Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.

Ülésnapok - 1872-200

200. országos ülés február 2. 1874. 13£> Most, mielőtt a beadott inditványokról egy pár szót szólanék. — mint a mely az én okosko­dásomnak és az eljárás iránti meggyőződésemnek egyik alapját képezi, — csak arra nézve kivánok egy megjegyzést tenni, mi itt fölhozatott az iránt, hogy egy állam kormányának intézkedései mennyi­ben lehetnek kötelezők; vagy mennyiben nem köte­lezők az országra és országos kincstárra nézve. (Halljuk!) Két nézet vettetett itt föl. Az egyik a kisebb­ségi vélemény egyik tisztelt aláírója részéről, ki azt mondta, hogy a kormány tényei az országot nem kötelezik. A másik a túloldal tisztelt szónoka részéről, ki ismét azt mondta, hogy az államkor­mány tényei az államot minden viszonyok közt kö­telezik. Meggyőződésem szerint egyik fölfogás épen oly téves és épen oly vészes, mint a másik. (Helyes­lés.) Mert ha valamely állam kimondja, hogy kor­mányának megszabott jogkörében tett lépései sem kötelezik őt: azon állammal természetesen soha senki szóba nem állhat szerződés végett. (Helyeslés.) De viszont, a mely állam azt mondaná, hogy őt kor­mányának minden tényei kötelezik, ha szabályszerű jogkörén tulment is: azon állam nagyon megér­demlené és el is nyerné, hogy egy szép reggelen arra ébredjen, hogy kormánya eladta lába alól a földet. (Élénk helyeslés.) Akkor aztán lehetne fele­lősségre vonni a kormányt; de ezen theoria szerint azt, hogy eladott bennünket, respectálni kellene. (Tetszés.) Nézetem tehát az, hogy a kormánynak saját jogos hatáskörében tett intézkedései igenis kötelez­zék az államot; ha pedig azon tul intézkedett: azon intézkedések az államra nézve kötelező erővel nem birhatnak. Ezeknek előrebocsátása után legelsőbben is csak azon meggyőződésemet fejezem ki, hogy a be adott kisebbségi véleményt elfogadnom nem le­het . Nem fogadom azt el két okból. Először nem fog adom el azért: mert annak indokolása már előzetesen az intézkedések jogosultságának megtá­madására fekteti véleményét; vagyis azon térre lép, melyen ha már igy kellő vizsgálat nélkül kimond­juk, hogy minden eljárás azon vasútnál, szemben a részvényesekkel, jogtalan volt, roppant veszélyt hoz­hatunk az államkincstárra. De nem fogadom el magáért azért sem, mit a határozat mond. Mit mond a határozati javaslat? Nem azt mondja, hogy nem fogadja el ezen javaslatot, mint roszat; hanem azt, hogy annak tárgyalását el kí­vánja halasztani addig, míg a vizsgálat befejeztet­vén, az egész ügy fölött intézkedni lehet. Én, tisz­telt ház, megvallom, ezen eljárást helyesnek nem tartom. Nekünk meg kell egyenesen őszintén mon­dani, kinekkinek lelke legjobb meggyőződése szerint: el­I fogadja-e a javaslatot vagy nem. Én nem fogadom el; de nem akarom ezt a czélt ugy elérni, hogy oly föltételekhez kössem a tárgyalást, mely föltétel megtarthatatlan; mert az indítványozók maguk is bi­zonyosan tudják, hogy mire azon vizsgálat befejeztet­nék, ezen törvényjavaslatról többé szó sem lehetne. A kisebbségi véleményt tehát nem fogadom el. A mi Ghyczy Kálmán tisztelt barátom indít­ványát illeti, az legnagj r obb részben megfelel saját nézetemnek, és csakis végpontja iránt van némi ag­gályom; azon aggályom ugyanis, hogy bár igen óvatosan, de mégis bizonyos igérettétel foglaltatik abban a további eljárásra nézve. Én pedig őszintén megvallom, hogy midőn ezen törvényjavaslatot el nem fogadom, és midőn kívánom, hogy a ház se fogadja azt el: azt óhajtanám, hogy semmi néven nevezendő oly igérettétel ne történjék, mely a jö­vendőbeli szabad elhatározásnak némileg praejudi­cálhat. Ne fogadjuk el a törvényjavaslatot, tisztelt ház! hanem sürgessük a vizsgálat befejezését, és minden további megállapodást tegyünk függővé ezen mennél előbb befejezendő vizsgálat eredmé­nyétől. (Élénk helyeslés bal felöl.) A mi azon nagyfontosságú határozati javasla­tot illeti, melyet Simonyi Ernő tisztelt barátom beterjesztett : az én nézetem szerint, azt a mostani törvényjavaslattal együtt tárgyalni nem is volna helyén. Megmondom miért. (Halljuk \) Azokon kí­vül, miket beszédem elején már jeleztem: nem volna helyén azért, mert én azt tartom helyesnek és szükségesnek, hogy, szemben a jelen törvényjavas­lattal, mindenki függetlenül a további kérdésektől mondhassa meg nézetét, állapithassa meg szavaza­tát ; pedig nem hiszem, hogy ha a törvényjavaslat­nak sorsa e kérdéssel hozatik kapcsolatba, ha ha­tározott bizalmatlansági szavazat, sőt vád alá he­lyezés tétetik tőle függővé: e ház tagjainak szava­zatai oly függetlenek, oly minden más befolyástól menten lehessenek ; mintha a kérdés elkülönittetik. (Helyeslés bal felől.) De különben, tisztelt ház, — mert nem tart­ván ezen kérdést most tárgyalandónak és tárgyai­hatónak, tárgyalásába nem is bocsátkozom: — csak félreértések elkerülése végett jegyzem meg azt, hogy, megvallom őszintén, nem tartom helyesnek, hogy constatáltassék a bűnök, a vétségek, a bot­rányok léte akkor és ugyanazon indítványban, a mely maga is vizsgálatot tart szükségesnek. De továbbá, ha áll az, a mit szívesen elhi­szek, és a mit a tisztelt képviselő ur is mond, hogy az együttes pénz- és vasutügyi bizottság késedel­mes volt eddigi eljárásában; de, mint a képviselő ur monda, maga is meggyőződött, hogy most már szorgalmasan, részrehajlatlanul és lelkiismeretesen folytatja a vizsgálatot: akkor mit nyerünk vele, ha 18*

Next

/
Thumbnails
Contents