Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-204
224 204. országos ülés február 7. 1874. vánják-e a fölolvasást, vagy nem? (Fölkiáltások: Kívánjuk ! Nem kívánjuk!) Borlea Zsigmond: Éu ugy hiszem, hogy ez már túlhaladott kérdés, mert a jegyző ur megkezdte az olvasást: hát hogy lehetne most szavazni a fölött, hogy fölolvastassák valami, a minek a fölolvasása már úgyis megkezdetett. Most ráérünk, ugy sincs egyéb dolgunk, egy órával előbb, vagy később lesz vége az ülésnek, az mindegy. Péchy Tamás; Én csak azt kivánom megjegyezni Miletics képviselő urnák, hogy a házszabályok azt sehol sem rendelik, hogy egy képviselő kívánatára a kérvény fölolvastassák; azonban az volt a gyakorlat eddig. Én azt hiszem, hogy most ezen kérvény fölolvasása tulaj donkép semmi hasznot nem hozhat, mert a dolgot most el nem dönthetjük; miután azonban a gyakorlat ugy volt: azt hiszem, hogy e jogot a képviselő úrtól nem lehet megtagadni. Tavaszy Endre : Tisztelt ház! Hogy ha jogában volna bárkinek követelni, hogy olvastassák föl oly tárgy vagy kérvény, mely fölött a tisztelt ház nincs hivatva határozatot hozni: ez oly szélsőségre vezetne, hogy mindenkinek joga volna a tisztelt ház türelmét igénybe venni oly dolgokkal, bár tudja, hogy az czéltalan. Bocsánatot kérek, a házszabályok nem tartalmaznak ez irányban semmit. Én hiszem, hogy tökéletes joga van minden egyes képviselőnek kívánni, hogy a fölött, mi fölött hivatva van határozni: csak a fölolvasás után határozzon. De oly kérvényre, mely fölött érdemileg nem határozhatunk, nézetem szerint, nem ez alkalmazható. Én a magam részéről határozottan ellene szavazok, hogy a kérvény fölolvastassák. Madarász József: Tisztelt ház! Ugy hiszem, ha a tisztelt háznak a fölolvasást ellenző tagjai időt kívánnának nyerni, mint én: megadták volna a ház gyakorlatán alapuló azon jogos szokásnak az érvényt, hogy a kérvény fölolvastassák, mihelyt egy képviselő kéri. Eddig már föl lett volna olvasva. Elismerem, hogy a házszabályok szerint nincs jogunk a kérvény fölolvasását kívánni, mielőtt az tárgyalás alá kerülne a házban. A tárgyaláskor azonban jogunk van követelni, hogy a ház tudja : vajon a véleményes jelentés megegyezően hozatott-e a kérvény előadásával, vagy nem. Magam is tudom, hogy e kérvény fölolvasását akkor lett volna leghelyesebb kérni, midőn az tárgyaltatni fog. De én nem engedem meg Tavaszi képviselőtársam azon okát, hogy a ház most nem határozhat fölötte. Mindenesetre határoz. Én például a mellett fogok szavazni, hogy az irodába tétessék le mindaddig, mig tárgyaltatni nem fog. De a háznak jogában áll, mást is határozni. Nekem szabadságom van csatlakozni a bizottság jelentéséhez ; de szabad elleninditványt is beadnom. Továbbá jól tudom, hogy az elnök ur, s a túloldali képviselők beleegyezésével is hozatott be az alkotmányos szabadság azon biztostéka, hogy a hányszor kívántatott egy kérvény fölolvasása, az mindannyiszor fölolvastatott. Már azért is kell, hogy engedjük meg: nehogy azt mondják, hogy ilyen-olyan igazsága van a kérvényezőnek s a ház még sem engedi meg a fölolvasást. Én arra kérem a tisztelt túloldalt: engedjék meg a fölolvasást, legalább nem fog aztán ürügy lenni arra, hogy mikor tárgyaljuk, akkor kérjék a fölolvasást. Somssich Pál: Ha csak ezen egy esetről volna a szó, tökéletes igazsága volna az előttem szóloítnak; mert az alatt, mig itt vitatkozunk, talán már fölolvastuk volna a kérvényt s igy időt nyertünk volna ; de nem erről az egy esetről van csak a szó, itt praecedens alkotása forog fön. Ha mi megengedjük, hogy valamely kérvény — mint be fogom bizonyítani — ok nélkül fölolvastassák: akkor az ez után következő esetekben sem tagadhatjuk meg a fölolvasást. Szabály nem parancsolja, hogy ily nemű kérvények fölolvastassanak; hanem a ház méltányossága hozta be a gyakorlatot, hogy mielőtt valamely tárgyban érdemlegesen határozunk, ha kívánja az illető kérvényt beadó, vagy a kérvényt istápolni akaró képviselő : a kérvény rendesen fölolvastatik. Tehát Madarász képviselő ur első állítása nem érv, mert itt a jövendő gyakorlatról van a szó. Másik állítása, a melylyel Tavaszy képviselő ur nyilatkozata ellen fordult: sem áll. Igenis, határozunk most ez ügj r ben, de nem határozunk érdemileg. (Helyeslés.) Elesik tehát azon észszerű ok, a melynél fogva Miletics a fölolvasást kívánhatná. Valamely kérvény fölolvasását csak akkor kívánhatni: ha az abban foglalt tárgyban érdemileg határoz a ház. Mivel pedig ezen kérvény nézetem szerint oly tárgyra vonatkozik, mely most még függőben van, melynek tárgyalása csak ezután fog napirendre kitüzetni: véleményem szerint, haszontalan időpazarlás volna, azt most fölolvasni; (Helyeslés jobb felől) mert addig, mig ez az ügy tárgyalás alá kerül, e kérvény tartalmát bizonyosan elfelejtjük, és akkor azt újra föl kellene olvasni. Ha tehát ma is fölolvassuk: ez minden indok nélkül való időpazarlás volna. (Élénk helyeslés jobb felől.) Simonyi Ernő: Tisztelt ház! Valóban nem tekintettem volna a dolgot figyelmre méltónak, ha elvi kérdést nem csinálnak belőle; de ez által, ha még oly parányi is a dolog, bizonyos fontosságot nyer. Azt mondotta az előttem szóló tisztelt képviselő ur, hogy ne csináljunk praecedenst és ne kívánjuk ok nélkül a fölolvasást, hangsúlyozván e szót „ok nélkül. a Kérdem, nem fogunk-e szintén
