Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-203
£^^^' CL**-'"" 203. országos ülés február 4. 1874. gátolni, sőt elő kell mozditani, hogy némely pusztákon községek alakuljanak ; tehát az argumentationak mindezen része lehet nagyon igaz; de nem volt alkalmas a mai napon vita tárgyává tenni. Indítványom ugy állíttatott elő a túloldal egyik tisztelt szónoka által, hogy az a parlamentálismus jogkörét kiterjeszteni akarja, s azért nem fogadható az el, mert ez ellenkezik a parlamentálismus elvével. Az én indítványom, bocsánatot kérek, azt mondja, hogy a minister, mielőtt a ház határozna: adjon részletesebb adatokat, s a jövőre nézve terjeszsze elő, hogy miként értelmezi a törvénynek az ily helyekre vonatkozó rendelkezését; már hogy ez miképen ellenkezik a parlameníálisnmssal: azt szeretném, ha a tisztelt képviselő ur megmagyarázná. Mert meggyőződésem szerint az általa annyira kiemelt csehországi kis községekben lehet a parlamentálismusról ily fogalom; de ott, a hol parlamentálismus van, nincs. (Derültség a bal oldalon.) A tisztelt képviselő ur egyébiránt gondoskodott arról is, hogy a parlamentálismusról fölállított tanát megczáiblja tettleg. Ugyanis ő kifejtette — nézetem szerint, nem helyesen, de ez most mellékes dolog, — hogy a parlamentnek nem szabad határozatot mondani a kormány eljárása fölött ; én azt hittem, hogy tehát beszédét azzal fogja végezni: igy állván a dolog, én nem szólok ahhoz, hogy helyesen járt-e a minister el, vagy nem. De ő nem azt mondta, hanem azt, hogy helyesli az eljárást. Már kérem, hogy csak azon ítélet egyezik meg a parlamentálismussal, mely helyesli a minister eljárását, mely pedig nem helyesli, az ellenkezik a parlamentálismussal: ez is furcsa parlamentáris fogalom. (Derültség bal felől.) Azonkívül még egyet mondott a tisztelt képviselő ur. Azt mondta, hogy ha van tiszta törvényünk, a községi törvényünk tiszta. Sok más törvénynél tisztább, az igaz: de akkor meg megint nem értem, hogy ha tiszta ez a törvény: hogyan pártolhatja a tisztelt képviselő ur Csengery képviselő ur javaslatát, mely épen abból indul ki, hogy a törvény nem tiszta, tehát revisio alá kell venni. (Élénk derültség bal felől.) A mi azt illeti, tisztelt ház, — ha már azon thémára ráment a vita —• mi az érdeke az országnak ; hogy kis vagy nagy községek legyenek-e ? őszintén megvallom, hogy én azt, hogy csak 20—30 ezer lélekből álló községek legyenek, talán óhajtandónak sem, de kivihetőnek bizonyosan nem tartom. De azt határozottan merem mondani, hogy az országnak érdekében oly kis községek létele, melyek a községi teendőknek megfelelni nem képesek: nincs és nem is lehet; mert minden községben anyagilag és szellemileg, mint a törvény is követeli, meg kell lenni a képességnek arra, hogy a községi teendőknek megfelelhessenek. És midőn a két pusztából alakítandó kis községről van szó : akkor, engedelKÉPVH. NAPLÓ. 18~. IX. KÖTTET. 217 met kérek; de nem lehet argumentumnak fölállítani az egyes igen intelligens felvidéki kis városokat. Nem arról beszélünk most, hogy azok léte van-e érdekében az országnak, vagy nincs? hanem arról, hogy vajon a felföld és alföld hegyes vidékein külön egyiránt lévő oly kis községeknek léte van-e az ország érdekében, melyekben nincs meg a kellő intellectualis erő; mert fájdalom, azt hiszem, az utóbbiak létele nincs érdekében az országnak. Oda kell tehát törekedni, hogy szellemi előhaladás utján egyfelől, másfelől csoportosítás utján oly községeket hozzunk össze, melyek meg tudnak feleim a községi teendőknek; de az nem lehet föladatunk, hogy szaporítsuk az oly községek számát, melyek arra nem képesek. Fölhozatott a puszták helyzete, főleg népoktatási, de rendőri szempontból is, ha jól tudom. A mi a népoktatási szempontot illeti, a népoktatási törvényben — csak végre kell hajtani, — van intézkedés arról, hogy a pusztákon, hol egy bizonyos számú lakosság létezik, csekélyebb annál, mint a minek egy községre meg kell lenni: pusztai iskola állíttassák föl. Ha ugy állana a dolog, hogy a népoktatás érdeke kis községek megalakítását kívánná: ennek eredménye közoktatási szempontból az lenne, hogy ha állíttatik ezen községben egy iskola; de azon nagy anyagi erő, mely az azután eső terület adója szerint fizettetett, elvonatik attól, s igy a község, melyhez eddig tartozott, magasabb népnevelési kötelezettségének: a törvény értelmében, eleget nem tehet. A törvény pedig a községeknek ily módoni gyöngitését nem hogy nem követeli, hanem határozottan ellenzi. Én, tisztelt ház, — mert az is fölhozatott itt, hogy nem kell itt mint ügyvédnek szólani, — Nehrebeczky képviselő ur volt szives fölhozni, — részemről mondhatom, hogy semmi néven nevezendő magán-ügynek ügyvédje sem nem voltam, sem nem leszek; de ha tetszik az argumentátiót neki ügyvédségnek nevezni, és ha elvárhatja tőlem, hogy én ne mondjam neki, hogy ő ügyvédje volt a belügyministeriumnak oly tényben, melyet talán épen ő sugalmazott : akkor ne akarja mondani, hogy más ügyvédkedett. Egyforma igazságot kivan a képviselő ur mindenkinek; én is azt kívánok, és azt tartom, hogy az egyforma igazság és méltányosság nem azt követeli a képviselőháztól, hogy határozzon, a nélkül, hogy minden körülmények iránt teljesen fölvilágosítva lenne ; hanem igenis kívánja, hogy határozzon a kellő fölvilágosító okmányok előterjesztése után. Ez az igazság érdeke, s ez is határozottan indítványom mellett szól. Most még egy pár szót, mielőtt szorosan ezen tárgyra nézve elmondottakkal befejezném fölszólalásomat azon nagyfontosságú kérdésről, a mely itt a parlamenti hatáskört illetőleg a korona és a törvényhozás másik felének jogait illetőleg és ezzel 28