Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-200
138 200. országos ülés február 2. 1874. lata ellenzé azt, a többségben levő kormánypártnak pedig nagy része szintén nem helyeslé. A tanácskozások elején csakugyan alapos remény volt a javaslat elvetésére; azonban a discussio vége felé a pénzügyminister ur, kit a tisztelt túloldal már féligmeddig száműzött ministeri székéből: nagyszerű, monumentális beszédet tartott e házban, és ezen szívből eredt monumentális beszéd erőt vett a többségen, annyira elragadta azt, hogy megszavazta a többség a törvényjavaslatot. Én megvallom, nem szeretném, ha a tisztelt többség ismét egy monumentális beszéd által ragadtatná magát a törvényjavaslat megszavazására. A tisztelt ministerelnök ur már tartott egy jeles beszédet e tárgyban; de engedje meg a tisztelt ministerelnök ur, ha azt mondom, hogy ezen beszéd nem tehette meg a kellő hatást, mert kissé időelőtt tartatott, ügy járt vele a tisztelt ministerelnök ur, mint azon hadvezér, ki a várat ostromolni jövők elébe kitűnő lövegét bár jól czélozva sütteti el: de a távolságot elhibázva, nem talál. Attól tartok, hogy, mint a múlt alkalommal, most is lesz valaki, ki elragadó szónoklattal meg fogja a törvényjavaslatnak hazánk érdeke ellen a többséget csinálni. Az elmondottak után a beterjesztett törvényjavaslatot nem pártolván, Ghyczy Kálmán határozati javaslatának elfogadását ajánlom. (Helyeslés bal felöl) Tisza Kálmán: Tisztelt ház! 'Némileg furcsa, helyzetben érzem magamat, midőn azon széles mederből, melybe a vita eddigi folyama a kérdést vitte, legalább magamra nézve ezt kiragadni akarom és szólani szándékozom ez alkalommal egyesegyedül arról, a mi fölfogásom szerint a mostani tanácskozásoknak valódi tárgyát képezi, azaz midőn nem terjeszkedve ki a keleti vasútnak összes ügyeire : nézetemet csakis azon szempontból akarom elmondani, hogy a most előttünk fekvő törvényjavaslatot miért nem fogadhatom el. Mielőtt ezt termem, legelsőbbön is indokolni tartozom, miért hiszem én ezen kérdést a keleti vasút összes kérdéseitől elválaszthatónak, sőt a mint ma a helyzet áll, elválasztandónak. (Halljuk l) Elválaszthatónak hiszem azért, mert legjobb meggyőződésem szerint ez annak, hogy a keleti vasút ügyeiben szigorú vizsgálat tartassák és szigorú eljárás követtessék: egyátalában semmi szempontból nem praejudicál. (Helyeslés.) Én részemről minden körülmények között tiltakoznám az ellen, hogy valaki ezen törvényjavaslatnak esetleges elfogadásából azt akarja következtetni, hogy ez által a keleti vasút összes ügyei szigora vizsgálatának, vagy ha netalán szükséges volna, a szigorú eljárásnak útja el van vágva. (Élénk helyeslés.) Ezt nem fogadhatom el ma, nem fogadnám el a jövendőben. (Helyeslés a balk'óséppárt és jobb felöl.) A másik, a miért hiszem, hogy külön tárgyalható az: mert én legalább ugy fogom föl a dolgot, hogy még maguknak ezen kölcsönt képező másodprioritásoknak jogi állására nézve is ezen törvény sorsa nem praejudicál. Mert én legalább figyelemmel főleg azokra is, de nem vitázva ez alkalommal legalább azok ellen, a miket Simonyi Ernő képviselő ur elmondott, ugy fogom föl a helyzetet, hogy vagy törvényes, jogos volt az igazgató-tanács azon intézkedése, és e szerint kötelező a részvényesekre nézve, a melynél fogva ezen másod-prioritásoknak czimén kölcsönt kötött; vagy nem volt törvényes, nem volt jogos. Ha jogos volt, bármi legyen sorsa ezen törvényjavaslatnak: kötelező marad azon kölcsönkötés minden következményeivel a részvényesekre ; ha nem volt jogos: akkor, bármit mondjon is ezen törvény, ama kölcsönt jogossá nem teheti, mert a felett utoljára is végérvényesen csakis a rendes bíróságok fognak határozni. (Helyeslés.) A részvényesekre nézve tehát e szempontból, meggyőződésem szerint, különbség nem forog fön. De ha csak ezt a szempontot veszem, — mert a többire nézve el fogom mondani nézetemet azután, — még az államra nézve sincs különbség. Mert ha áll az, a mit a tisztelt képviselő ur mondott, hogy igen is, azok a hitelezők jóhiszemüleg adták a pénzt, adták a magyar kormánynak biztosítására, és igy, miként ő is monda, a részvényesekre nem háromolhat ebből baj, hanem káromolhat inkább az államra, ha ez áll: akkor ez esetben és e szempontból is ezen törvénynek sorsa az államra nézve befolyással nem lesz. Hogy mely szempontból bír befolyással : azt el fogom mondani akkor, midőn magára a javaslatra térek. De külön tárgyalandónak is tartom, külön tárgyalandónak pedig azért; mert nem hiszem, hogy helyes legyen a megrendelt, s elismerem, megsürgetendő vizsgálat lefolyása előtt, — mielőtt a ház minden tagja azon helyzetben lesz, hogy tisztán Ítélhessen, — az összes vasúti eljárások jogosultságát kétségbevonni, mert ezen kétségbevonás által, ha talán kellő alap nélkül is, de egy közvélemény támad, mely azoknak jogosultságát s igy a részvényesekre nézve kötelező voltát megtámadja: ez lehet igen nagy előnye a részvényeseknek ; de kiszámíthatatlan terheket róhat az országra. (Helyeslés.) Én tehát kívánom, hogy ezen kérdés mentől előbb tüzetesen, kellő alapossággal és szigorral megvitattassék; — de mindaddig, mig a vizsgálat meg nem ejtetett, praeoccupálni ily kérdést, melynek, ismétlem, az államkincstár roppant károsodása lehetne következése: nem tartom czélravezetőnek. (Élénk helyeslés)
