Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-202

február 3. 1874. 194 202. orsíágos ülé Beliczey Rezső : Tisztelt ház ! Mindenekelőtt bátor vagyok a tisztelt házat fölkérni, méltóztassék megengedni, hogy e nagyfontosságú kérvény, mely bizonyára megérdemli a tisztelt ház ügyeimét, fölolvastassák. (Hattjukl) Beöthy Algernon jegyző (fölolvassa a kérvényt.) Beliczey Rezső : A fölolvasott kérvényből méltóztatott a tisztelt ház tapasztalást szerezni a felől, hogy a tisztelt minister ur Békés városához tartozó két külön pusztának Gerla és Póstelek pusztáknak községekké alakulására jogot adott, és hogy ezen jog adását a községi törvény 135-ik szakaszára alapítja; a megye pedig ugyanezen 135. §., valamint a 37. és 38-ik §-ra támaszkodva, valamint különben az egész községi törvény-czéljánál és irányánál fogva a két pusztának községgé alakulási jogát törvénybe ütközőnek tartja. Kérdés tehát, hogy a tisztelt ház bölcsessége miképen határoz ezen első tekintetre csak helyi érdekű, de tényleg nagyfontosságú országos kérdésben: mert ennek eldöntése a községek és városok emelkedésére, vagy azok eltörpülésére nagy befolyással van. A községi törvény 135-ik szakaszát, melyre a minister ur hivatkozik, bátor leszek lényegében fölolvasni : „Ha valamely pusztai terület birtokosai külön községgé, vagy valamely kis község önálló községgé, vagy végre nagy község rendezett tanácsú várossá akarna átalakulni, az átalakításért folyamodók kérvényüket az illető törvényhatósághoz adják be, és tartoznak bebizonyítani: a) hogy ezen átalakulást a pusztai birtokosok, illetőleg a községi lakosok azon része kívánja, mely együtt a puszta vagy község összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti; és (b hogy az ezen átalakulás folytán reájuk nehezedő kötelezettségek pontos teljesítésére elégséges szellemi és anyagi erővel rendelkeznek. A törvényhatóság megvizsgálván a folyamodók bizonyítékait, saját véleményének kíséretében, a belügyministerhez küldi, ki a fölött véglegesen intézkedik. Ha be van bizonyítva mindaz, a mi a föntebbiek szerint bebizonyítandó: az átalakulás meg nem tagadtathatik." E szakasz első sorában tehát a törvény határozottan mindjárt pusztai terület birtokosairól szól, nem pedig több pusztai terület birtokosairól, és miután ezen szakasz a) pontja ismét csak pusztai birtokosokat emlit s nem több pusztai birtokosokat: (Fölkiáltások jobbfelől: Ez sophisma!) annálfogva csodálkozásomat fejezem ki a fölött, hogy a tisztelt minister ur mikép adhatott a törvény ezen nyílt rendelete ellen a különálló pusztának együttesen községgé alakulhatási jogot. (Derültség jobbfelől.) Tisztelt ház! Ha a törvény nyilt rendelete ellen lehet erre jogot adni két pusztának : akkor lehet jogot adni 3—4 vagy több pusztának is. (Fölkiáltások jobb felől: Lehet)) De az ily eljárás, szerintem, törvényellenes, és a jelen esetben a községek s a városok lényeges kárára történt; mert a pusztai birtokosok tömegesen fogják a tisztelt minister ur által sikeresnek bemutatott példáját követni, (Nyugtalanság.) s midőn különálló pusztai területekkel egyesülni fognak a végből, hogy egy külön községet alakítsanak: egyúttal meg fognak szabadulni a rájuk nehezedő nagyobb községi s városi adóktól, s meg fognak szabadulni a nagyobb községekben és városokban jelenleg fizetendő felső nép- vagy polgári iskolákra, vagy más ily üdvös czélu adózástól. (Ügy van! bal felől. Zaj jobb felől.) A mi még az e szakaszban emiitett szellemi és anyagi erőt illeti, miután nem föltételezhető, hogy a törvényhozás azt czélozta volna, hogy ezen kelléknek megítélésében kizárólag csak a minister egyéni fölfogása legyen a döntő hatalom: annálfogva ezen kellék és a községek alapszabályait magában foglaló előbbi szakaszok kellő tekintetbevételével bírálható csak meg, melyek közül a 38. §. ezeket mondja: „Községi választó: a) minden 20 éves községi lakos, ha saját vagyonától vagy jövedelmétől a föld-, házi-, jövedelmivagy személyes-keresetig adót a községben már két év óta fizeti, a ki azonban személyes-kereseti adón kívül egyéb adót nem fizet, csak azon esetben, ha gazdái hatalom alatt nem áll." Hogy mennyire felelt meg a tiszt, minister ur intézkedése a most fölolvasott törvény-szövegnek : arra elég legyen csak annyit fölemlítenem, hogy e két pusztának nincs más adófizetője, mint a két birtokos gróf; mert a rendszeresittetlen, és így ideiglenes állomásu szerzetes barát, mint lelkész, s a szintén rendszeresitetlen állású tanító csak nem tekinthető állandó adófizetőnek, valamint az évi állású gazdatisztek sem, mert hisz a birtokos gróf tetszésétől függ őket bármikor elbocsátani, s állomásaikat egyszer mindenkorra végkép beszüntetni; a mi pedig a többi lelkeket illeti: ezek gazda hatalom alatt állva, fizetik személyes-kereseti adójukat. Nem akarok a részletekbe bocsátkozni, nehogy a tisztelt házat ez előhaladt időben untassam, különben meg kellene még azt jegyeznem, hogy a 2— 3 iparos conventionatus, a kertészek pedig, kik ott vannak, nem telepitvényes kertészek, hanem csak feles-kertészek, milyennel minden utolsó fertály-sessiós gazda rendelkezik, a ki dohányt termel, mert a birtokos házában és pajtájában laknak, és ugy termelik a dohányt. Meg kell jegyeznem, hogy habár a kérvényben ki van mutatva, hogy 1872-ben