Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-202
186 202. országos ülés február 3. 1874. bizottság részéről, hogy ma annak szüksége, hogy a keleti vasút zár alá vétessék : a fönforgó tények és körülmények által indokolva nincs. Áz, mit a különvélemény tisztelt előadója itt fölhozni méltóztatott, az mind igen fontos körülmény lenne akkor: ha csakugyan beállanának azon föltételek, melyeknél fogva az állam részéről átvállalt kötelezettség födözésére szükséges volna talán a jövedelem fokozása czéljából, a keleti vasutat zár alá venni; de ismétlem, még ilyen körülmények nem forognak fön. Előttem és a központi bizottság előtt igen fontos körülmény volt az, hogy az állam a keleti vasút kérdésébe némileg ezen törvényjavaslattal beleavatkozott ; beleavatkozott előbb, még mielőtt az ezen ügygyei összefüggésben lévő minden kérdés rendezéséhez alkalma lett volna. Én részemről nem tartanám czélszerünek, hogy mielőtt a keleti vasúttal összefüggésben lévő minden kérdés e törvényhozás elé hozatik: már tovább nyúljunk ezen vasútnak ügyeibe, mint a mennyire épen nélkülözhetlenül szükséges; nem tartanám czélszerünek azért, mert bizonyos kérdések vannak még megoldatlanul a részvény-társulat és az állam közt. Ezen kérdések még inkább bebonyolodhatnának az esetre, ha az üzem vezetését és az üzlet vitelét az állam venné kezébe. Bizonyos követelések támasztására, bizonyos igények formálására, bizonyos kifogások, panaszok emelésére szolgálhatna az állam e ténye alkalmul, mindig föltéve, hogy a kérdés, mely a részvényesek és az állam közt fönforog: még megoldatlanul fönáll. Ismétlem, én az államot, nem óhajtván a keleti vasút ügyeibe a végleges rendezés előtt mélyebben bevinni, mint a mennyire épen szükséges: a központi bizottság részéről bátor vagyok kérni a tisztelt házat, méltóztassék a különvéleményt mellőzni. Simonyi Lajos báró: Tisztelt ház ! Mint azt mindegyikünk tudja, a keleti vasút eddigi kezelése fölött vizsgálat van elrendelve és megindítva. Én e vizsgálatnak legkevésbé sem akarok praejudicálni, nem akarok nyilatkozni, sőt még véleményt sem mondék a fölött, hogy azon vizsgálatból mi fog kitűnni, hibásak vagy rósz lelkűek voltak-e azok, kik ez ügy igazgatását magukra vállalták. Hanem az az egy kitűnik az eddigi eljárásból, azon törvényjavaslatból, mely előterjesztetett, a keleti vasút helyzetéből, hogy a keleti vasút ügyei a legroszabbul vezettettek, ugy, hogy az a tönkrejutás szélére jutott. Épen azért, hogy ettől megmentessék, fogadta el néhány perczczel ezelőtt a képviselőháznak 11 szóval, többsége, hogy a kormány e társulatot megsegíti 17 millióval. Annyi tehát bizonyos, hogy a keleti vasút ügyei a legroszabbul vezettettek. Most tehát, midőn az állam 17 millió forint erejéig kezességet vállalt a vasutért, hogy mindamellett ezen igazgató-tanácsot, mely a társulatot az örvény széléig vitte, továbbra is meghagyja: ezt én részemről nem tarthatom összeegyeztethetőnek sem azon felelősséggel, mely a kormányt illeti, sem azzal, mely a képviselőházat terheli. Igen jól tudom azt, hogy ha akármilyen vagyon, akármilyen tárgy zár alá vétetik: ez csak akkor történhetik, ha a bíróság a fölött határozatilag dönt. De bátor vagyok a tisztelt házat figyelmeztetni, hogy ez nem törvényszerű, nem bírósági eljárás következtében történnék; hanem az állam, mellőzve minden birói eljárást, mintegy szerződésképen egyezségileg, mint ezt a VTO. osztály tisztelt előadója itt előterjesztette, miután a 17 millióért kezességet vállalt, tenné ezt. Itt tehát mintegy egyezségről van szó. Az állam azt mondja ; megsegítem a társulatot 17 millióval, de viszont követelem, hogy az állam vegye az ügyek vezetését magára, s ne hagyja tovább azon kezekben, melyek oly mostohán vezették a társulat ügyeit, mely vezetésnek eredménye az, hogy most e törvényjavaslat tárgyalására vagyunk kénytelenitve. A központi bizottság tisztelt előadója azt mondja, hogy még nem következtek be olyan körülmények, melyeknél fogva az állam kénytelen volna a vezetést átvállalni. Már engedelmet kérek: én elég körülménynek tartom azt, hogy az állam kénytelen volt a 17 milliót átvállalni, tudniillik a ház többsége elhatározta, hogy az állam átvegye azon kezességet a 17 millió megfizetésére vagy jótállására nézve; és ha ezt az állam megtette: egyszersmind joga van sőt kötelessége, hogy ezen vasút kezelését, mely oly roszul vezettetett, mint a tények igazolják, hogy, mondom, annak vezetését is kezébe vegye; mert különben nincsen az országnak semmi garantiája a jobb vezetésre nézve, mert meglehet, hogy oly rósz lesz a vezetés, hogy akkor ismét csak ujabb bajoknak nézünk elébe. Ennek következtében nézetem az, hogy a VIH. osztálynak különvéleménye, mely szerint az állam egyúttal vegye át a vasútnak kezelését, ha már oly nagy összeggel, tudniülik 17 millió írttal, a jótállást elvállalja, elfogadandó: ennélfogva én a VIII. osztály különvéleményét elfogadom, és ezt a tisztelt ház által is elfogadtatni kérem. (Helyeslés balfelől.) Helfy Ignácz: Tisztelt ház! Én részemről megvallom, hogy a különvéleményt elfogadhatónak nem tartom; én tegnap kifejezést adtam azon szerény véleményemnek, hogy ezen ügyet csak ugy lehet gyökeresen megoldani: ha az állam magát elhatározza, hogy az egész vasutat átveszi. Én ezen combinatiot, melytől egyedül várom az ügy megoldását , semmi más lépéssel praeoccupálni nem akarom, hanem bátor vagyok a magam részéről ugyancsak a 3-ik §-hoz egy módositványt benyújtani. (Halljuk \)
