Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-203
203. országos ülés február 4. 1874. 205 példát, hogy azt Magyarországra alkalmazza, hanem, hogy sokoldalú olvasottságát mutassa. Én elhiszem és elismerem a tisztelt képviselő ur széles olvasottságát ; de merem állítani, hogy a tisztelt képviselő ur tán az irlandi viszonyokat jobban ismeri, mint saját hazája viszonyait, mert azon irlandi tenantright, sem pedig az ott úgynevezett „tenant at will"-ek, azaz oly bérlők, kiknek a tulajdonos minden időben fölmondhat. Tehát, a mint mondom, még ezen egyesek viszonyai sem hasonlíthatók a magyar dohányosokéihez, kiknek a puszták birtokosai minden időben fölmondhatnak; tehát az idézett hasonlatot találónak nem tartom. Ha Csengery igen tisztelt képviselő ur határozati javaslatát méltóztatik elfogadni: az egyrészről praejudicál a szőnyegen lévő kérdésnek, mert a minister azon törvényjavaslatban, melyet beterjeszt, joggal hivatkozhatik azon praecedensre, mely itt már történt, és azt fogja mondani, hogy azon előzmény folytán én hivatva érzem magam ily törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé, s akkor, ha nem méltóztatik a tisztelt ház ezen törvényjavaslatot elfogadni, mely nagyon valószínű, hogy ily értelemben fog beterjesztetni : akkor ellenkezésbe, összeütközésbe jövünk a ház mostani határozatával; ha pedig elfogadjuk azt, hogy az ily puszták községekké nem alakulhatnak: akkor jogsérelem történhetik azon községeken, melyeknek kebeléből ezeu puszták kiszakittattak. Én pedig azt hiszem, tisztelt ház, hogy jogsérelemnek sem egyeseken, sem községeken történnie nem szabad. De, tisztelt ház, mint méltóztatnak tudni, pénzügyi bajainknak egyik kisegítőül az önkormányzat erősbitését, az öntevékenység ébresztését méltóztattak irányadóul hangsúlyozni; azt sem fogja tagadni senki, hogy ezen öntevékenységnek, önkormányzatnak ébresztése ily módon lehetetlen. Ha önök ily példát adnak: lehetetlenné teszik Magyarországon egészséges községi élet létrejöttét, akkor nem tudom, hogy fognak önök önkormányzatot és öntevékenységet éleszteni. Én fölteszem Magyarország nagybirtokosai hazafiságáról, kiknek ilyen pusztáik vannak, hogy nem anyagi érdek vezeti őket és a községektől nem ily czélból akarják elszakítani pusztai birtokaikat; de megengedem azt is, hogy lehetnek esetek, hogy az ily puszták birtokosain jogsérelem követtetik el a községek által azon utón, hogy rájuk községi adó czimen magasabb követelés rovatik, mint a mennyit fizetni kötelesek volnának; ezen jogsérelem orvoslására nyitva áll az ut, s nagyon jól emlékszem arra, a mit Csengery képviselő ur a múlt ülésben, midőn a közoktatási törvény revisiójáról volt szó, mondott hogy a népnevelés nagyfontosságú ügyét a községre akarjuk-e bizni vagy a megyére, mert abban megegyezünk mindnyájan, hogy a népnevelés és közoktatás óriási költségét az állam, mint állam viselni nem képes. De hogy ha előre is lehetetlenné méltóztatnak tenni azt, hogy a község ezen — mondhatnám — legfontosabb államérdekben, a köznevelés ügyében, kötelességét teljesíthesse: ugyan mi eredménye lesz annak, ha a törvény kötelezettséget szab reá egyfelől, és ha másfelől azon kötelezettség teljesítésének módjától a község megfosztatik. Méltóztatnak tudni, hogy Angliában mily súlyos községi adó a church rate a poor rate a high wag rate. Amerikában szinte magas a községi adó ; de ott vannak ám életképes községek. Én tehát azon nézetben vagyok, hogy Tisza Kálmán képviselőtársam határozati javaslata legjobban felel meg a helyzetnek; ha azt méltóztatnak elfogadni: azzal nem lesz praejudicálva annak sem, mi Csengery Antal tisztelt képviselő ur határozati javaslatában foglaltatik és én azért Tisza Kálmán képviselőtársam határozati javaslatát pártolom. (Helyeslés bal felől?) Elnök: Tisztelt ház! Csengery Antal félremagyarázott szavainak helyreigazithatására kér szót. {Halljuk !) Csengery Antal: Tisztelt ház! Az előttem szólott képviselő urnák kell egy pár megjegyzést tennem, mert ő szavaimat határozottan félreértette, félremagyarázta. Én. tisztelt ház ! igen jól ismerem a parlament ellenőrzési jogát a ministeriumnak minden eljárása ellenében. Azonban, a mint óhajtom, hogy minél éberebb legyen ezen ellenőrzés a kormányzási rendszabályok irányában, midőn a kormány rendelkezési hatalmával él: annál inkább megfontolandónak tartom, hogy folyó közigazgatási ügyekben, midőn a kormány, a törvény fölhatalmazása folytán, saját illetékességi körében, mint legfelsőbb közigazgatási fórum, egyes speciális esetekben határoz: a parlament fölülvizsgálati forumot gyakoroljon. Én azt hiszem, hogy a parlamentnek, már a törvény magyarázási jogánál fogva is, joga van ily esetekben is véleményt mondani; de nem tartom helyesnek, hogy concret esetekben határozatot vagy ítéletet hozzon. A parlament föladata nézetem szerint elvet és irányt jelölni ki, magyarázni a törvényt, a hol ilyen magyarázatnak szüksége forog fön; de egy fölülvizsgálati fórum hatóságának gyakorlására, concret esetekben, nagy politikai testület nem bír kellő képességgel, s e tekintetben, kérvények folytán, a parlamentnek ellenőrzési jogát nagyon óvatosan kell gyakorolnia, (Élénk helyeslés jobb felöl; fölkiáltások bal felől: Mi is azt akarjuk l) Nehrebeczky Sándor: Tisztelt ház! A discussio, mely Gerla és Póstelek békésmegyei pusztáknak községgé alakítása tárgyában Békésmegye kérvénye folytán támadt, oly széles mérveket öltött, hogy annak alkalmából nemcsak általános bírálat alá vétetett az irány és a szellem, mely a
