Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-208
208. országos ülés február 17. 1874. 249 A választás után ezen buzgóság még fokozódni látszott. így például Újvidékről azt jelentették, hogy a szerb nemzeti olvasókör szekrényében van egy szerb zászló, mely alkalmasint kifelé vágyódik, tehát annak kifelé gravitáló tendentiái vannak. Egyszerre oda jött a városi kapitány és felsőbb meghagyás folytán kiragadta államellenes álmaiból a zászlót, és elkobozta, és szegény még mindig vizsgálati fogságban van. Ezzel egyidejűleg elkoboztatott Aradon egy szerb és román szinü zászló, mely az ottani tűzoltó-egylet bálja alkalmával a magyar zászló mellé a tánczterem ablakán ki volt tűzve; az mondatik, hogy attól tartottak, hogy a hölgyek ugyanoly szinü öltönyben fognak megjelenni. A mi végre a kifelé gravitáló mendemondákat illeti, a belügyrainister azt mondja, hogy abbeh állítását bizonyítsa, Polit Mihály jelöltnek az „ Albiná l<-ban megjelent programmjában, a következő passust találta : , fölemlíti továbbá azt, hogy a magyar nemzet, a magyai- kormány hét évi gazdálkodása következtében rendkívüli rósz állapotban van, tehát az ott lakó szerbek és románok sorsán nincs mit búsulni, mert nekik Magyarországon tul, a határokon tul vannak szomszédjaik, barátjaik, rokonaik, kik ügyüket ezentúl is föl fogják karolni." Utána néztem az „Albiná^-baii, és azt találtam, hogy ezen fordítás, a melyre a minister ur hivatkozni méltóztatott, rósz. A szavak hű fordítása a következő: épen, mert nekik, tudniillik a románoknak és szerbeknek egészen a kelet mélyében mindenütt fajrokonaik vannak, a melyek velük egy vérből valók, nincs mit tartamok jövőjüktől. A minister pedig azt mondja, „hogy ügyüket ezentúl is íöl fogják karolni." E közt mégis van valami különbség, és pedig lényeges különbség. {Fölkiáltások: egyre megy.) En, tehát tisztelt ház, bátran ismételhetem hogy a pancsovai választás alkalmával nem mutatkozott semmi kifelé gravitáló tenden^ hogy az ottani népnél oly tendentiák nincsenek : azaz hogy eddig az alkotmányos kormánynak minden tapintatlansága daczára, még nincs; de ha azokat átalában lehet előidézni, csak azon az u ton lehet elérni, a melyen a belügyminister halad. Mindezek után bátor leszek a belügyminister úrhoz a következő interpellatiot intéz n j. Huszár Imre jegyző (olvassa Kosztics Lázár interpellatioját.) Miután én az 1848-ik évi XXL „a nemzeti színről és ország czimeréről" szóló törvényczikkben nem találhatom föl azon értelmet, melyet annak a belügyminister ur Huszár Imre képviselőnek a pancsovai ügyben hozzá intézett interpellátiojára adott feleletében tulajdonított; s miután meg vagyok győződve, hogy a pancsovai választás alkalmával mutatkozott, és állítólag szerb czimerrel ellátott zászló KÉPVH. NAPLÓ. 181-?. IX. KÖTET. nem valami kifelé gravitáló tendentiáhól, hanem azon jóhiszemű véleményben tüzetett ki, miszerint azt az alkotmányos magyar törvények nem tiltják; miután továbbá a nemzeti szinen kívüli zászlók használata eddig nemcsak választásoknál; de törvényhatóságoknál is, sőt állami szertartásos ünnepélyek alkalmával minden megjegyzés vagy hazaellenes utógondolat nélkül szokásban volt; s miután épen az őrvidéki terüleleten az anyaországhozi visszacsatolás előtt az egyes nemzetiségek színeinek, sőt czimerének is használata hatóságilag soha be nem tiltatott; miután annálfogva azoknak jelenlegi betiltása előbbi absolutisticus kormányzathoz tartva a magyar alkotmány szabadelvüségét, nem csak az őrvidéki lakosság, de az egész művelt és szabadelvű világ előtt rósz hirbe hozhatná; s miután végre ujabb időben ezen irányban oly tettek elkövettettek egyes hatósági közegek részéről, melyekre nézve föl nem tehető, hogy az illető ministeri rendeleten alapszanak; s miután az 1848-ik évi XXI. törvényczikk értelmével a fekete sárga szinü zászló ugyanazon viszonyban áll, mint bármely külországi szinek; bátorkodom a belügyminister úrhoz a következő kérdéseket intézni: 1. Miféle és melyik zászlókat érti a minister ur „külföldi" és „idegen" szavak nevezete alatt? 2. Van-e tudomása, hogy az újvidéki kapitányság egy szerb szinü, a karloviczi patriarchátus czimerével ellátott zászlót, mely az ottani szerb olvasó-kör szekrényében feküdt, elkobozta? 3. Van-e tudomása arról, hogy a pancsovai választókerületben fekvő Uzdini községben a választás előtt még oly zászlók is koboztattak el hatóságilag, melyeken semmi czimer nem volt, és melyek soha ki nem voltak tűzve ? 4. Van-e tudomása, hogy Aradon s több helyütt is oly nem magyar szinü lobogók elkoboztattak, melyek ugyan ki voltak tűzve; de oly helyeken és alkalomkor, melyeknek magán jellege a „haza ellenes és kifelé gravitáló irányzat" lehetőségét átalában kizárja. 5. Ha van tudomása: vajon mindez a belügyminister ur rendelete folytán történt-e? És ha igen: mely joggal, és mely törvény alapján? Ha pedig nem: szándékozik-e orvosolni a tett sérelmeket ? Elnök: Az interpeJlatio közöltetni fog a belügyminister úrral. Szapáry Gyula gróf belügyminister : Tisztelt ház! A hozzám intézett interpellatiora azonnal megadhatom a választ; de midőn ezt tenném, nem fogom a tisztelt képviselő urat azon térre követni, melyet fölfogásom szerint a házszabályoktól eltérőleg választott igen hosszas 32
