Képviselőházi napló, 1872. IX. kötet • 1874. január 17–april 20.
Ülésnapok - 1872-198
1 198, országos ülés január 31. 1874. 99 egészen közömbösök lesznek mindazon kérdések, melyek ezen másod-sorozatu elsőbbségi kötvények iogérvényessége iránt támaszthatók. Ezen kötvények iövendő birtokosai a beterjesztett törvényjavaslat elfogadása után minden veszélyen kivül állandanak, mert ő nekik mindazt, mi ezen kötvényekben kötelezve van ; kamatokat, törlesztési járulékokat, a magyar állam az elfogadott törvényjavaslat alapján megfizetni köteles lesz. Ha merülhet föl kérdés ezen másod-sorozatu elsőbbségi kötvényeknek jogérvényessége iránt: e kérdés a törvényjavaslat elfogadása után az állam és a részvényesek közt támadhat csak; és ha ezen másod-sorozatu elsőbbségi kötvényeknek jogérvényessége ellen csakugyan tétethetik alapos kifogás, — miről én e pillanatban határozottan szólni nem merek, •—• ha mondom, — tétethetik ily alapos kifogás: akkor a magyar állam jöhet azon helyzetbe, hogy ha érdekeit védeni kívánja, másrészről törvénytelenséget kell a bíróság előtt védelmeztetnie. Én, tisztelt ház, egyenesen kimondom meggyőződésemet, hogy ezen bonyolult ügynél, a keleti vasút bonyolult ügye elintézésénél, annak csak egy módja van, (Halljuk!) és ez a részvényesek ezen pálya irányábani viszonyainak végleges rendezése. (Helyeslés.) Mi joguk van akár a társulat, akár az igazgató-tanács, akár mások, akár az állam irányában ezen keleti vasút részvényeseinek? mit követelhetnek, akár a párisi szerződés, ;;kár az engedélyokmány, akár az alapszabályok hiányai folytán : e kérdéseket fejtegetni ez alkalommal hasonlóképen nem kívánom; ez iránt a tisztelt ház annak idejében előleges tudomást a beterjesztendő bizottsági jelentésből fog meríthetni, s én meg vagyok győződve, hogy ezen kérdés előbb-utóbb a kormány és a részvényesek közti értekezéseknek tárgya lehet, s azért én azt megelőzni nem akarom. Én elégnek tartom itt azon egyéni meggyőződésemet kijelenteni, — s ennél többet jelenleg a háznak egyik tagja sem mondhat, — hogy az én véleményem az: miszerint senki, ki tanulmányozta ezen ügyet, nem fogja tagadhatni, hogy a keleti vasút részvényeseinek ügyök mielőbbi végleges rendezéséhez csakugyan valóságos joguk van. Ha a részvényesek ügye tisztába hozatik: megszűnik minden kérdés a másod-sorozatu elsőbbségi kötvények érvényessége iránt, mert ezt csak a részvényesek vehetik kérdésbe. Ezen rendezése a részvényesek ügyének hatalmas tényező lehet az állam hitelének helyreállításában; mert ha valami megrontotta államhitelünket: azt épen ezen, a világ minden részeiben elszórt részvényeseknek hangosan följajduló panaszai rontották meg. Az ily értekezés és tárgyalás alapján lehető lenne talán az is, hogy minden erőszakolás, bármely jogos igényeknek sérelme nélkül, az állam vagy maga vehetné át a kérdéses vasutat méltányos föltételek alatt; vagy pedig eszközölhetné annak egy más pályához leendő csatolását. Meglehet, hogy tévedek; de én azt hiszem, hogy ilyféle elintézés nélkül ezen keleti vasút ügye örökös bajoknak forrása lesz. Ismétlem tehát, hogy én a részvényesek ügyének, viszonyainak rendezése nélkül bármely más eljárást tökéletlennek, czélra nem vezetőnek tartok. Az igen tisztelt előadó ur azt méltóztatott mondani, hogy ezen törvényjavaslat elfogadása által s már előmozdittatik a részvényesek ügyének rendezése, mert a pálya részükre megtartatik. Ha ezen törvényjavaslatban a kérdéses kötvényeknek végleges átadásáról lenne szó, s egyszersmind egyidejűleg kellő érintkezések történtek volna már a részvényesekkel is: akkor elfogadnám az ő nézetét. így maga ezen törvényjavaslat, mint minden félszabály, csak ujabb és ujabb bonyodalmaknak lehet kútforrása. (Igaz ! ugy van! a bal oldalról és a középpárt tagjai részéről.) Sokszor mondatott az tisztelt ház-, az osztályokban is meg volt említve, hogy azon másod-sorozatu elsőbbségi kötvények, melyek most Bécsben vannak elzálogosítva: ha idejében ki nem váltatnak, el fognak árvereztetni. és ezen árverelés nagy kárára lesz a magyar állam hitelének. Én nem fektetek súlyt bizonytalan reményekre, és azért nem mint érvet hozom föl, hanem csak megemlítem azon véleményemet, hogy ha a magyar törvényhozás komoly szándékot nyilvánít az iránt, hogy a keleti vasútnak ügyét minden tekintetben, és így a részvényesek irányában is, mielőbb véglegesen rendezni kész: akkor ezen árverelés, melylyel annyiszor rémítenek, nem fog bekövetkezni. Az osztályokban illetékes helyről hallottara ugyanis: hogy a másod-sorozatu elsőbbségi kötvények már 19 hónap óta föntartják magukat az európai pénzpiaczokon; el voltak zálogosítva Londonban, Parisban, Frankfurtban és a nemzeti bank is 20 millió értékű ilynemű kötvényeket zálogalapul elfogadott. Én, tisztelt ház, föl nem tehetem, hogy az osztrák nemzeti bank azon ellenséges indulatját, melyet Magyarország irányában már annyiszor tanúsított, most még azzal is fokozni akarná, hogy ezen másod-sorozatu elsőbbségi kötvényeknek a piaczradobásával meghiúsítani akarná a magyar törvényhozásnak azon üdvös szándékát, mely szerint a keleti vasút ügyeit minden irányban véglegesen rendezni kész. Mondották az osztályokban azt is, hogy ha elegendő összeg a kötvények árvereléséből nem fog bejőni: akkor az illető mostani zálogbirtokosok meg fogják a vasutat támadni, és csőd és más ilyféle veszélyek következhetnek be. 13*
