Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-192

16 192. országos ülés január 22. 1874. föntarthassam magamnak azon jogot, hogy a vita folyamában netalán fölmerülő ellenvetésekre később felelhessek. Egyik momentum, tisztelt ház, az: vajon helyes és indokolt dolog-e hazánk jelen pénzügyi viszonyaival szemközt az, hogy mi egy földadó-szabályozási törvényt alkotunk, és nem volna-e helyesebb a jelen földadó-alap kiigazítására alkotnunk törvényt, mely kevesebb időbe és költségbe kerülne. A másik momentum, az, hogy ha mi a földadó szabályozása tárgyában alkotunk törvényt: helyesen választottuk-e az utat és módoi erre. Az első kérdésre azon nyilvánulásokból, melyek legalább a sajtó terén fölmerültek, két javaslatot látunk fölmerülni. Az egyik az, hogy a mai adó-alap meghagyatván, a térfogatban kiderített különbségek, melyek részint a catasteri részletes fölmérések, részint a tagosítás és birtokrendezések következtében kiderültek és fognak kiderülni : érvényesittessenek, és másodsorban érvényesíttessenek a művelési ágakban bekövetkezett változtatások olyképpen, hogy minden egyes földrészlet a tényleges művelési ág szerint vettessék adó alá. A második javaslat az, hogy három tényező alapján, jelesül 1-ször a catasteri becslés, 2-szor az 1868-ik évi pénz'ügyministeri rendelet alapján gyűjtött adás-vevési árak és 3-szor haszonbéri árak alapján egyenlittessék ki a mostani földadó-alap. Méltóztassanak megengedni, hogy ezekre nézve nézeteimet előadjam. Először az utóbbi módra nézve elmondhassam azt, hogy én azt semmi esetre nem tartom czélravezetőnek; nem tartom czélravezetőnek ?zért, mert nagy kérdés az, hogy vannak-e minden vidékre, sőt minden községre nézve ilyen érték -forgalmi adataink ; már pedig tudjuk, hogy a mostani catasteri becslés minden községre elszigetelten történt, minden községre nézve külön állapíttattak meg az egyes földosztályok, és ezeknek tiszta jövedelmi összegei. Tehát, mint mondám, minden községre nézve külön kellene ilyen adatokkal bírni. Már pedig az nagy kérdés, hogy bírunk-e, és másodszor nagy kérdés, hogy bírunk-e ily adatokkal minden időből ? mert méltóztatnak tudni, hogy Magyarországon roppant hullámzásnak van kitéve a föld értéke; tudjuk, hogy 2 — 3 évi jó termés folytán 50°/

0-el emelkedik némely helyeken a föld értéke, míg viszont 2 — 3 évi rósz termés után ugyanannyival, sőt többel leszáll. Harmadszor, mert megint azon circulus vitiosusba esünk, hogy a mostani catasteri becslést kellene egyik tényezőül elfogadni, melyet pedig elitélt a nemzet összes közvéleménye. Ezt tehát czélravezetőnek nem tartom. A második javaslat a térfogati és művelési ágakbani különbséget kívánja érvényesíteni, és a szerint kiigazítani az adóalapot. A mi a térfogati különbség érvényesítését illeti: arra reflectál a mostanitörvényjavaslat is, és pedig akként, hogy ezek nemcsak most az első telekkönyv fölvételénél, hanem később is figyelembe vétessenek, és ez egyébként nem is ütköznék semmi nehézségekbe. Ámde egészen más kérdés a művelési ágakban bekövetkezett változást érvényesíteni. Ugyanis, hogy ha a művelési ágakban bekövetkezett változást érvényesíteni akarnók, ekkor előállana azon nehézség, hogy ezen földrészleteket egyszersmind osztályozni is kellene, mert pl. a legelő- és erdőtérségekre nézve vagy semmi, vagy egészen más minőségű osztályok léteznek mint a szántóföldekre nézve; ez tehát már magábanvéve roppant becslési apparátust venne igénybe. De ha ezen becslés csupán arra szorítkoznék, hogy a megváltozott művelési földrészleteket osztályozza, és ezeknek tiszta jövedelmét állapítsa meg: akkor is kétszeres igazságtalanságot követnénk el azon vidékeken, melyek ma túlságosan vannak terhelve a tisztajövedelem után kiszámított adók által, és amely vidékek csak azért birják el ezen magas adót, mert hasznosabb művelési ágakra áttérve, legelőkből és tüskös-bokros terekből csináltak szántóföldeket, s ekként emelték jövedelmeiket, hogy fizethessék a magasabb adótételek alatt álló többi földrészletekre kivetett magas adókat. Én tehát ezen módok egyikét sem tartanám igazságosnak. Már most, ami a másik momentumot illeti, hogy helyesen van-e megválasztva az ut ezen törvényben a födadó szabályozására? arra megfelelt első vonalban azon szakértekezlet, melyet a pénzügyminister 1869-ben összehit, és amely a földadó részlet-catastert kívánta föntartani, de egészen uj becslés alapján; megfelelt erre a tisztelt háznak saját szakbizottsága, és megfeleltek a ház összes osztályai most, midőn az előttünk fekvő törvényjavaslatot elfogadták, és ezáltal elfogadták a részletcatasteri rendszert. Én tehát, tisztelt ház, kérem, méltóztassék ezen törvényjavaslatot átalánosságban elfogadni; méltóztassék annyival inkább; mert ha bekövetkeznék az, hogy akár közvetlenül, akár közvetve kell a földadót emelni, ugy, mint például tavaly is emeltük az által, hogy 4% személy-keresetiadót vetettünk ki, ami jövőben is megtörténhetik, hogy például nem ugyan közvetlenül, de közvetve emeltessék a földadó, mondom: hogy akkor legyen igazságos alapúnk, melynek alapján a polgárok netalán növekvő terheiket is sokkal szivesebben viselnék, mint a mostam szerfölött igazságtalan alapon. Kérem mindezeknél fogva a tisztelt házat, méltóztassék a törvényjavaslatot átalános tárgyalás alapjául elfogadni. Nagy György: Tisztelt ház! Legyen egy igazságos adóalap, azzal végezte a tisztelt központi előadó ur beszédét. Igenis, ezt kívánom én is, s azt hiszem, mindnyájunk kívánja ezt. Nem fogom az élőt-