Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-202
202. országos ülés február 3. 1874. 193 képviselő ur fölhozott, hogy tudniillik a közgyűlésnek azon joga, hogy rendkívüli közgyűlést tűzhessen ki, kétségbe nem vonatott. Ennek alapján kérem a tisztelt házat, méltóztassék a kórvényi bizottság véleményét elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Miletics Szvetozár: Kénytelen vagyok, tisztelt ház, fölszólalni; mert a tisztelt minister ur olyat mondott, a mi nem áll. Hogy ha, tisztelt ház, mindig téves értesülés alapján ítélünk, nem tudom, hová fogunk jutni. A dolog nem ugy áll, a mint azt a tisztelt minister ur előadta. Julius hó 3-án kellett volna a városház építésének ügyét tárgyalni, a mely napirendre ki is volt tűzve azon czédulán, melylyel a repraesentánsok meghivattak. Miután láttam, hogy ez nem tárgyaltatik : fölszólítottam a polgármestert, kérdezvén: hogyan van az, hogy ezen ügy nem kerül tárgyalás alá. Erre ő nekem azt a feleletet adta, hogy miután a bizottság, a melynél ezen ügy volt, munkálatával még nem készült el, letörülte a napirendről. Én azonnal indítványt tettem, hogy nyolcz nap alatt egy rendkívüli közgyűlés hivassék össze. Ezen ügy sürgős volt azért, mert a közönség a ministerium jóváhagyása mellett már két év előtt határozta el az építést, erre a ministerium jóváhagyásával évjárulékokban törlesztendő kölcsönt is vett föl, és 800.000 tégla is kész volt, tehát sürgős, hogy az épités ezen évben megkezdessék, vagy legalább az alap lerakassák, hogy annuitások és kamatok hiában ne fizettessenek. Én tehát indítványoztam, hogy rendkívüli közgyűlés hivassék egybe, a mire a közönségnek ugy a törvény, mint a statútum szerint joga van. Erre föláll Branyovacskyjól ismeretes volt népképviselő, egykori polgármester, mint bizottsági tag, a ki föl akarta világosítani az ügy állását, és támogatni indítványomat, hogy ezen rendkívüli ülés megtartassák. A főispán pedig nem engedte meg ezen inditvány tárgyalását ; pedig csak arról volt szó: vajon kell-e vagy nem kell-e rendkívüli közgyűlést egybehívni. Csak ez volt a kérdés, nem pedig az ügynek merituma. De a főispán föltette kalapját, s elhagyta a gyűlést. A közönségnek majoritása ülésen kivül panaszát fölterj észté a minister úrhoz ; de a tisztelt minister ur ez ügyben jelentést kapott a főispántól, a melyben ép ugy, mint a pancsovai ügyben hozzá intézett jelentésben a dolog egészen máskép adatott elő, mint valóban történt, hogy tudniillik mi akartuk volna magát a napirenden nem lévő tárgyat meritorie tárgyalni. A jelentés tehát hamis és ámításon alapul. A minister ur erre azt felelte, hogy a főispán helyesen járt el, mert mi oly dolgot akartunk tárgyaltatni, mi nem volt napirenden. EÉPV. H. HAPI.Ó. 18''. IX. KÖTET. Hogy ha igy állana a dolog, én is tudom, hogy igaza lenne; de nem ugy áll. Mi az első rendes havigyüléshen hivatalosan repraesentatiot intéztünk a minister úrhoz, hogy a dolog nem ugy van, mint a főispán állította. Mit felelt a minister ur? nem is olvasta, vagy nem olvastatta a fölterjesztést, hanem csak ugy megvetéssel azt mondta: nem is találtam érdemesnek a dologba újra bocsátkozni. Azután látva a mi repraesentationkat, melyet a tisztelt házhoz intéztünk, azt mondta, hogy itt ezt a bajt orvosolni kell. Maga az előadó vagy nem fogta föl ezt a panaszt, vagy nem akarta fölfogni, vagy pedig akaratlanul félrevezettetett, mert ugy adta elő a dolgot, mintha Újvidék közönsége azt kérné, hogy neki megengedtessék a rendkivüli gyűlés tarthatása, és ott a város-épitési ügy tárgyaihatása. Már azon ügy az első havigyüléshen tárgyaltatott; de panasz emeltetett az ellen, hogy a főispán a Julius hó 3-án tartott gyűlést jog és ok nélkül föloszlatta, és hogy máskor is igy ne tehessen. Itt elvi kérdés forog fön; az tudniillik: vajon van-e joga egy főispánnak a közgyűlést, mondhatni, ok nélkül, kénye-kedve szerint fölfüggeszteni vag) azt eloszlatni? Mi azt akarjuk, hogy a főispánnak ilyen visszaélései szüntessenek meg. Ez, kérem, nem nemzeti, hanem elvi, régi kérdés, municipális kérdés, s ne tessék talán az elleninditványt azért visszataszítani, mert az az újvidéki szerbek részéről, mely ott a többséget képezik, tétetik. Ismételve kérem tehát a tisztelt házat, méltóztassék az ellen-inditványt elfogadni. Elnök: Szólásra többé senki följegyezve nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Mielőtt szavazásra tenném a kérdést, föl fog olvastatni még egyszer a kérvényi bizottság javaslata, s a Kosztics Lázár által benyújtott ellen-inditvány. Dániel Ernő előadó (újra fölolvassa a kérvényi bizottság javaslatát.) Beöthy Algernon jegyző (olvassa az elleninditványt.) Elnök: Fölhívom azon képviselő urakat,kik a kérvényi bizottság javaslatát fogadják el, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Dániel Ernő előadó (olvassa a XXIV. sorszám alatt Békésmegye kérvényét, Gerla és Festelek pusztáknak községekké alakítása következtében szenvedeti sérelmei orvoslása iránt. A bizottság véleménye igy hangzik:) „A békés-gyulai m. kir. adóhivatalnak az iratokhoz mellékelt kimutatása szerint nevezett puszták az önálló független község alakításához megkívántató szellemi és anyagi erőkkel bőven" rendelkezvén, a belügyministernek az 1871. évi XVHL törvényczikk 135. §-ra alapított intézkedése ellen támasztott fölírat kérelmének hely nem adathatik." 25
