Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-192

192. országos ülés január 22. 1874. 17 tem szólott tisztelt központi előadó urat azon térre követni, hol a catasteri törvény előnyeiről, s az az ellen beadott módositványok hátrányairól szólt; mert, nézetem szerint, előadása e tekintetben nem annyira az átalános, mint inkább a részletes vitához tartozik. Hanem igenis követni fogom előadásom­ban azon kérdés megoldásánál, melyet ő csak másod­sorban tett föl magának, mely, szerintem, az átalános vita keretébe tartozik, midőn azt kérdezte, hogy helyesen választatott-e meg az alap a földadó sza­bályozására. Nagyon szerettem volna az előadó úr­tól valami feleletet hallani e kérdésre, hogy legalább czáfolatába bocsátkozhassam érveinek, ő megkímélte magát a felelettől, s igy megkímélt engem is azon fáradságtól, hogy érveinek czáfolatába bocsátkozzam ; mert nem hozván föl semmi érvet ez adórendszer alapelvének jósága mellett, csak az 1869-iki enquétere, tárgyalásaira, majd az osztályok, s most a központi bizottság előadására hivatkozott, hogy, mert ezek mind elfogadták, tehát helyes. Bocsánatot kérek, nem vagyok egy véleményben. Méltóztatnak tudni, hogy Magarország törvény­hozása 6 évvel ezelőtt utasította a kormányt, hogy az adórendszer megállapítása és törvényhozási utón való rendezése iránt mielőtt kimerítő javaslatot ter­jeszszen a tisztelt ház elé. Nem fogja senki kicsiny­leni, sem könnyűnek találni azon föladatot, melyet az 1868-iki XXV. törvényczikk első §-ában a kép­viselőház a kormánynak adott. Valamely adórendszert átalakitani nemcsak financiális, hanem igen sokszor politikai nehézségekkel is jár, de nálunk a politikai nehézségek nem jöhettek számításba, mert hiszen összes adórendszerünk egy, hazánk iránt ellenséges indulatú kormány által lévén megállapítva, annak átalakítását a nemzet egész közvéleménye már évek óta sürgeti, követeli. Adórendszerünk átalakítása te­hát politikai nehézségekbe nem ütközött, de nem ütközik ma sem. Nincs oka senkinek a változtatástól félni, mert hiszen egy alkotmányos magyar nemzeti kormányról föl sem tehető, hogy olyan terhekkel rójja meg az országot, melyeket annak érdeke nem kivan, s me­lyektől egy magyar-ellenes absomt kormány is meg­kímélte. Épen ellenkezőleg; Magyarország polgárainak kétségtelen joga van megvárni kormányától, hogy az idegen hatalom által érdekeink ellen behozott adórendszert, érdekeinknek megfelelőleg változtassa meg. Képes lesz-e a kormány a nemzet ezen jogos igényeinek megfelelni? e kérdésre tényekkel adjon feleletet. Midőn egy adórendszer megállapításáról van szó, lehetetlen csak az egyenes-adókról beszélni. Azon fontos szerep, mely az államok bevételeiben a közvetett adónak jutott, parancsolólag követeli, hogy azokra is figyelemmel legyünk az adóügy ren­dezésével, mert csak az egyenes és közvetett adók Ószhangja, egymáshoz való helyes iránya képes biz­KÉPVH HAPLÓ. 18~. IS. KÖTET. tositani azt, hogy az adórendszer az ország érde­kének valóban megfelelő lesz. Szerencsétlenségünkre mi nem vagyunk azon helyzetben, hogy egyenes­adóinkat közvetett adóinkkal arányosíthassuk, sem azon helyzetben, hogy közvetett adóinkat Magyar­ország érdekeinknek megfelelőleg szabályozhassuk, mert nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy e tekin­tetben önrendelkezési jogunk nagy mértékben korlá­toztatik az Austriával kötött vám- és kereskedelmi szerződés által. Ily körülmények közt nagyon ter­mészetesnek fogja találni mindenki, hogy hiába ren­deli a törvény az adórendszer átalakítását, mert adó­rendszer szabályozásáról szólni sem lehet. Intézke­désünk tárgyát egyedül csak az egyenesadók sza­bályozása képezé, hogy pedig az egyenesadók közt a legfontosabb a föld-adó : az kétségtelen, különösen nálunk, ahol a lakosságnak csaknem 70%-a föld­műveléssel foglalkozik. Nem szükséges említenem, mert tudjuk, s fáj­dalom, érezzük mindnyájan azon teher aránytalan­ságát, mely az 1850. márczius 4-iki császári nyílt parancs által földadó czimen Magyarország földbir­tokosainak vállaira rovatott. Tudom nagyon jól, tisztelt képviselőház, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatnak nem ezen teher kevesbitése, hanem annak arányosabb elosztása lenne czélja. Nagyon sajnálom, hogy azon utat, me­lyet a törvényjavaslat ezen czél elérésére választott, én sikerre vezetőnek nem tartom. Nézetem szerint, midőn a földadó szabályozásáról van szó : nem elég csak azon aránytalanságokra lenni tekintettel, a melyek a íönálló rendszer alkalmazása mellett követ­tettek el, s amelyek hibás eljárásnak lehetnek nagy­részben következményei; hanem tekintettel, figyelem­mel kell lenni azon alapelvekre is, melyeken az egész adórendszer nyugszik. Meg kell vizsgálni, vajon ezen elveknek leghelyesebb alkalmazása mellett is elérhető-e a czél az adórendszernek a lehetőségig egyenlő és arányos fölosztására. Én azt hiszem, hogy azon aránytalanság, mely a földadó-provisorium behozatala alkalmával bekö­vetkezett és azóta fönáll, nemcsak egyedül azon el­hevenyészett, és beismerem, nagyon tökéletlen eljá­rásnak következménye, mely akkor követtetett ; hanem kifolyása és következménye magának azon rendszer­nek, mely nem engedi, hogy az adóteher az adózók között egyenlően és arányosan osztassék föl. És miután a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat mind­azon alapelveket elfogadja, melyeken a régi hibás adórendszer nyugszik, nem hiszem, tisztelt ház, hogy ezen törvényjavaslatnak elfogadása által a földadó­reform czélszerü szabályozásának nagyfontosságú kér­dését sikerrel lehessen megoldani. Én, tisztelt képviselőház, nem vonom kétségbe azon, minden irányban, megvallom, igen fényes sikert, melyet Poroszország, különösen a legutolsó évtized 3

Next

/
Thumbnails
Contents