Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-204
20é. országos ülés február 7. 1874. 225 oly praecedenst csinálni, ha ok nélkül — én is hangsúlyozom ok nélkül, — megtagadjuk a fölolvasást. Az egyik oly annyira praecedens, mint a másik. Azon argumentum, melyet Tavaszi Endre tisztelt képviselő ur fölhozott, hogy ezt nem tárgyaljuk: ez a körülményektől függ. A kérvényi bizottság véleményt mond a kérvényre, a benyújtó képviselő, vagy pedig a ki tudja, mi foglaltatik ezen kérvényben : kéri azt fölolvastatni, ép azért, mert talán a fölolvasás által motiválni akarja, miért nem fogadja el a kérvény bizottság véleményét és miért kívánja itt most tárgyaltatni: szóval erre lehet oka. A tisztelt háznak hatalmában van ezt megtagadni ; hanem eddig ezt soha nem tette és én nem látom okát: miért tagadná meg most? Azt mondják, hogy a fölolvasás időpazarlás volna. Hisz most van elég idő, napokig, hetekig nem teszünk semmit: teljesítsük tehát annak kívánságát, a ki ezt fölolvastatni kéri. (Helyeslés bal felől) Elnök : Tisztelt ház! Méltóztassanak e kérdés fölött szavazással dönteni. Fölhívom azon képviselő urakat, kik a kérvényt fölolvastatni kívánják: méltóztassanak fölállni. (Megtörténik) A többség nem kívánja. Miletics Szvetozár I Tisztelt ház! Miután a kérvény most nem olvastatott föl, kérem elhatározni, hogy az necsak az irodában letétessék; hanem tárgyaláskor a házban reproducáltassék. Elnök: Ez magától értetődik és igy a háznak nem szükséges határoznia. Szögyényi László előadó: (Olvassa a 22-ik sorszámú kérvényre a bizottság véleményét, mely változatlanul elfogadtatik; olvassa továbbá a 23. sorszám alatt Nagy-Káta községnek adózálogolás megszüntetése, és 24-ik sorszám alatt ugyanazon községnek pénzügyigazgatóság által kirótt birság és fogyasztási illeték iránti zálogolás megszüntetése tárgyában beadott kérvényeire a bizottság véleményét, mely szerint: „E kérvény elintézés végett a pénzügyministerium vezetésével megbízott ministerelnökhöz áttétetni véleményeztetik.") Bobory Károly : Nem mind a két kérvény Nagy-Káta községé, hanem az egyik annak körülbelül 200 lakosáé. A mi az első kérvényt illeti: én azt deczember hó első felében terjesztettem be a tisztelt háznak, és a tisztelt ház annak soronkinti tárgyalását határozta el. Azonban közel két hónap telt el azóta és ha az executio, melynek megszüntetését a kérvény sürgeti, azóta mindig foly : már alig lesz valami exequálható. Én ezen kérvények benyújtása után már tapasztaltam az adóexecutiot. Magam jelen voltam egy háznál, a hol két typhosus beteg volt és mégis exeKÉPV. H. NAPLÓ. 18™. IX. KÖTTET. quáltak. Még nem távoztam el a háztól, s már egyik beteg, ki rongyos lepedőbe volt takarva, meghalt. De igen érdekes ezen kérvény története is. A kérvény tulaj donkép a pénzügyministerhez volt szánva. De épen azon időben, midőn a község elöljárói a kérvényt a pénzügyministernek át akarták adni: az nem volt otthon, s ennek következtében átadták azon ministeri tanácsosnak, ki akkor a pénzügyministerium főemberének látszott lenni. Ez azonban a magyar nemzetiség ellen intézett oly durva és ellenséges szavakkal utasította vissza a község elöljáróit, hogy ezeknek szeme-szája elállt. A község elöljárói tehát visszavették tőle a kérvényt, mint olyan egyéntől, kitől ugy sem várható semmi és fölszólítottak engem, hogy nyújtsam be azt a képviselőházhoz. (Fölkiáltások a szélső balon: Ki az az ember ?) Neve: Madarassy, a ki azon alkalommal a legirtózatosabb szavakkal kifejezte óhajtását a magyar faj végpusztulása iránt. Én benyújtottam a kérvényt: ők szegények azon pietásnál fogva, melylyel a tisztelt ház iránt viseltetnek, azon reményben voltak, hogy itt segedelmet nyernek. Én tudtam, hogy itt bizony alig lehet segítséget nyerni. Tapasztaltam ezt évek óta. Nem is mulasztottam el tehát utólagosan fölvilágosítani ez iránt a község elöljáróit, ők tehát mihelyt a ministerelnök ur átvette a pénzügyi tárczát: hozzá is benyújtották ezen kérvényt. Hogy mi történt azóta, e tárgyban, nem tudom. Annyi bizonyos, hogy ez ügy nem egyedül Nagy-Káta községének ügye ; hanem átalános az országban a följaj dúlás. Az ország népe a hajdani absolutismust ugy tekinti a mostani kormányhoz képest, mint aranykorszakot. A ministerelnök urnák én akkor mint ministerelnöknek benyújtottamé gy interpellatiót: vajon van-e szándéka, tekintetbe véve a jelen pénzügyi zavarokat, tekintetbe véve a múlt évi rósz termést, oly módozatokat előterjeszteni a házban törvényjavaslatképen, melyek által az országnak földmivelő népe a végpusztulástól megmentessék ? íme két hónap múlt el, az ország nagy részében az ínség csakugyan jelentkezik, és mindamellet noha bizony elég idő volt két hónap alatt, mindeddig interpeílatiomra feleletet nem kaptam; pedig azt hiszem, hogy ez van legalább is oly sürgős, mint azon indítvány, melyet a minister ur az ülések permanenssé tétele iránt tett. A vélemény az, hogy a kérvény kiadassák a pénzügyministerhmmak. Én ez ellen nem mondhatok semmit ; hanem azon interpellatiót, melyet már benyújtottam, ily értelemben nem egyedül NagyKáta, hanem az ország földmivelő népének insége tekintetében ugyanazon interpellatiót törvényjavaslatképen a tisztelt ház elé fogom terjeszteni. Elnök: Miután a kérvényi bizottság véleménye ellen nem szólal föl senki, ezen kérvény el29