Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-192
192. országos ülés január 22. 1874. 17 tem szólott tisztelt központi előadó urat azon térre követni, hol a catasteri törvény előnyeiről, s az az ellen beadott módositványok hátrányairól szólt; mert, nézetem szerint, előadása e tekintetben nem annyira az átalános, mint inkább a részletes vitához tartozik. Hanem igenis követni fogom előadásomban azon kérdés megoldásánál, melyet ő csak másodsorban tett föl magának, mely, szerintem, az átalános vita keretébe tartozik, midőn azt kérdezte, hogy helyesen választatott-e meg az alap a földadó szabályozására. Nagyon szerettem volna az előadó úrtól valami feleletet hallani e kérdésre, hogy legalább czáfolatába bocsátkozhassam érveinek, ő megkímélte magát a felelettől, s igy megkímélt engem is azon fáradságtól, hogy érveinek czáfolatába bocsátkozzam ; mert nem hozván föl semmi érvet ez adórendszer alapelvének jósága mellett, csak az 1869-iki enquétere, tárgyalásaira, majd az osztályok, s most a központi bizottság előadására hivatkozott, hogy, mert ezek mind elfogadták, tehát helyes. Bocsánatot kérek, nem vagyok egy véleményben. Méltóztatnak tudni, hogy Magarország törvényhozása 6 évvel ezelőtt utasította a kormányt, hogy az adórendszer megállapítása és törvényhozási utón való rendezése iránt mielőtt kimerítő javaslatot terjeszszen a tisztelt ház elé. Nem fogja senki kicsinyleni, sem könnyűnek találni azon föladatot, melyet az 1868-iki XXV. törvényczikk első §-ában a képviselőház a kormánynak adott. Valamely adórendszert átalakitani nemcsak financiális, hanem igen sokszor politikai nehézségekkel is jár, de nálunk a politikai nehézségek nem jöhettek számításba, mert hiszen összes adórendszerünk egy, hazánk iránt ellenséges indulatú kormány által lévén megállapítva, annak átalakítását a nemzet egész közvéleménye már évek óta sürgeti, követeli. Adórendszerünk átalakítása tehát politikai nehézségekbe nem ütközött, de nem ütközik ma sem. Nincs oka senkinek a változtatástól félni, mert hiszen egy alkotmányos magyar nemzeti kormányról föl sem tehető, hogy olyan terhekkel rójja meg az országot, melyeket annak érdeke nem kivan, s melyektől egy magyar-ellenes absomt kormány is megkímélte. Épen ellenkezőleg; Magyarország polgárainak kétségtelen joga van megvárni kormányától, hogy az idegen hatalom által érdekeink ellen behozott adórendszert, érdekeinknek megfelelőleg változtassa meg. Képes lesz-e a kormány a nemzet ezen jogos igényeinek megfelelni? e kérdésre tényekkel adjon feleletet. Midőn egy adórendszer megállapításáról van szó, lehetetlen csak az egyenes-adókról beszélni. Azon fontos szerep, mely az államok bevételeiben a közvetett adónak jutott, parancsolólag követeli, hogy azokra is figyelemmel legyünk az adóügy rendezésével, mert csak az egyenes és közvetett adók Ószhangja, egymáshoz való helyes iránya képes bizKÉPVH HAPLÓ. 18~. IS. KÖTET. tositani azt, hogy az adórendszer az ország érdekének valóban megfelelő lesz. Szerencsétlenségünkre mi nem vagyunk azon helyzetben, hogy egyenesadóinkat közvetett adóinkkal arányosíthassuk, sem azon helyzetben, hogy közvetett adóinkat Magyarország érdekeinknek megfelelőleg szabályozhassuk, mert nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy e tekintetben önrendelkezési jogunk nagy mértékben korlátoztatik az Austriával kötött vám- és kereskedelmi szerződés által. Ily körülmények közt nagyon természetesnek fogja találni mindenki, hogy hiába rendeli a törvény az adórendszer átalakítását, mert adórendszer szabályozásáról szólni sem lehet. Intézkedésünk tárgyát egyedül csak az egyenesadók szabályozása képezé, hogy pedig az egyenesadók közt a legfontosabb a föld-adó : az kétségtelen, különösen nálunk, ahol a lakosságnak csaknem 70%-a földműveléssel foglalkozik. Nem szükséges említenem, mert tudjuk, s fájdalom, érezzük mindnyájan azon teher aránytalanságát, mely az 1850. márczius 4-iki császári nyílt parancs által földadó czimen Magyarország földbirtokosainak vállaira rovatott. Tudom nagyon jól, tisztelt képviselőház, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatnak nem ezen teher kevesbitése, hanem annak arányosabb elosztása lenne czélja. Nagyon sajnálom, hogy azon utat, melyet a törvényjavaslat ezen czél elérésére választott, én sikerre vezetőnek nem tartom. Nézetem szerint, midőn a földadó szabályozásáról van szó : nem elég csak azon aránytalanságokra lenni tekintettel, a melyek a íönálló rendszer alkalmazása mellett követtettek el, s amelyek hibás eljárásnak lehetnek nagyrészben következményei; hanem tekintettel, figyelemmel kell lenni azon alapelvekre is, melyeken az egész adórendszer nyugszik. Meg kell vizsgálni, vajon ezen elveknek leghelyesebb alkalmazása mellett is elérhető-e a czél az adórendszernek a lehetőségig egyenlő és arányos fölosztására. Én azt hiszem, hogy azon aránytalanság, mely a földadó-provisorium behozatala alkalmával bekövetkezett és azóta fönáll, nemcsak egyedül azon elhevenyészett, és beismerem, nagyon tökéletlen eljárásnak következménye, mely akkor követtetett ; hanem kifolyása és következménye magának azon rendszernek, mely nem engedi, hogy az adóteher az adózók között egyenlően és arányosan osztassék föl. És miután a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat mindazon alapelveket elfogadja, melyeken a régi hibás adórendszer nyugszik, nem hiszem, tisztelt ház, hogy ezen törvényjavaslatnak elfogadása által a földadóreform czélszerü szabályozásának nagyfontosságú kérdését sikerrel lehessen megoldani. Én, tisztelt képviselőház, nem vonom kétségbe azon, minden irányban, megvallom, igen fényes sikert, melyet Poroszország, különösen a legutolsó évtized 3
