Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-198
98 198. országos ülés január 31. 1874. rövid év lefolyása alatt visszakövetelhető, és ha visszaköveteltetik, megfizetendő lesz. A mint a dolog most áll, ha a keleti vasuttársulat nem képes megfizetni azon előleget, melyet másod-sorozatu elsőbbségi kötvényeire fölvett: fizetésképtelen a társulat lesz; ezen törvényjavaslat által a vasuttársulat és igazgató-tanácsának lábából kiveszszük a szálkát és a magunkéba teszszük: mert az esetre, ha egy rövid év lefolyása alatt, a midőn kívántatni fog, az emiitett összeget az állam le nem fizetheti: az állam lesz fizetésképtelen, és én azt gondolom, hogy ez a magyar állam hitelére igen nagyon sújtó csapás lenne. {Élénk helyeslés a bal oldalon és a Mséppárton.) Mondják, hiszen remélni lehet, hogy az illető hitelező consortium a fizetési határidőket meg fogja hosszabbítani, prolongatiot fog engedélyezni. Legyen szabad erre megjegyeznem , tisztelt ház, hogy ily prolongationak kérése egy állam részéről, ha nem több, már egy bizonyos időszerinti fizetésképtelenségnek elismerése, már magában mintegy fél fizetésképtelenség. Mondják, hisz remélni lehet, hogy a hitelező consortium fog élni azon optioval, melyet magának föntartott, és a kérdéses másod-sorozatu elsőbbségi kötvényeket végleg általveendi. Igen tekintélyesek azon czégek, Európa szerte, mondhatni világszerte ismeretesek és nagy tiszteletben állók, melyekkel a tisztelt minister ur szerződni méltóztatott. Én fölteszem, hogy a legloyalisabb módon fognak eljárni; de utóvégre veszteni a magyar állam kedvéért ők sem akarnak. Az európai conjuncturákat előre ők sem ismerhetik, és igen könnyen meglehet, hogy saját szempontjukból annak idején nem fogják conveniensnek tartani, hogy éljenek az optioval, és megtartsák a kérdéses kötvényeket, hanem készfizetést fognak az államtól követelni. És hogy az lehetséges, tisztelt ház, azt azzal vagyok bátor bizonyítani, hogy az épen most is történik. Nem lehet arról szó, hogy a hitelező consortium ezen kötvényeket a beterjesztett törvénjjavaslat elfogadása és szentesítése előtt vegye meg; hanem arról lehetne csak szó, hogy azokat vegye át a beterjesztett törvény szentesítése után. Ha pedig a ház asztalán fekvő törvényjavaslat egyszer szentesítve lesz : két hónap múlva a kérdéses kötvények soliditása semmivel sem fog biztosabb alapon nyugodni, mint azon napon, melyen a törvény szentesítve lesz. Ha tehát már most történik, hogy a másodsorozatu elsőbbségi kötvények az illető consortium által végleg át nem vétetnek: megtörténhetik később is, és akkor beálland a magyar állam készfizetési kötelezettsége, melyet, hogy miként fog teljesíthetni: ezt e pillanatban részemről megmondani nem tudom, s azért én ezen esetben is állhatatosan kívánom követni azon elvet, melyet sértetlenül óhajtanék föntartatni minden állami kiadásainknál, hogy semminemű állami kiadás ne rendeltessék el addig: mig födözése tökéletesen biztosítva nincs. (Helyeslés a bal oldal és a höséppárt részéről.) A másik ok, melynél fogva a szőnyegen lévő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatom, a következő: Én azt hiszem, hogy a keleti vasutat illetőleg a törvényhozásnak főczélja csak egy lehet, s ez az, hogy ezen bonyodalmas ügy minden irányban minél előbb véglegesen rendeztessék. E czélra a beterjesztett törvényjavaslat nem vezet, sőt annak elfogadása az államot ujabb bonyodalmakba viheti. Hogy az igazgató-tanács bajain segíthessünk, ez a törvényhozás föladata nem lehet. Ezen igazgató-tanács viselt dolgairól majd fölvilágosítást ad azon jelentés, melyet a vizsgálatra kiküldött bizottságoktól várunk. Én részemről ez alkalommal csak az iránti csodálkozásomat nem hallgathatom el, hogy a tisztelt pénzügyminister ur azon szerződésben, melyet legközelebb az igazgatótanácscsal kötött, komolyan figyelembe vette azon eshetőséget is, hogy azon esetben, ha az emiitett 10 millió tallért az állam nem fizethetné le, azt a vasuttársulat igazgatósága fogja lefizetni. (Derültség.) A mi a másod-sorozatu elsőbbségi kötvényeknek jogi tekintetbeni érvényességét illeti, e részben nem követhetem tiszlelt képviselőtársamat, Zsedényi Ede urat azon térre, melyre ő lépett. Ő tagja a vizsgálatra kiküldött bizottságoknak. Mindamellett merem állítani, hogy valóságos tudomást az ügy mibenállásáról nem a bizottság egyes tagjának előadásából, hanem csak a bizottságoknak majdan beadandó összes jelentéséből fog a ház magának meríthetni. S e részben sajnálatomat kell kifejezni az iránt, hogy a tisztelt bizottsági tag, bár oly igen eleven érdekeltséggel foglalkozik e tárgygyal: ez alkalommal már nem tehet a háznak arról jelentést, — a mi oly annyira kívánatos volna — hogy a vizsgálat már befejeztetett, hanem folyvást bizonytalan időre helyezi kilátásba a jelentés beterjesztését ; (Tetszés.) pedig, ha valami szükséges volna: épen ezen jelentés minél előbbi beterjesztése volna az. (Helyeslés.) Én a másod-sorozatu kötvények érvényességéről, vagy érvénytelenségéről nem kívánok ez alkalommal szólni. E kérdés előbb-utóbb birői ítélet tárgya lehet, s akkor törvényes utón fog eldöntetni. Én részemről ez alkalommal elégnek tartom azt constatálni, hogy ezen másod-sorozatu elsőbbségi kötvényeknek jogérvényessége kérdésbe vétetik. Azon esetre, tisztelt ház, ha a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat elfogadtatik, a keleti vasút másodsorozatu elsőbbségi kötvényeinek birtokosaira nézve,