Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-210
210. országos ülés február 21. 1874. 285 ismét régi modorában szólott. Megismerem, hogy mindig van valami igaz abban, a mit mond; de rendesen túllő a czélon. ő azt mondja, hogy: „kérelmek jönnek," pedig csak egy jött. Különbség van a, többes és az egyes szám közt. A képviselő ur kifejezése tehát nem eorrect ; én pedig kívánom, hogy ilyen dolgokban a képviselők szabatosan szóljanak. „Kérelmek" eddig nem jöttek. Igaz, hogy Simonyi Ernő képviselő ur könnyen inscenirozhatna ilyeneket, mert ha szétküldené programmokat: csakhamar 30—40 ilyen kérvény érkezhetnék be. Minden országban azon párt, a mely tetemes kisebbségben van : nincs megelégedve az országgyűléssel, s elosztását kivánja; az azonban csak politikai tekintetben éretlen országban történhetik meg, hogy ezek följajdulásukkal az országgyűléshez forduljanak; mutatják pedig éretlenségüket, ha azt hiszik, hogy jogaikkal visszaélvén, megsérthetik az országgyűlést, a mely iránt köteles mindenki a legnagyobb tiszteletet érezni. Ha az országgyűlés iránt nincs tisztelet, ha az országgyűlésről ugy lehet szólani, mint a hogy szólanak Selyebi Dani és Sinka Lajos uraimék : (Élénk helyeslés.) akkor kormányozzon az országban, a ki tud. (Helyeslés.) Megszoktuk azt, hogy a ministeri padok szégyen-padokká lettek, hogy a ministereket folyvást piszkolják; (ügy van! jobb felől.) megszoktuk, hogy a nemzetiségi képviselők kétségbeveszik az ország államiságát s a nemzet egységét. (Fölkiáltások: Ugy vanl) Ha még az országgyűlést sem tiszteljük: ugyan mi az, a mi még tiszteletet ki tud magának vivni ? (Helyeslések.) Ha mi az ország többségének akaratát sem teljesítjük: mi lesz ennek a vége? Azt hiszik talán, ennek következése csak az lesz, hogy csupán alólról nem fogják tisztelni? Hátha eszébe jut majd valakinek fölülről sem tisztelni? Hogy pedig ilyenkor kik fognak leginkább följajdulni: az nem lehet kérdés. Én azt hiszem, hogy a szabadság kihágásainak, — nem akarok erősebb kifejezéssel élni, de igen correctnek tartom egy előttem szóló tisztelt képviselő ur kifejezését, — ha ily dolgok történnek: annak mindenütt az egész világon csak egy vége lehet, — és Simonyi Ernő tisztelt képviselő ur, ki tudományosan tanulmányozta a történelmet, ezt igen jól tudja, — annak vége mindenütt az volt, hogy belépett a szurony. (Fölkiáltások: Ugy van! Igazi) Láttuk ezt most legközelebb Spanyolországban. Nekünk csak egy biztosítékunk van, tudniillik a fejedelemnek igazán constitutionalis érzülete: ez egyedüli biztosítékunk; mert különben a mi eljárásunk egyenesen spanyol állapotokra vezet, és ugyanazért tökéletesen osztozom Csernátony képviselő urnák nézetében. (Élénk helyeslés a jobb, bálközéj) és középpárt felől.) Borlea Zsigmond: Tisztelt ház! Csodálkozom, {Fölkiáltások : Eláll!) Nem állok el, bármennyit is fognak kiáltani. Csodálkozom, hogy egyik képviselőtársunk annyira izgatottságba jött, hogy egy, szerintem, igen imparlamentális kifejezést használt; csodálkozom pedig azért is leginkább, mert mint többen fognak rá emlékezni, 1872-ben, midőn a választás befejeztetett,—igaz, hogy akkor a képviselő ur még nem volt megválasztva képviselőnek, — az ő lapja, az „Ellenőr" volt az, mely legelőször azt mondta s argumentálta, hogy azon választások, melyek alapján most itt vagyunk: immorális törvénytelen választások voltak, s igy ő maga lapjában a jelen országgyűlést törvénytelennek s eloszlatandónak nyilvánította. Csernátony Lajos! Ez nem igaz! Borlea Zsigmond s De bizony igaz, s több lap ismételte s reproducálta e tekintetbeni czikkeit, s én azt hiszem, hogy ha akkor nem volt impertinentia írni, hogy az országgyűlési választások törvénytelenek lévén, az országgyűlés is törvénytelen s eloszlatandó: akkor most azt impertinentiának nevezni, hogy azon községek az ő akkori nézetét? követve, kérik az országgyűlés eloszlatását, valóban csodálatos. De én magam is azon véleményben vagyok, hogy az országgyűlést eloszlatni szükséges: mert tagadhatlan, hogy immorális bajban szenvedünk. (Élénk derültség.) A kormány, miután látta, hogy állása minduntalan inog : egy hatalmas fegyvert csinált magának a nem-magyar nemzetiségek rovására, hogy magát föntarthassa, tudniillik a nemzetiségeket, •—• a hogy szokták nevezni, — az ország előtt mindenféle módon gyanúsítgatta, s hogy czélját jobban elérje: az úgynevezett nemzetiségi törvénynek, mely nem akaratunkkal hozatott, azon egy-két §-át is, mely hasznára lehetett volna a nem magyar nemzetiségeknek, máskép, a nemzetiségek ellen magyarázván, és igy még azon csekély előnyt is megsemmisítette; s igy ez által a nem-magyar nemzetiségeket több jogaikban sértette; ez által nekünk nagy fájdalmat okozott, tudván jól, hogy a törvényhatóságok, melyekben e sérelmek történtek, föl fognak jajdulni, vagy pedig képviselőik által interpellatiókat fognak tétetni: akkor a ministerium egyik tagja fölkelt, és a §. tiszta értelmét nagy phrásisokban máskép magyarázta, s a nem-magyar nemzetiségek jogai ellen használta. Akkor aztán itten a sok fractio, mely utoljára annyi lesz, a hány képviselő van: mindegyik tul akart licitálni a másikon a nemzetiségek elnyomatására, s a ministerium törvénytelen eljárását helyeselvén, ez által a ministerium ingadozó állása egy időre ismét erősbült; ép ugy ma Pulszky Ferencz képviselő ur, ki annyira el hagyta magát ragadtatni, hogy argumentumok hiányában hatásra számítván, azon alaptalan s sértő kifejezéseket használta, hogy a nemzetiségek az országot piszkolják s megtámadják. (Egy hang a bal oldalon: Ugy van!) Ugy van!