Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-208

248 208. országos ülés február 17. 1874. Ennélfogva bátor vagyok ezen kérvénynek a a kérvényi bizottsághoz áttételét tiszteletteljesen kérni. Elnök: Mindezen kérvények ki fognak adatni a kérvényi bizottságnak. Várady Gábor: Tisztelt ház ! Ha jól hallottam. Kővárvidéke törvényhatósága részéről ada­tott be ezen kérvény. A házszabályok szerint az ily kérvényeket a ház elnöke nyújtja be a házhoz és nem egyes képviselők. Bartal György: Meg voltam egyenesen kérve, mint Kóvár-vidék egyik választó-kerületének képviselője e kérvény benyújtására. Elnök; Szabad legyen megjegyeznem, hogy valahányszor ily kérvény egyenesen hozzám intéz­tetik : mindannyiszor benyújtom; de ez nem intéz­tetett hozzám, tehát nem is nyújthattam én be. Vécsey József br.: Tisztelt ház! A nyir-bátori választó-kerület részéről egy kérvényt van szerencsém a tisztelt háznak benyújtani, a melyben a megyék kikeritése tárgyában beterjesztett törvényjavaslatnak mellőzését, vagy annak elfogadása esetében legalább azon részeknek elejtését kéri, melyek Szabolcsmegye, illetőleg a nyir-bátori választó­kerületre nézve igen mostohán terveztettek. Elnök: Ki fog adatni a kérvényi bi­zottságnak. Kosztics Lázár: Tisztelt ház! A bel­ügyminister urboz van egy kérdésem. A belügyminister ur Huszár Imre képviselő urnák a pancsovai választás ügyében hozzá intézett interpellatiojára adott feleletében a többek közt az intézkedésekre vonatkozólag a következő szavakkal is él: „Intézkedésemben az előadattaknál tovább is mentem, nevezetesen intézkedtem,hogy a zászlók haszná­lata által elkövetett visszaéléseknek eleje vétessék; eleje vétessék, hogy nemcsak ama zászlók haszná­lata tiltassék el, melyeken szerb fejedelmi czimer van; de egyátalában a külországok szinei se hasz­náltassanak. Alapítottam ezen intézkedésemet az 1848-ik évi XXIV. törvényezikkre, mely világosan mondja, hogy melyek a nemzeti szinek, melyeket használni lehet, s mely minden más szin haszná­latát eltiltja. Továbbá Babes Vincze képviselő urnák ugyan e tárgyn interpellatiojára felelvén, abbeli in­tézkedésének további indokolásául még azt hozta föl, hogy a Pancsován használt zászló és az általa az előbbi alkalommal fölolvasott programm azt bi­zonyítják, hogy voltak és vannak állam-ellenes tö­rekvések s kifelé gravitáló tendentiák. A belügyminister ur ezen fejtegetésének az általa emiitett törvényezikk szolgál alapul. Azon törvényezikben mind az, a mit a belügyminister ur, mint annak tartalmát és lényegét kijelentett: nem áll. Az emiitett törvényezikk igen rövid és a tisz­telt ház engedelmével bátor leszek azt fölosvasni ,1848. XXI. törvényezikk a nemzeti színről és ország czimeréről 1. §. A nemzeti szin és ország czimere ősi jogaiba visszaállittatjk. 2. §. Ennélfogva a háromszínű rózsa polgári jelképen újra fölvétetvén, egyszersmind megállapít­tatik, hogy minden középületeknél s közintézeteknél, minden nyilvános ünnepek alkalmával és minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és ország czimere hasz­náltassák stb. Ezen törvényezikkbe a belügyminister által mondottak a legnagyobb erőfeszítéssel sem interpre­tálhatók bele, sőt ellenkezőleg. Ha az ujabb törvényeket tekintetbe veszszük, különösen a nemzetiségek egyenjogúságáról szóló törvényezikknek már czimét is ; továbbá, ha vesszük, hogy minden törvényhatóságnak, sőt minden egy­letnek is saját szine és czimere is lehet, melynél indokoltan nem tudhatni meg, hogy valamely kül­ország színével ne collidáljon, — kivévén ha az az ország azon állammal háborúban áll; — ha vesz­szük azt, hogy azon idő óta már e házon is oly zászló lobog, mely a Pancsován használtak színeire nézve azonos: akkor az ellen kifogást alig lehet tenni. Különben a Pester Lloyd legújabb hire sze­rint Pancsova Horvátországban fekszik. Ezt csak azért említem föl, hogy lássa a ház, mily jól ér­tesült a fővárosi közönség az ottani viszonyok iránt, és hogy mennyire álhir minden, mely onnan jön. Ha mindezt tekintetbe veszszük, napnál vilá­gosabb, hogy a belügyminister ur deductioi az em­lített törvényezikkre nem alkalmazhatók. A mi kü­lönösen a szerb zászlót illeti: az azonos azon zász­lóval, mellyel és mely alatt a szerbek a király föl­hívására e hazában letelepedtek, hogy segítsék a a hazát megszabadítani az akkori ellenségtől. (Mozgás.) Azon időtől fogva ezen czimer a szerb patri­archátus czimere, ezen szinek több törvényhatóság szinei, és mint ilyenek, nem pedig mint a szerb fejedelem czimere, tűzetik ki Pancsován a vá­lasztásnál. De tisztelt ház ! történtek a közben oly dolgok is, melyek az illető ministeri rendeletnek igen kü­lönös magyarázatot képesek adni. De daczára tud­niillik annak, hogy a temesvári főhadparancsnok a fekete-sárga zászló használatát azon alkalommal betiltotta: ezen zászló több példányban jelentkezett a választás alkalmával az úgynevezett kormány­párti választás soraiban. Sőt minden oly választó kalapján fekete-sárga szinü jelvény volt látható; el­lenben a szerb és román szinü zászlókra oly buzgón vadásztak, hogy olyanokat is elkoboztak, melyek sohasem voltak kitűzve. Ez történt nevezetesen a választás előtt Buzin községében.

Next

/
Thumbnails
Contents