Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-208

262 208. országos ülés február 17. 1874. illeti annyival is inkább, mert azt látom, hogy sokkal szabadelvűbb, mint voltak azon hasonló szerződések, melyek a ház által már elfogadtattak; de a fordítás oly hibás, annak több §-a annyira elüt az angol eredetitől, hogy azt gondolom, igen helyesen cselekednék a tisztelt ház, hogy ha a fordítás átnézése végett e törvényjavaslatot visszautasítaná a központi bizottsághoz azon utasítással, hogy angolul értő képviselők közbejöttével az egészet nézze át, és ugy terjeszsze elő a képviselőháznak. Ha ezen indítványt nem méltóztatik elfogadni, kénytelen leszek több szakasznál fölszólalni, a mi — miután mindnyájan nem értünk angolul, és miután a két szöveg összehasonlításának szüksége fog fönforogni : aligha lenne ezélszerü. Csemeghy Károly igazságügyi államtitkár : Nem tagadom, hogy Irányi képviselő urnák igaza lehet, ha az angol szöveg szavait összehasonlítja a magyar szöveg szavaival. (Irányi Dániel közbeszól: Értelmévél!) Nincs ellene kifogásom, akár szavaival, akár értelmével méltóztatik összehasonlítani. Grammatikális tekintetben a két szöveg közt lehet eltérés; de ha a kifejezést méltóztik tekinteni, melylyel a törvényben megállapított fogalom magyarul vagy németül megjelöltetik, és ha összehasonlítani méltóztatik azt az angol szövegnek ugyanazon fogalmat megállapító körülirottabb kifejezésével : akkor a congruentiat meg fogja találni. Ez nemcsak egy, de több helyen van, és ezek képezték a magyar s az osztrák igazságügyministeriumoknak az angol kormánynyal való érintkezésükben a legeltérőbb pontokat és a leghosszabb discussió tárgyát. Nincs módunkban az angoloknak megszabni, hogy mily terminológiával éljenek egyik-másik bűntett kifejezésében. Mint méltóztatnak tudni, Angliának codificált törvényei és elvekre reducált intézkedései nincsenek. Ott bizonyos körülirottabb kifejezésekkel élnek oly fogalmak meghatározásánál is, melyek nálunk egy szóval fejeztetnek ki. így a 15-ik pont ezeket mondja: „Threats by letter or otherwise with intent to extort." Mindenki tudja, hogy ez a zsarolás körülirása, és hogy ezen szavakban az fejeztetik ki, a mit a németek „Erpressung" alatt értenek. így jött, hogy ezen bosszú angol szöveg helyett a német szövegbe ezen szó jött: „Erpressung," a magyarba pedig: „zsarolás." Ez tette szükségessé, hogy például a 4. pontnál és a 3. pontnál is, miután itt igen hosszú sorozata foglaltatik a szavaknak, még hozzá kellett tenni, hogy mind annak ellenére, hogy részletesen ki van téve, nem érvényes, hacsak a Magyarországban hatályban lévő törvények és gyakorlat szerint, vagy pedig a mennyiben Austriát illetné, az austriai büntető-törvénykönyv szerint nem képezne büntettet. Történt ez azért, mert nincs hatalmunkban az angol törvényhozásnál már századokon át megállapított nézeteknek és eszméknek más irányt adni, mint a mely ott az uralkodó. Nekünk a létezőhöz kellett tehát alkalmazkodnunk. A mennyire lehetett, segítettünk hosszas küzdelmek és jegyzékváltás után. Más helyen pedig, a hol nem lehetett segíteni: szorosan körülirtuk a dolgot, hogy az alkalmazásban baj vagy félreértés ne támadjon. Ismétlem, hogy épen a két szövegnek teljes öszhangoztatásának lehetlensége képezte a leghoszszahb jegyzékváltás tárgyát. Pauler Tivadar igazságügy minister: Csak azt akarom megjegyezni, hogy ezen kiadási szerződés három nyelven köttetett, tudniillik angol, német és magyar nyelven. A német szöveg megfelel a magyarnak, a magyar pedig a németnek. A németek ép ugy kénytelenek voltak a szerződést saját műnyelvükhöz idomítani, mint mi, — mint ezt tisztelt képviselőtársam Csemeghy, már megérintette. Egyébiránt, mert a két textus, autenticus textus : ez nem puszta fordítás, mindkét textust aláirtak az illető ministerek, és minket az fog kötelezni, a mi magyar nyelven törvényeinkbe iktatta tik. Hogy pedig lényegében a magyar szöveg az angolnak megfelelő: mutatja azon textus, melyet az osztrák igazságügyminister német nyelven elfogadott, és a mienkkel megegyez. Simonyi Ernő: Nem voltam jelen, és igy nem is volt időm a törvényjavaslatot tüzetesen tanulmányozni; de a mint futólagosan belenéztem, igen lényeges különbséget vettem észre a két szöveg között. Nem a szavak, nem a grammatika, hanem a dolog érdemére nézve egészen más a két szöveg. így azon példánál is, melyet Csemeghy képviselő ur fölhozott, ezen kifejezés : Treats beg letter orather wise with intent to extort, — nem zsarolás ; van ugyan valami benne a zsarolásból, de az inkább zsarolási kisérlet, vagyis zsarolási szándékból tett fenyegetés. E szerint tehát zsarolás még nem követtetett el. Itt van például: Otaining money or goods by falsé pretences. Ez egy oly absolut jeléggel bíró bűntett, melyet félreismerni nem lehet, de az más, mint „pénznek vagy egyéb dolognak ámítás, csalás általi szerzése." {Csemeghy Károly közbeszól: Nincs más kifejezési) Megengedem, hogy nincs ; de méltóztassanak megnézni a tisztelt képviselő urnák, én arra elkészülve nem vagyok, hogy minden egyes szakaszra, melyet itt fölolvastam, módositványt adjak be, nem is igénylem, hogy az én módositványom conrrect lesz, de arról biztosithatom, hogy ez itt: childstealing, mást jelent, mint gyermekrablást ; ez nem gyermekrablás, hanem gyenneklopás. Rablás az, midőn erőszakkal vitetik el valami. Itt van egy másik: Robbery with violence or with menaces; ez nem emberrablás, mert