mi közjogunknak a következménye. A mi alkotmányos formánk nem engedi azt, hogy a népnek egyes csoportozatai a fejedelemhez intézhessenek kérvényt: mert ez alkotmányellenes volna. Ennek előtte a törvényhatóságoknak, a vármegyéknek és városoknak meg volt azon joga, hogy egyenesen fölírtak a fejedelemhez; azonban a felelős ministerium eszméjével, ezen egyenes fölirási jogot sokan összeférhetlennek találván, azt a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvényben megszüntették : tehát most már az sem történhetik, hogy valakinek valamely törvényhatóságban ez iránt tett indítványa folytán ezen törvényhatóság utján intéztessék fölirat a fejedelemhez; hanem fönmaradt a népnek azon joga, hogy kérvénynyel fordulhasson a képviselőházhoz. Ezen kérvényezési jogával él tehát akkor is, midőn a képviselőházat arra szólítja föl, hogy saját maga föloszlatása tárgyában, ő fölségéhez föliratot intézzen. Hogy ez sértheti az egyiket és a másikat is, az meglehet; de hogy ez kétségbevonhatlan joga a népnek : ezt tagadni, nézetem szerint, nem lehet. (Helyeslés a szélső hal oldalon.) A mi a kérvény meritumát illeti, annyi bizonyos, hogy ezen csodálkozni nem lehet. Én részemről ugy voltam meggyőződve, hogy ezen képviselőháznak már eredete olyan volt, mely lehetetlenné tette, hogy a nemzet bizalommal viseltessék iránta; annyira láttuk ezt, hogy mielőtt a képviselőház megkezdte volna működését: a magam és többi elvbarátaim által benyújtott válaszfölirati javaslatunkban kifejeztük azon óhajtást, hogy ő felsége oszlassa föl az országgyűlést, mert azt a nemzet többségének törvényes és szabad kifolyásának nem tekinthetjük. Már most az, hogy egy országgyűlés másfél évi működés után azon helyzetbe juttatta az országot, melyben jelenleg van, és hogy ennélfogva a választóknak ezen országgyűléshez bizalmuk nincs : ezen nincs mit csodálkozni; sőt csodálkozni kellene a fölött, hogy ha még azok után is, a mik történtek, azon helyzet után is, melyet ezen országgyűlés tartama alatt ezen országgyűlésben uralkodó többség előidézett és teremtett, hogy ha még most is birná a nemzet bizalmát. Én, tisztelt ház, ily körülmények közt, bár szomorúnak tekintem azt, hogy az országgyűlés ezen helyzetbe jutott; de mert ezen kérvény saját meggyőződésemet fejezi ki, mert saját tapasztalatomból tudom, hogy bár merre forduljunk, minden ember azt mondja : hiszen a bajok orvoslását a jelen országgyűléstől nem lehet várni ily körülmények között, és mert továbbá a jelen zilált helyzetből, a mostani pártalakulásokból ki kell bontakozni, (Helyeslés a szélső bal oldalon.) annak pedig más ura és mestere nincs, mint maga a nép, mely a megbízatást adja: tehát csakis uj választás utján, mintegy keresztvizén lehet a többséget megteremteni; {Helyeslés a szélső bal oldalon.) én egész meggyődésemből pártolom azon kérvényt, és a Solymossy képviselőtársam által beterjesztett határozati javaslatot, mert óhajtom, hogy ezen országgyűlés föloszlatása mentől előbb megtörténjék. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Csiky Sándor: Tisztelt ház! Előttem szóló képviselőtársam elmondta már mindazt, a mit elmondani akartam; tehát hosszas beszéddel a tisztelt háznak alkalmatlankodni nem akarnék, egyedül arra nézve teszek megjegyzést, a mit Csernátony képviselőtársam mondott. Ő tudniillik impertinentiának mondja ily kérvénynek a képviselőházhoz intézését. Én, tisztelt ház, ugy vagyok meggyőződve, hogy kérvényt intézni a képviselőházhoz nemcsak törvényhatóságnak, hanem egyes embernek is jogában áll ; ezt impertinentiának nevezni nem lehetvén: Csernátony képviselő urnák ezen kifejezését impertinentiának lenni találom. (Derültség.) Pulszky Ferencz s Az egész ügy nem olyan komoly, hogy róla sokat kelljen szólani. Ez eset emlékeztet engem egy kérvényre, mely az angol parlamenthez intéztetett. Három szabólegény Tooley Street kis obscurus utczából kérvényt nyújtott be az angol parlamenthez a ministerium ellen, és ebben így nevezték magukat: „mi Angolország népe." (Élénk derültség.) Ezt juttatja eszembe a jelenleg tárgyalás alatt lévő kérvény, a melyet aláirtak: Selyebi Dani és Sinka Lajos, az első, mint az aranyos-medgyesi baloldali választókerület elnöke, a második, mint annak jegyzője. Magyarországon baloldali választó-kerületet a törvény nem ismer, ép oly kevéssé, mint jobboldali választókerületet; én legalább az ilyennek nyomára törvényeinkben nem akadtam sehol. Tudom azt, hogy vannak választókerületek s hogy azokban vannak választók ; azt is tudom, hogy azoknak joguk van egy bizonyos napon összejönni és országos képviselőt választani; de hogy ők valami testületet formáljanak, a mely ennél tovább is tartana, vagy hogy valami joguk volna, a mely fönmaradna a választási napon tul: ezt törvényeinkből soha senki nem fogja kimagyarázni. (Helyeslés a jobb oldalon s a balközép és a középpárt felől.) Ezen indokoknál fogva én ezen kérvényt már aláirása miatt is visszautasitandónak tartom. Itt van két ember, a kik ugy gerálják magukat, mint választó-kerület; (Derültség.) választó-kerület nem létez mint politikai jogokkal biró testület; hanem a választó-kerületekben léteznek választók, kiknek igenis van politikai joguk. Röviden szólanom kell még Simonyi Ernő képviselő ur beszédéről is, mert a képviselő ur most